A Brexit és következményei

Az új szabályok mindazon EU-s hallgatókra vonatkoznak, akik 2021. január elseje után szeretnének letelepedni, illetve augusztus elseje után kezdenék egyetemi tanulmányaikat az Egyesült Királyságban. Aki tanulás helyett dolgozna vagy munkát vállalna, rájuk mostantól kezdve az úgynevezett pontalapú bevándorlás szabályai vonatkoznak: a jelentkezők pontokat szereznek azért, hogy milyen keresetük lesz, rendelkeznek-e az elvárt nyelvi szinttel, és a többi. Aki pedig most kezdené az egyetemet, fel kell mutatnia kilenchavi megélhetésre elegendő pénzt, ez körülbelül kilencezer-ötszáz font (nagyjából hárommillió- nyolcszázharminckilencezer forint), illetve be kell fizetniük az egészségügyi pótlékot, ami diákoknak évente négyszázhetven font, körülbelül százkilencvenezer forint. (Utóbbi részben, vagy akár egészben is visszaigényelhető 2022. januárjától). Ez egy teljesen új dolog, és azok a diákok igényelhetik, akik rendelkeznek Európai Egészségbiztosítás Kártyával (EHIC, ezt Magyarország is kiadhatja), nem fognak munkát vállalni, hanem nappali tagozatos (full-time) hallgatók lesznek. Ők azok a diákok, akiknek mostantól nemzetközi tandíjat kell fizetniük az Egyesült Királyság minden országában, minden szakon, amihez sajnos nem vehetnek fel tandíjtámogatást, vagyis a brit diákhitelt. Ez a két dolog változtatja meg leginkább a továbbtanulók választott országával kapcsolatos elképzeléseit. A nemzetközi tandíjat, vagyis, hogy körülbelül milyen (éves) tandíjjal számolhatnak 2021. augusztus elsejétől, azt az alábbi táblázat szemlélteti:

A fentiekből kiderül, hogy a standard tandíjak immáron megszűntek (ezek azok a tandíjak, amiket eddig a nemzetközi diákok fizettek), illetve ezentúl más tandíj vonatkozik a tantermi alapú oktatásra (például bölcsészettudományi szakokra), mint a laboratórium alapú oktatásra, ahol mondjuk a vegyészek, kémikusok, de akár a mérnökök is nagyobb anyagköltséggel dolgoznak, míg a legdrágábbak az orvostudományi költségek. (A fentieknél létezik drágább is, a Cambridge Egyetem orvostudományi szaka például egy évre ötvennyolcezer fontba kerül).

További nehezítés az orvosi szakra jelentkezőknek, hogy mostantól kezdve csak a nemzetközi diákoknak megnyitott helyekre jelentkezhetnek.

Ez azért van, mert az orvosi szakokat eddig a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat finanszírozta, emiatt az EU-s és brit diákok is olcsóbban, több helyre jelentkezhettek.

A változások bejelentése után bizonyos egyetemek megpróbálták megtartani a régi tandíjat: Chriss Marshall, a wales-i Swansea Egyetem egyik döntéshozója január elején írt Twitter-bejegyzést arról, hogy Wales-ben megtartják a régi tandíjat az EU-s diákoknak, akik továbbra is kilencezer-kétszázötven fontért tanulhatnak náluk. Üzenete azonban nagy vihart kavart az Egyesült Királyságban, merthogy egyesek szerint ez teljesen jogellenes, mivel ellent mond a 2010-es "Equality Act-nek", ami kimondja, hogy hovatartozás, nemzetiség, származás alapján nem lehet megkülönböztetni diákokat. Míg más régiók nyomásgyakorlásnak érezték Marshall döntését, és azt gondolták, hogy Wales így próbálja elszivattyúzni az EU-s diákokat, és így talán nekik is ezt kellene követniük, amire nem biztos, hogy képesek lennének. Arról nem beszélve, hogy az említett kilencezer-kétszázötven fontos összeg diákhitel nélkül értendő. Más egyetemek úgy reagáltak, hogy kiterjesztenék már meglévő ösztöndíjaikat a nemzetközi diákokra, valahol pedig új ösztöndíjakat alapítottak, melyeket a "go2uni" program munkatársai folyamatos figyelemmel kísérnek, és eddig azt látják, hogy az egyetemek nem teljes ösztöndíjat adnak, hanem mondjuk éppen annyit, amennyi fedezi a kilencezer-kétszázötven fontos tandíjat. Ami reménysugárt jelenthet a leendő hallgatóknak, hogy valószínűleg több nemzet hirdet majd nemzetközi ösztöndíjakat, Magyarországon ez az igencsak kompetitív Stipendium Peregrinum ösztöndíj, amit az NFÜ írt ki, tehát érdemes ezt is figyelniük a magyar diákoknak.

