Megy a harc az eldobható műanyag ellen, valaki mégsem bánja, ha lassacskán belefulladunk a hulladékba

2020 / 01 / 25 / Perei Dóra
Megy a harc az eldobható műanyag ellen, valaki mégsem bánja, ha lassacskán belefulladunk a hulladékba
Bolygónk tetemes részét mára szinte teljesen ellepte a szemét, az országok egyre nehezebben kezelik a helyzetet, ráadásul a hulladék nagy része műanyagból áll. A válság enyhítése érdekében sok helyütt már betiltották az egyszer használatos műanyagokat, amit viszont az ipar sem hagyott szó nélkül.

Mi is lehetne szemléletesebb példa az Amerikai Egyesült Államoknál, ahol nyolc államban ugyan betiltották az egyszer használatos műanyagok használatát, a legtöbb államban azonban érdekvédelmi szervezeteknek sikerült olyan törvényeket elfogadtatniuk, amelyek megkötik a politikusok kezét, azaz nem hozhatnak műanyag betiltásra vonatkozó jogszabályokat.

Sikerek és kudarcok

Az élharcosok közül kiemelkedik Kalifornia törekvése, ahol a nagyobb szállodákban 2023-tól betiltják a kis flakonos szállodai kozmetikumokat, miután Gavin Newsom kormányzó tavaly októberben aláírta az erről szóló törvényt. Elemzők szerint a tervezet elfogadása azért nem ütközött akadályokba a hotelüzemeltetők részéről, mert amennyiben a szállodák megszegik a jogszabályt, kezdetben naponta ötszáz dolláros büntetésre számíthatnak, ami további szabálytalanság esetén akár kétezer dollárra emelkedhet. Mindez természetesen az üzemeltetők zsebébe vándorol.

2019-ben New York is követte Kalifornia példáját azzal a különbséggel, hogy ott Andrew Cuomo kormányzó a műanyag zacskók betiltásáról döntött. Míg New Jersey-ben mostanra legkevesebb negyvenhat településen korlátozták a műanyag zacskók használatát, sőt mi több, törvényhozó testületük a múlt héten majdnem elfogadta a műanyag reklámszatyrok és ételhordók betiltásáról szóló törvényjavaslatot, a kezdeményezés azonban végül kudarcba fulladt. Jeff Titel, a new jersey-i Sierra Club igazgatója csalódottságát fejezte ki a történtekkel kapcsolatban a Politico magazinnak.

"Cselekvésképtelenségünk miatt a műanyagszennyezés egyre rémisztőbb méreteket ölt."

Titel szerint noha mindenkit elszomorít az utcákat elborító szeméthalmaz, nem beszélve az óceánok szennyezettségéről, bizonyos érdekvédelmi és politikai szervezeteket úgy tűnik sokkal inkább elszomorítana az a bevételkiesés, amit jelenleg a műanyagipar biztosít számukra. A műanyagtermelés ugyanis szárnyal az USA-ban: a BBC Research adatai alapján globális kereskedelmük megközelítőleg huszonkétezer-kétszáz millió dolláros bevételt jelent a cégeknek.

A rendszer fondorlatos kijátszása

A környezetvédelmi óvintézkedések legfőbb meghiúsítója közel huszonötezer alkalmazottjával az American Progressive Bag Alliance (a Plastics Industry Association független divíziója), amely negyven államban képviseli a műanyagipar szereplők érdekeit. Teszi ezt többek között folyamatos kutatásokkal, melyekkel rendre megpróbálják bebizonyítani a műanyag környezetbarát mivoltát. Matt Seaholm ügyvezető igazgatójuk vezette például azt a 2017-es kanadai tanulmányt, amiben kimutatták, hogy az amerikai háztartásokban használt műanyag zacskók hetvennyolc százaléka újrahasznosítható, mindemellett az egyszer használatos műanyagzacskók gyártása kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával és víz felhasználásával jár, szemben a papírzacskó előállításával.

"Sajnos túl sok időnket elveszik a termékeink betiltása vagy megadóztatása elleni harcok, pedig ezt akár az újrahasznosítás reklámozására is fordíthatnánk." - mondja Seaholm.

A környezetvédők ezt szimplán szemfényvesztésnek tartják, hiszen egy műanyag zacskó biológiailag sosem bomlik le, maximum fény hatására. Legalábbis erre következtetnek abból, ahogyan a polietilén polimer lánca reagál az UV sugárzásra. Ugyanakkor nem lehet pontosan behatárolni, hogy a napfénynek mennyi idő kell a műanyag lebontásához, ezért bizonyos körökben mintegy ezer évre becsülik a műanyagtermékek lebomlási idejét. A szakértők szerint ezek az adatok csak feltételezik a folyamat időtartamát - olvasható az új-zélandi Science Learning Hub-ban. Ez viszont egyúttal azt is jelenti, hogy az óceánok mélyére, valamint az állatok gyomrába került műanyagszemét lebomlása belátható időn belül biztosan nem történik meg.

Eldobható-kultúra, műanyag a neved

A műanyagválság bekövetkezése roppant gyors volt, ha azt vesszük, hogy a fosszilis energiahordozókból készített műanyagok alig egy évszázada bukkantak fel a piacon, míg a modern műanyagtermékek gyártása csak a második világháború után kapcsolt gyors fokozatra. A műanyagok az iparágak többségében egyrészt forradalmi előrelépést jelentettek, olcsóságuk és elterjedésük viszont gyakorlatilag megágyazott az eldobható-kultúra kialakulásának. Szemléltetésképp a világ összes évente gyártott műanyag negyven százaléka eldobható (nejlonzacskók, csomagolások, szívószál és társai), vagyis azokat legfeljebb pár óráig használunk, a környezetbe kerülve viszont mondhatni örökre fennmaradnak, ráadásul hatalmas károkat okoznak.

(Fotó: Needpix)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.