Nem kizárt, hogy a NASA Perseverance marsjárója a Jezero-kráterben történelmi felfedezést tett – tudniillik olyan különleges mintázatú kőzetet talált, amely a marsi ősi élet nyomaira utalhat. Ezt a sziklát, amelyet Cheyava-vízesés néven ismernek, az egykori marsi folyó, a Neretva Vallis északi partján fedezték fel. A marsjáró elemzése során érdekes felfedezéseket tettek: többek között vénás üledékes anyagokat, szerves vegyületeket és kémiai reakciók nyomán létrejött, leopárdmintára emlékeztető foltokat találtak. Ezek az eredmények mind az ősi mikrobákra utalnak – számol be róla a Live Science.
David Flannery, a Queenslandi Műszaki Egyetem asztrobiológusa így beszélt a mostani felfedezésről:
“A Földön az ilyen jellegű kőzetek gyakran a felszín alatti mikrobák megkövesedett nyomait őrzik. Ez most nagy jelentőséggel bír.”
A felfedezés kritikusan fontos előrelépés a Mars 2020 küldetésben, amelynek a célja éppen az, hogy a 2,7 milliárd dolláros rover segítségével a Jezero-kráter 48 kilométeres területét átvizsgálják az ősi marsi élet nyomai után kutatva. A misszió része a kőzetminták begyűjtése, hogy ezeket a Földön tovább elemezhessék – az ezzel kapcsolatos kihívásokra és újabb fejleményekre a cikk végén még visszatérünk.
A Cheyava-vízesés kőzete egy olyan régióban található, amely egykor melegebb és nedvesebb volt. A Perseverance SHERLOC elnevezésű eszközével szénalapú molekulákat, vöröses hematitot, valamint vas- és foszfátfoltokat észlelt ebben a kőzetben.
Mindezek ellenére a szén eredete és a kőzet kialakulása továbbra sem tisztázott. Ken Farley, a Caltech projekttudósa a Cheyava-vízesést a Perseverance által eddig vizsgált legösszetettebb és legjelentősebb kőzetként jellemezte. A kőzet szerves anyagai és kémiai foltjai lehetséges, az élet fenntartására reakciókra utalnak, de ezek pontos természetét és keletkezési folyamatát még vizsgálják. Mint Farley elmondta:
“Egyrészt először találtunk meggyőző bizonyítékot a szerves anyagokra és olyan, kémiai reakciókra utaló színes foltokat, amelyeket esetleg mikrobiális élet használt energiaforrásként, valamint arra is, hogy az élethez szükséges víz egykor áthaladt ezen a sziklán. Másrészt még nem tudjuk pontosan meghatározni, hogyan alakult ki a kőzet, és milyen hatása volt a közeli sziklák által nyújtott melegebb hőmérsékletnek a Cheyava-vízesés kialakulására és tulajdonságaira.”
Mindehhez persze jól jönne, ha a Perseverance mintái valahogy átkerülnének a Földre további elemzés céljából – azonban ez a projekt épp komoly kihívásokkal néz szembe: az Európai Űrügynökség Mintakereső Lander projektje egyrészt késik, másrészt a tervezett költségvetést is brutálisan túllépte. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy az eredeti tervek szerint a misszió 2026-ban indult volna 5 milliárd dolláros költségvetés mellett, ám ez utóbbi már 11 milliárd dollárra hízott, miközben a start is átkerült a messzi-messzi 2040-re. A NASA épp ezért jelenleg a magánszektor segítségére számít a folyamat felgyorsítása érdekében.
(Kép: a Cheyava-vízesés látható a képen, a fehér foltszerűségek ősi mikrobiális tevékenység nyomai lehetnek, forrás: NASA/JPL-Caltech/MSSS)