Az amerikai Boston Consulting Group (BCG) világ egyik legnagyobb stratégiai tanácsadó cége, amely rengeteg vezető vállalatnak segít a döntéshozatalban a fontos kihívásokat illetően: ennek megfelelően pedig manapság nagy hangsúlyt helyeznek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdések kutatására és a potenciális stratégiák kidolgozásának kezelésére is. A cég évente publikált AI at Work felmérése rendszeresen bemutatja az MI alkalmazásának aktuális trendjeit, azokat az előnyöket, hátrányokat, nehézségeket és potenciálisan elérhető célokat, amelyek a mesterséges intelligencia használatához fűződnek. A legújabb felmérés lerántotta a leplet néhány igazán érdekes részletről: kiderült például, hogy a világ mely részén használják a legaktívabban a dolgozók az MI-t (spoiler: az Egyesült Államok az első ötben sincs), vagy hogy melyik generáció hajlamosabb az IT-osztály megkerülésével kísérletezni a mesterséges intelligencia rendszerekkel, illetve, hogy mi a leghatásosabb módszer az MI-használat motiválására.

Ahol a legtöbben használják

A felmérésben 10 635-en vettek részt, köztük egyenlő arányban képviseltették magukat a cégvezetők, a menedzserek és az úgynevezett fehérgalléros munkavállalók, tehát a főként szellemi munkát végző, gyakran irodai környezetben dolgozó munkatársak. A BCG a világ minden tájáról gyűjtötte az információkat, Japántól kezdve Európán és Dél-Afrikán át az Egyesült Államokig, és az adatok alapján körvonalazódott, hogy mely térségekben járnak elől a mesterséges intelligencia munkahelyi alkalmazásában, és hol kevésbé erős a bevezetés iránti vágy. A válaszok alapján elmondható, hogy Indiában, a Közel-Keleten, Spanyolországban, Brazíliában és Dél-Afrikában a dolgozók jelentős része, több mint 70%-a használja rendszeresen az MI-t, míg Japánban például csak a megkérdezettek 51%-a fordul a mesterséges intelligenciához hetente több alkalommal.

Az MI-t egy-egy vállalaton belül főként a vezetők (85%) és menedzserek (78%) használják nagyobb arányban, a dolgozók körében inkább csak 50% körüli az alkalmazási arány,

de ez is nagy előrelépés 2023-ban tapasztalt 23%-os arányhoz képest.

Nem mindegy azonban, hogy csak az emberek személyes segítőtársa a mesterséges intelligencia, vagy a cégek alapvetően, rendszerszinten integrálják az MI-t a munkafolyamatokba, elősegítve a nagyobb fokú, “hivatalos” alkalmazását a technológiának. Brazília, India és Spanyolország ebben a tekintetben is az elsők között foglal helyet: itt a válaszadók több mint 15%-a nyilatkozott úgy, hogy a munkahelyükön az MI-ügynökökkel való együttműködés a mindennapos munka részét képezi, Japánban ez az arány csak 7% volt. Pedig a BCG tanulmányai szerint azok a vállalatok profitálnak a legtöbbet a mesterséges intelligenciából, amelyek nem csak alkalomszerűen élnek a generatív mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel (például használják a ChatGPT-t vagy a Microsoft Copilotját és egyéb MI-asszisztenseket), hanem tesznek róla, hogy az MI a cég életének szerves részévé váljon, és teljes munkafolyamatokat alakítanak át a segítségével, esetleg új szolgáltatásokat is bevezetnek a mesterséges intelligenciára alapozva.

Több MI= nagyobb félelem

A felmérés azonban a mesterséges intelligencia árnyoldalaira is kitért, konkrétan arra, milyen negatív érzései vannak a munkavállalóknak az MI-vel kapcsolatosan. Az eredmény: minél közelebb érzik magukhoz a technológiát a dolgozók, annál könnyebben megtapasztalják a pozitív hatásait a technológiának, viszont annál erősebben megjelenhetnek az aggodalmak is munkájuk stabilitását illetően.

És az sem mindegy, hogy egy cég vezetői hogyan állnak a kérdéshez, mennyire támogatják a dolgozókat a mesterséges intelligencia használatának elsajátításában.

