Az ELTE korábbi, 2021 óta szolgáló A100-as GPU szerverének - amit egyetemi körökben Moby Dickként is ismertek - megérkezett a nagyobb teljesítményű utódja, aminek speciális, de annál hasznosabb feladata lesz a jövőben: a mesterséges intelligencia kutatásokhoz és fejlesztéshez használják, hiszen ez a terület egyre nagyobb számítási kapacitást igényel. Az új szuperszámítógép, azaz szerver a szomathelyi kapuszon kapott helyet, de a hivatalos bemutatójára tegnap Budapesten, az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszéken került sor, ahol szóba került az is, miért olyan fontos, hogy magyarországi szuperszámítógépeket alkalmazhassanak a kutatók és hallgatók.

A számítógépet az ELTE-s vezetésű Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-Lab) az ELTE Informatikai Igazgatóságával és Informatikai Karával közös együttműködésben helyezte üzembe, és a remények szerint megfelelő infrastruktúrát biztosít ahhoz, hogy a fejlesztések nagyobb fokozatba kapcsoljanak.

Az új, 120 millió forintos szerver nyolc darab NVIDIA H200 GPU-val, nagy kapacitású memóriával és csúcskategóriás hardverrel rendelkezik,

és fejlesztési céljai közé tartozik a tudományos és kulturális adatfeldolgozásra képes chatbotok fejlesztése, a nagy nyelvi modellek (LLM) futtatása, összehasonlítása és finomhangolása, valamint a vizuális és szöveges adatokat feldolgozó ágensrendszerek építése, és a szövegegyszerűsítés, illetve a kulturális örökségi dokumentumok értelmezése.

A felhasználási területeket Palkó Gábor, az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszékének tanszékvezetője részletezte - eszerint a szuperszámítógép legfőbb haszna a magyar nyelvű MI-applikációk létrehozása, vagyis a legfejlettebb MI-alkalmazások használatának meghonosítása, ami bizonyos munkák kivitelezéséhez létfontosságú lehet.

A generatív mesterséges intelligencia forradalma teljesen új helyzetet teremtett a digitális gyakorlatok minden területén

- mondta el Palkó - és ezen a területen minden eddiginél egyértelműbbé vált a lemaradás például Magyarország részéről is, hiszen a nagy nyelvi modellek - a generatív MI-alkalmazások alapjai - főként az elterjedtebb világnyelveken való betanításra épülnek, illetve a magyar esetén a tréningezéshez könnyebben hozzáférhető weboldalakat használnak, pedig szükség lenne a magyar kulturális örökséget (annak egészét) is jól ismerő MI-alkalmazásokra. Egyik példája ennek a szöveges feliratozás, azaz a speech-to-text, de említhetjük a kézírás-felismerést is. Utóbbi alkalmazási területet Arany János kéziratainak “lefordításával” illusztrálták a bemutatón: a nehezen olvasható kézírás digitális változatának létrehozását sikerült megoldani körülbelül 6%-os hibahatárral, ami azért is nagy szó, mert ebben az esetben nem csak egy, hanem több mint harminc különböző kézírást kellett az alkalmazásnak megtanulnia. Palkó szerint a jövőben a még pontosabb és gyorsabb alkalmazások kialakításához vezető fontos lépés a multimodális MI-alkalmazások fejlesztése lesz, ami audiovizuális képességek integrálásával növeli a hatékonyságot.

Magyarországon a szuperszámítógépes kapacitás ugyan nem a legnagyobb, de több olyan program is létezik, aminek segítségével külföldi együttműködéssel tudnak bizonyos forrásokat használni a kutatók és hallgatók: ennek egyike az AI Factory Antenna program, aminek keretében Magyarország is csatlakozik Európa legnagyobb szuperszámítógépéhez, a németországi Jülich Szuperszámítógép Központ új JUPITER-éhez. A JUPITER-t idén szeptemberben adták át hivatalosan.

Ez az első exa-léptékű szuperszámítógép Európában,

ami azt jelent, hogy számítási kapacitása 1 ExaFLOP/s, tehát 1 000 000 000 000 000 000 (trillió) lebegőpontos műveletet tud elvégezni egy másodperc alatt.

(Fotó: DH Lab, Bing/GPT-4o)

Mire használják a magyar számítógépet, aminek kapacitása ötvenezer laptop teljesítményével ér fel? Januárban adták át Magyarország első petaflops-os kapacitású szuperszámítógépét - utánajártunk hogyan segíti elő a kutatásokat.