Az edényt 1936-ban fedezte fel Walter Emery brit egyiptológus, amikor feltárta Sabu sírját, aki az első egyiptomi dinasztia egyik tisztviselője volt. A sír a szakkarai nekropoliszban található, és egy úgynevezett masztaba – azaz egy lapos tetejű, téglalap alakú, lejtős oldalú sírépítmény. Bár a sírt kifosztották, Sabu csontváza sértetlenül megmaradt egy fakoporsóban. A test körül több kő- és kerámiaedényt, kovakőből és rézből készült szerszámokat, két ökör maradványait, valamint egy különösen rejtélyes tárgyat találtak: a mára elhíresült Sabu-korongot.

Az eredetileg darabokra tört tálat később restaurálták, és jelenleg a kairói Egyiptomi Múzeumban tekinthető meg. Emery eredetileg háromkaréjú dísztálnak írta le: az edény körülbelül 61 cm átmérőjű, 10 cm magas, és metaizopolból – egy finomszemcsés, enyhén metamorfizálódott üledékes kőzetből – készült.

A korong különlegességét természetesen a szokatlan formája adja. Három vékony, ívelt „szárny” nyúlik a külső peremtől befelé, így felülről nézve egy modern légcsavarra, kormánykerékre vagy akár egy dísztárcsára is emlékeztetheti a szemlélőt. Míg a sekély, széles kőtálak gyakoriak voltak a korai dinasztikus Egyiptomban, ez a forma egyedülálló.

„A forma teljesen eltér a korszak többi ismert leletétől” – jegyezte meg Ali El-Khouli régész.

Az évtizedek során a Sabu-korong érthetően számos elméletet inspirált. Egyesek szerint akár egy ősi gépalkatrész is lehetett – például vízturbina, sőt, ahogy az ilyenkor lenni szokott: idegen eredetű technológia –, míg mások inkább földhözragadtabb értelmezéseket javasoltak, például hogy sörfőzéshez használt cefretartály volt. A legvalószínűbb magyarázat azonban sokkal egyszerűbb: a tál talán hasonló célt szolgált, mint más edények, tehát élelmiszert vagy olajat tároltak benne. Azonban a „korong” finom kialakítása és törékeny anyaga alapján valószínűbb, hogy inkább ceremoniális szerepet töltött be, és a túlvilágra szánt felajánlásként helyezték Sabu sírjába. Akárhogy is, igazi mestermű, már csak a kidolgozottsága okán is.

(Kép: Wikimedia.commons)