Azoknál a vállalatoknál, ahol a vezetőség világos iránymutatást ad, illetve egyértelműen támogatóan lép fel a generatív MI-vel kapcsolatban, a dolgozók sokkal nagyobb arányban (82%) válnak rendszeres felhasználókká, mint ahol nem ez a helyzet (41%), emellett pozitívak az MI-nek a munkájukra gyakorolt hatását illetően (55%) és úgy gondolják, hogy a generatív mesterséges intelligencia a karrierjük alakulását is előnyösen befolyásolhatja (62%) - az egyértelmű vezetői támogatást nélkülöző cégeknél ez utóbbi aránya csak 13%. Ezenfelül azok a dolgozók, akik jobban ismerik az MI-ügynököket, azaz van tapasztalatuk a használatukban, azok sokkal inkább értékes eszközt, együttműködő partnert látnak az MI-ben (71%), és kevésbé tartanak az emberi munkára, pozíciókra gyakorolt hátrányos hatásaitól (2%), mint azok, akik kevésbé értik, hogy mit is csinál pontosan egy mesterséges intelligencia ügynök, vagyis az MI terén kevésbé jártasak.

Ahol azonban egy-egy vállalat intenzívebben kezdi a mesterséges intelligenciát nem csak alkalomadtán, hanem rendszeresen, a munkafolyamatokba integrálva alkalmazni, és a munka menetét esetleg át is alakítja az MI segítségével, ott megnő azok száma, akik szerint a munkájuk tíz éven belül eltűnik: ilyen cégeknél 46% nyilatkozott úgy, hogy az elkövetkező évtizedben megszűnik a pozíciója, míg azoknál a cégeknél, ahol az MI-t kisebb mértékben használják, “csak” a munkatársak 34%-a félti a munkáját. Ez a tendencia az országos bontásban is megjelenik: ott, ahol a mesterséges intelligenciát gyakrabban használják a vállalatok, általában véve magasabb a munkájuk miatt aggódók aránya, Közel-Keleten 63%, Spanyolországban 61%, Indiában 48% az arányuk. Ahogy írtuk, a vezetők és menedzserek körében gyakoribb a mesterséges intelligencia rendszeres használata, ezzel egyenes arányban pedig ők azok, akik biztosabbak benne (43%), hogy elbúcsúzhatnak a munkájuktól az elkövetkező tíz éven belül.

A mesterséges intelligencia előnye és árnyoldala

A megkérdezettek közül azok, akik aktívan használják a mesterséges intelligenciát, és hetente legalább hat órát spórolnak vele, azok leginkább a munkájuk tökéletesítésére és még több feladat elvégzésére fordítják a felszabadult időt (54%), és jelentős kisebbségben vannak azok, akik munkán kívüli tevékenységeket végeznek az “extra idejükben” (27%). A munkavállalók közül a legjobban a fiatalabb generációk, tehát az Y-generációsok (millennials), és a Z-generáció tagjai hajlamosak arra, hogy az úgynevezett árnyék-AI-hoz forduljanak, ha a mesterséges intelligenciáról van szó, azaz olyan MI-ügynökökkel kísérletezzenek, amelyeket a cég nem támogat vagy ajánl - ennek a hátránya, hogy ezek a rendszerek potenciális biztonsági kockázatot rejtenek magukban.

Az emberek egyébként a mesterséges intelligencia lehetséges legnagyobb veszélyének azt tartják, hogy az MI-ügynökök emberi felügyelet nélkül hoznak döntéseket,

illetve azt, hogy az elkövetett hibákért nem lehet egyértelműen felelőst találni.

A BCG felmérésének eredményei szerint alapvetően a mesterséges intelligencia akkor válhat valóban hasznos társsá, és a cégek teljesítményét elősegítő eszközzé, ha a vezetők megadják a kellő támogatást a dolgozók részére, és elérhetővé teszik a megfelelő képzést a mesterséges intelligencia használatára vonatkozóan. A megfelelő stratégia a BCG szerint a kísérletezést is magában foglalja, aminek köszönhetően fel lehet mérni a mesterséges intelligencia hatását, és ellenőrizni a lehetséges következményeket és kockázatokat.

(Fotó: Sven Mieke/ Unsplash)