Hogyan néz ki jelenleg a Dimorphos aszteroida? Milyen az összetétele és van-e jól körvonalazható kráter a felszínén, ami a DART becsapódása nyomán jött létre? A válaszokat ezekre a kérdésekre és még sok más rejtélyre is belátható időn belül megkaphatjuk, mivel már az aszteroida felé tart a kisbolygót közvetlen közelről megfigyelő űreszköz. A Hera misszió a DART (dupla aszteroidaeltérítő teszt) folytatásaként feltérképezi a kettős aszteroidarendszert, a Didymost és a Dimorphost, aminek kisebb tagja 2022-ben esett áldozatául a NASA által odaküldött szondának, ami kamikaze módon csapódott bele a felszínbe, hogy kiderüljön, vajon lehetséges-e ezzel a módszerrel megváltoztatni a pályáját.

Az rögtön az ütközés után világossá vált, hogy a szonda ereje rendkívüli hatással bírt a 160 méter átmérőjű kisbolygóra, több tonnányi kőzettörmeléket robbantott le róla, ami tölcsér formában lökődött ki az űrbe és az aszteroida az elkövetkező hetekben is tovább fogyott, emiatt jelentősen változott nem csak a keringési pályája és ideje, hanem a formája is. Egy tavasszal megjelent tanulmány szerint a Dimorphos eredetileg nagyjából szimmetrikus, lapított szferoid alakú volt, vagyis olyan, mint egy összenyomott labda, de a becsapódás után triaxiális ellipszoiddá változott, amit a kutatók hosszúkás dinnyéhez hasonlítanak. A keringési ideje a Didymos körül is fokozatosan csökkent: a DART-tal való ütközés után közvetlenül 11 óra 55 percről 32 perccel és 42 másodperccel redukálódott 11 óra 22 perc 32 másodpercre, de végül még egy kicsivel módosult a pályája és immár 33 perccel és 15 másodperccel rövidebb idő alatt tesz meg egy kört a Didymos körül, mint régen. Összehasonlításképpen: a misszió tervezésekor még körülbelül 7 perces csökkentéssel számoltak a résztvevők.

Továbbra is rejtély azonban, hogy a Dimorphos pontosan hogyan is néz ki jelenleg és egyáltalán miből áll, ez utóbbi aspektus ugyanis meghatározó szerepet játszik az aszteroidák esetében a kinetikus hatás mértékének tekintetében. A kutatók a misszió előtt arra számítottak, hogy az 580 kilogrammos szonda jól látható krátert hagy majd maga után, de a törmelék nagy mennyisége arra utal, hogy az aszteroida inkább egy kövek lazán kapcsolódó halmazából álló kisbolygó, ami teljesen átrendeződött az események után. A robbanás közel 100 millió kilogramm kőzetet mozdított el az aszteroidáról, aminek egy része később visszahullott rá (vagy felé), a többi sokmillió kiló törmelék közül egy-egy darab pedig többezer kilométeres, üstökösszerű csóvát kezdett húzni maga után. A Dimorphos felszínéről a DART szondától az ütközés előtt különváló LICIACube készített felvételeket a becsapódás utáni percekben és ezek a képek megerősítették a feltételezéseket, miszerint az aszteroida egy homoklabdára hasonlít, aminek szemcséi között kevés a kötőanyag.

Az Európai Űrügynökség Hera szondája és a magával szállított két cubesat, a Juventas és a Milani tisztázhatja egyszer és mindenkorra a helyzetet, ugyanis az űreszközök közvetlen közelről fogják megfigyelni a Dimorphos-Didymos párost. A Hera tegnap indult útjára a SpaceX Falcon 9 rakétájával, aminek újrafelhasználható első fokozata kivételesen nem tért vissza a Földre, mivel a rakéta összes üzemanyagát fel kellett használni, hogy a Hera megkapja a megfelelő "kezdőlökést". A szonda indítás után 1 óra és 16 perccel sikeresen elhagyta a rakétát és folytatja hosszú útját a Dimorphos felé, ahová 2026-ban érkezik meg. A tőle különváló Juventas és Milani még közelebb kerülnek majd a kisbolygóhoz, előbbi egészen biztosan le is száll a felszínre és radaros vizsgálatokat végez a belső szerkezettel és összetétellel kapcsolatban. A Hera, munkája végeztével, szintén lehetséges, hogy landol majd az aszteroidán, erről a pontos döntés még nem született meg, de mivel a szondát nem a leszálláshoz tervezték, a felszínre érve nem tud már kommunikálni a földi irányítóközponttal, ezért küldetése ebben az esetben is befejeződik.

A Hera küldetés eredményeihez magyar kutatók is hozzájárulnak: a BME MOGI (a Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszéke) munkatársai kalibrálták a szonda hat optikai rendszerét és később az űrből érkező nyers felvételeket is ők korrigálják majd kalibrációs algoritmusok segítségével, hogy a felvételek elemzésén dolgozó tudóscsoportok már valós anyaggal dolgozhassanak.

(Fotó: NASA/Johns Hopkins APL/JPL-Caltech, ESA)

Visszatérés a tett helyszínére az első sikeres aszteroidaeltérítő misszió folytatásában A DART misszió során kimozdíttak pályájáról egy aszteroidát. A küldetés azonban még közel sem ért véget. A második felvonásban a szondához magyar szakértők kalibrálják a kamerákat.