A Brexit hatása a 2020-as októberi jelentkezésekre

Alapvetően két nagy jelentkezési hullámról beszélhetünk, az első a 2020. október tizenötödikei, ahol a legszelektívebb egyetemekre kellett leadni a jelentkezést, vagyis a Cambridge és az Oxford Egyetem összes orvosi szakára. A másik pedig a januári időszak, aminek idén 2021. január huszonkilencedikén járt le a meghosszabbított határideje, emiatt erről még nincsenek adatok. Az alábbi ábrából kiolvashatjuk, hogy a 2021-es időszakra jelentkező EU-s diákok száma jelentősen visszaesett az elmúlt tíz évhez viszonyítva, míg a nemzetközi jelentkezések növekvő tendenciát mutatnak:

Persze más veszteségei is vannak a Brexit-nek a továbbtanulás szempontjából: ilyen például az Erasmus+ program, ami helyett Boris Johnson bejelentett egy egyirányú Turing-programot, ami annyit tesz, hogy csak az Egyesült Királyság küldhet diákokat más országokba. Kivételt képez Írország, ahol az észak-ír egyetemek továbbra is finanszírozzák az Erasmus+ program helyeit. Szintén fontos, hogy a 2021. január elseje után szerzett végzettségek elismerése innentől kezdve nem lesz automatikus: magyarán egy kint megszerzett diploma  nem számít automatikusan egyenértékűnek egy itthon megszerzett végzettséggel.

Ehelyett minden EU-s országnak külön kell megállapodnia az Egyesült Királysággal, hogy elfogadják egymás diplomáit.

És ami még az egyetemeket nagyon megvághatja, az a kutatás finanszírozása, hiszen az intézményekben nemcsak oktatói, de kutatói tevékenység is zajlik. Mivel kiemelten fontos, hogy az angliai egyetemek a jövőben is együttműködhessenek az uniós tagországok egyetemeivel, a brit felsőoktatási intézményeknek annyit sikerült elérniük, hogy legalább a következő négy évre, "társult országként" benne maradhassanak a "Horizon 2020" nevű programban. Ez azért is fontos, mert például az angliai régészeti kutatásokat majdnem száz százalékban EU-s pénzekből finanszírozták.

Alternatívák

Hollandia

Magas színvonalú egyetemeivel, kedvező tandíjával, rengeteg angol nyelvű szakkal az Egyesült Királyság után Hollandia a második legkedveltebb egyetemi desztináció. A kutatóegyetemek és az alkalmazott tudományi egyetemek mellett megtalálhatóak a University College-ok, ahol amerikai típusú "liberal arts" oktatás folyik: az első években nagy szabadságot kap a diák, hogy kiválassza, mit tanul, és csak később specializálódik. A legrangosabb holland egyetem a University of Amsterdam, de ugyancsak kiemelkedő a delfti egyetemen folyó műszaki képzés, és két egyetemen folyik angol nyelvű orvosképzés.

A tandíj évi kétezer-nyolcvan euró körüli, az első évben ennek a felét elengedik, a munkavállaló diákok ösztöndíjat kapnak.

A holland jelentkezési folyamat sokféle dokumentáció elkészítését megköveteli: motivációs leveleket, önéletrajzot, ajánlásokat kell adott időre elkészíteni és leadni.

Írország

A legnagyobb angol anyanyelvű ország az Európai Unióban, de nem összekeverendő Észak-Írországgal, amely viszont az Egyesült Királyság része. Írország bővelkedik a felsőoktatási intézményekben: kilenc egyeteme (köztük hat orvosi képzést is nyújt) és tizennégy műszaki intézménye várja a hallgatókat, köztük a legrégebbi, patinás Trinity College Dublin. Az EU-ból érkező diákok számára a tandíjat elengedik, évi háromezer eurós hozzájárulást kell csak fizetni. Amellett, hogy az ország igen biztonságos, zöld és barátságos, Dublin többek között a Facebook, az Instagram, a Google, az Oracle, a Pfizer, az Adobe és a Microsoft cégek európai tech-központja, ami fantasztikus lehetőséget kínál a gyakornoki munkának és az elhelyezkedésnek.

Dánia

A dán felsőoktatás szintén kutató- és alkalmazott-tudományi ágakra bomlik. Bár angol nyelvű szakok leginkább posztgraduális szinten vannak, a dán felsőoktatási alapszak mégis igazi paradicsom az alkalmazott tudományok kedvelőinek: több angol nyelvű szakon várják az üzleti, pénzügyi, vendéglátás-turizmus iránt érdeklődőket. A dán egyetemek híresen diákközpontúak, az órákon nagy hangsúlyt fektetnek az interakcióra, csoportmunkára, vélemények megvitatására, a képzés fontos része a gyakorlati tudást (és szakmai kapcsolatokat) adó gyakornokság.

Tandíj nincs, a munkavállaló diákokat állami ösztöndíj segíti,

amire szükség is van, hiszen ez Európa egyik legdrágább régiója. A dán egyetemek mindegyike külön motivációs levelet kér a felvételi jelentkezéshez.

