A NASA aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a SpaceX csillaghajója 2025 végére nem áll készen arra, hogy űrhajósokat szállítson a Holdra, ahogy azt az Artemis 3 küldetéshez tervezték – írja a Space.com.
Az ügynökség a Starshipet, Elon Musk űripari cégének a hatalmas és nagy teljesítményű rakétáját választotta ki az Artemis program első legénységi leszállóegységének. A SpaceX nehézségei miatt azonban a NASA tisztviselői úgy vélik, hogy a 2025 decemberi cél valószínűleg nem tartható, és a küldetés 2026-ra csúszik.
Mint az ismert, áprilisban a Starship első űrrepülése az űrhajó (szándékos) robbanásával végződött. A következő Csillaghajó kilövésének pontos időpontja viszont jelenleg bizonytalan, mivel folynak a vizsgálatok az indítási hibával kapcsolatban, ráadásul környezetvédelmi csoportok is perlik az FAA-t (ez az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság), amiért az nem értékelte megfelelően a Starship kilövéseinek környezeti hatásait.
Ahhoz, hogy az Artemis 3 teljesítse a 2025-ös célt, több Starship kilövésre lesz még szükség: beleértve a Föld körüli pályán történő üzemanyag-feltöltést és a személyzet nélküli holdfelszíni landolást. Jim Free, a NASA kutatórendszer-fejlesztési adminisztrátora aggodalmának adott hangot az idővonal tarhatóságával kapcsolatban, és kijelentette, hogy a SpaceX-nek jelentős számú startot kellene levezényelnie még 2025 decembere előtt.
Az Artemis program célja a fenntartható emberi jelenlét megteremtése a Holdon a 2020-as évek végére, azért, hogy végül űrhajósokat küldhessünk a Marsra. Eddig csak egy Artemis küldetés, az Artemis 1 indult el, az Artemis 2 pedig a tervek szerint 2024 végére csúszik (ami még Donald Trump elnöksége alatt az Artemis 3 dátuma lett volna). Az Artemis 3 a Space Launch System (SLS) és az Orion kapszula segítségével űrhajósokat szállít a Földről a Holdra – az égitest felszínére azonban a Starshippel jutnának el, amely tehát leszálló járműként szolgálna.
Hogy egyáltalán miért fut párhuzamosan két szupernehéz rakéta, az SLS és a Starship fejlesztése, annak több oka van, melyek közül a legprózaibb, hogy amikor az SLS fejlesztése indult, senki sem hitte igazán, hogy a Starship megvalósul. A Starship ugyanis egy magáncég olyan mértékű vállalása, amire eddig csak szuperhatalmak voltak képesek, és még ez a mostani hír is arról szól lényegében, hogy továbbra sem teljes irányába a bizalom. Persze ha a Starship hirtelen elkezd sikert sikerre halmozni, mint a SpaceX előző, kisebb rakétái és űrhajói, az valószínűleg más helyzetet teremt majd.
Jelen tervek szerint egyébként a két hajónak eltérő, de egymást kiegészítő szerepe lenne. Az Artemis program ugyanis a Lunar Gateway-re alapul, amely lényegében egy kis űrállomás a Hold körüli pályán. Mikor az űrhajósok elhagyják a Földet, a Gateway már ott vár majd a leszállóegység modullal (ez lesz tehát a Starship) az állomáshoz dokkolva. Ez azt jelenti, hogy az SLS-en csak az Orion kapszulát kell feljuttatni, benne a legénységgel, és mivel leszálló egységet nem kell magukkal vinniük, nagyobb mennyiségű hasznos teher is szállítható.
Így aztán ha az Artemis 3 2026-ra csúszik, az nem lenne meglepő, figyelembe véve, hogy mennyire ambiciózus küldetésről beszélünk, és mint az fentebb is látható: rendkívül komplex is ez a misszió. Az előző hónapban egyébként kiderült, hogy a NASA a Blue Origint, Jeff Bezos űrrepülő cégét is kiválasztotta, hogy a Starship mellett egy második legénységgel rendelkező holdraszállót is biztosítson az Artemis program számára.
(Kép: SpaceX)
