Megvan a szén-dioxid átalakításának Szent Grálja

2020 / 02 / 13 / Justin Viktor
Megvan a szén-dioxid átalakításának Szent Grálja
Újabb egyetemi összefogásnak köszönhető jelentős siker, hogy a kutatók feltárták a szén-dioxid-konverzió mögött rejlő mechanizmust. Az alapvetően káros molekulából így hasznos anyagokat gyárthatunk.

Összefogás

A Bert Weckhuysen vezette tudóscsapat, köztük Charlotte Vogt, Ellen Sterk és Matteo Monai az Utrechti Egyetemről, valamint az Eindhoveni Egyetemen dolgozó kutatócsoport a BASF közreműködésével feltárta a szén-dioxid-konverzió mögött rejlő mechanizmust.

Bert Weckhuysen, vezető kutató az elért eredményekről elmondta: Fantasztikus partnerségnek köszönhetően sikerült megoldanunk ezt a puzzle-t. A kutatás mostani eredménye egy sor eddig publikált kutatási anyagot összefoglaló csúcspont. A friss eredményeket a Nature Communications folyóiratban tették közzé. 

A csoport kutatása mind kísérleti mind elméleti módszerekből állt, amelyek leírják, hogyan történik a CO2 aktiválása és átalakulása a fémek felületén, valamint vizsgálták a hasznos kémiai építőelemekké történő átalakítás módját.

A felfedezések között a megújuló szél- vagy a napenergia tárolásának új módjai is szerepelnek. Ez hozzájárulhat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, valamint lehetővé teszi az alapvető kémiai láncok közvetlen előállítását szén-dioxidból.

 

Gyakorlati eredmények

Egy gyakorlati példában a szén-dioxid hidrogénezést mutatták be nikkel felületén, amely a reakciós során propánt képez. Ebben az eljárásban az aktivitást és a szelektivitást úgy hangolták, hogy a különféle oxidokkal különböző méretű nikkel-részecskeméretet támogattak.

A szén-dioxid általában véve környezetre káros molekula, így ezek a kísérletek hozzájárultak annak bemutatásához, hogy ha a szén-dioxidot aktiváljuk és más elemekkel párosul, akkor akár hasznos is lehet, például metán előállításánál. A csoport rámutatott arra is, hogy ezt a módszert viszonylag egyszerű körülmények között is végre lehet hajtani, és hamarosan alkalmazzák is a kutatások folytatásának érdekében.

Hosszú út a sikerhez

Az idevezető út során 2018-ban a Vogt tanulmánya megjelent a Nature Catalysis folyóiratban, amelyben arról számolt be, hogy a CO2 átalakulása hogyan függ a fém nanorészecskék méretétől. A BASF és más intézmények kutatóival együtt hatékonyabb, gyorsabb katalizátorokat tudtak előállítani.

Vogt 2019 szeptemberében megkapta az Israel Vacuum Society Női Tudósának díját a VATAT ösztöndíjjal együtt, melyet kiemelkedő nemzetközi Ph.D. hallgatók kaphatnak. Ellen Sterk elnyerte az AkzoNobel 2018. évi kémiai és technológiai díját. A katalitikus reakciók elméleti kvantumkémiai modellezésének területén Sterk kutatásaiban kifejezetten a légkör CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló reakciókra összpontosított.

(Forrás: IntelligentLiving Képek: Pikrepo, Wikipedia)


 


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.