Finnország

Finnország tizenegy egyetemen és huszonkét alkalmazott tudomány-egyetemen kínál továbbtanulási lehetőséget. Angol nyelvű programokban sem szűkölködnek, a formatervezéstől kezdve a zenén és az általános természettudományon át az üzleti képzésekig mindenféle egyetemi kurzusuk van alap- és mesterszakon egyaránt. A legjobb finn egyetemek közt szerepel a Helsinki Egyetem, amely évről évre a világ legjobb száz egyeteme közé kerül, valamint a Turkui Egyetem és az Aalto Egyetem. A finn felsőoktatás az Európai Unióból érkező diákok számára ingyenes, a megélhetést segítő ösztöndíjakért pedig közvetlenül az egyetemekhez lehet pályázni. A felvételi követelmény egyetem- és szakfüggő (érettségi, interjú, SAT), de az angol nyelvű képzésekhez mindenképpen nemzetközi nyelvvizsgát kell tenni. A felvételi kérelem központi online jelentkezéssel hat különböző szakra nyújtható be.

Belgium

Belgium kiváló, többnyelvű, nemzetközi egyetemeivel kedvelt célpontja a külföldi diákoknak. Az Európai Unió fővárosaként itt a diákok diplomáciát, politikatudományt, nemzetközi kapcsolatokat, európai vagy nemzetközi jogot tanulhatnak, és remek gyakornoki, majd álláslehetőséget találhatnak. Az egyetemi képzések főleg holland vagy francia nyelven zajlanak. Alapképzésen kevés angol nyelvű szakot indítanak, ezek főleg mesterképzésen elérhetőek. Az ország történelmi holland-francia felosztottságából adódik az a különös helyzet, hogy két nyelven ugyan, de ugyanazzal a névvel több különböző egyetem is létezhet az országban: a rangsorokban kiemelkedő flamand Katholieke Universiteit Leuven (KU Leuven) és a francia Université Catholique de Louvain; illetve a Vrije Universiteit Brussel és az Universite Libre de Buxelles.

Egyesült Államok

Több ezer felsőoktatási intézményével, a világ legismertebb egyetemeivel, angol nyelvi környezetével az USA egyre vonzóbb az európai diákok számára. Az ottani felsőoktatás azonban alapjaiban eltér az európaitól, így a jelentkezők nem szakot, hanem egyetemet választanak, ráadásul az első évekre a legtöbb egyetem meghatározott tantervet ír elő: mindenkinek humán, reál, művészeti, nyelvi és sport órákra is kell járni (kvázi mintha még mindig a gimnáziumban lennének). A szakosodást pedig a későbbiekben választott major illetve minor tantárgyak jelentik. Ez a struktúra elsősorban azoknak ideális, akik még nem döntötték el, mit szeretnének tanulni. A több ezer egyetem és college között egyaránt vannak kicsik és nagyok, sportosabbak, bulizósak vagy tanulósabbak, nagyvárosiak és vidékiek, így a felvételi sikerhez a megfelelő SAT vagy ACT teszteredmények éppannyira fontosak, mint a jelentkező és az egyetem “megfelelése”, azaz a fit. Ezt a felvételiztetők két-három esszé alapján ítélik meg, amelyet a jelentkezőkkel egyetemenként íratnak. Vagyis, ha valaki öt egyetemre jelentkezik, akkor legalább tizenegy esszére számíthat.

Az amerikai egyetemi jelentkezés tehát olyannyira összetett, hogy ideális esetben legkésőbb tizedik osztályban el kell kezdeni a felkészülést.

Aki szeretné, ezen a linken újranézheti a webináriumot, és további információkhoz juthat az egyes országok felvételi követelményeiről, illetve az egyetemkezdésig megoldandó feladatokról. Itt pedig további segítséget kaphat a "go2uni" program munkatársaitól.

További cikkek a témában:

Az Egyesült Királyság ma kilép az EU-ból, de mit jelent ez pontosan? Fennállása óta először csökken az Európai Unió tagállamainak a száma, és a népessége is jelentősen megfogyatkozik. Az Egyesült Királyság pedig akár szét is szakadhat a kilépés miatt.

Az EU és az Egyesült Királyság klíma-, és energiapolitikai megállapodást kötöttek A Brexit-megállapodást követően gyorsan és nagy erőkkel rendezik a britek kereskedelmi kapcsolataikat. Az Egyesült Királyság és az EU között zéró vám- és kvótatartalmú kereskedelmi feltételrendszer született, és most itt egy újabb fontos megállapodás, mely az energiaipart és a klímavédelmet érinti, a Forbes összefoglalójában.

Az Egyesült Királyság betiltaná, hogy botok vásárolják fel a konzolokat és számítógépes alkatrészeket A PlayStation 5 és az új Xbox konzolok egyaránt hiánycikkek, ahogy az új generációs videokártyák is. Ennek részben az az oka, hogy sokszor nyerészkedők algoritmusai vásárolnak fel teljes készleteket. A briteknek ebből lett elegük.

(Fotó: Getty Images Hungary, Pixabay)