Az interneten mindenki mindennek a szakértője. Ezzel azonban könnyű visszaélni, és nem csak a testi épséget veszélyeztető egészséggel kapcsolatos kérdésekben, de a pénztárcát érintő gazdaságiakban is.

Kiderült, hogy ha a Coinbase csődbe megy, a felhasználóik kriptovaluta készlete is ugorhat A Coinbase első negyedéves üzleti jelentése finoman szólva is kiábrándító, és kiderül belőle az is, hogy csőd esetén a felhasználóik elveszthetik a fiókjaikban tárolt összes kriptovalutájukat is, és ennek az ellentételezését érintő követelésekre sem jogosultak.

Épp ezért egy nemrég közölt, a Journal of Behavioral and Experimental Finance című lapba szánt, a tudományos elbírálási folyamaton már átesett tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy az emberek mennyire hajlamosak bedőlni a jól csengő, de pszeudotudományos maszlagoknak. A kutatók észrevették ugyanis, hogy a pénzügyi világ a melegágya annak, amit a leginkább a „bullshit” angol szóval lehet megragadni, és ami valószínűleg árt az emberek személyes megtakarításainak is.

A cél tehát azon faktorok meghatározása volt, amelyek előrejelzik, hogy ki (mely csoport) fog nagy eséllyel bedőlni tehát ennek a bullshitnek. Ennek érdekében készült el a teszt is, amelyben állítások olvashatóak a teljesen megalapozottaktól kezdve egészen a totális baromságig. Az állítások egy része idézet olyan személyektől, mint Benjamin Franklin, Robert Shiller és Milton Friedman – ezek tehát a megalapozottabb kijelentések. A többi állítás azonban jól csengő, de teljes baromság, amihez hasonlót korábbi teszteken már használták, illetve ezen állítások egy része konkrét pénzügyi halandzsa, amit a makebullshit.com segítségével generáltak. A korábbi témákkal kapcsolatos „bullshit” vizsgálatok egyébként arra jutottak, hogy ezekre azok voltak igazán fogékonyak, akik nagy általánosságban alacsonyabb verbális intelligenciával rendelkeznek, kevésbé képesek/hajlamosak a reflexióra, kevésbé gondolkoznak össztársadalmi szinten, és emellett hajlamosak az összeesküvő gondolkodásra és inkább elhiszik az álhíreket is – számol be róla a Big Think a mostani kutatást összegző cikkében. A Big Think összeszemezgetetett egy saját gyorstesztet a tanulmányhoz használt állításokból, és ennek mintájára mi is készítettünk egyet, melyben valódi idézeteket keverünk a bullshittel. A cél a bullshit kiszűrése:

1./ Egy költségvetés megmondja, hogy mit nem engedhetünk meg magunknak, de nem tart vissza attól, hogy ténylegesen meg is vásároljuk.

2./ A pénzed univerzális cselekedeteket alakít át.

3./ Minden pénz hit kérdése.

4./ A szabadság és a tér átalakítják a pénz absztrakt jelentését.

5./ A pénz nem azé, aki birtokolja, hanem akinek hasznot hajt.

6./ A gazdagság és a kitartás pénzt nyújt a szegényeknek.

A cikk végén eláruljuk, hogy melyik állítás valódi, és melyik a teljes bullshit. A tanulmányhoz használt teszt egyébként ennél komplexebb volt, mivel nem csak több állítás szerepelt benne, de ráadásul minden állítás mellé társult egy megalapozottsági mutató (a valós idézetek is rendelkeztek ilyennel).

A tanulmányt 1000 amerikai résztvevő töltötte ki online, akiknek nem csak azt kellett megállapítaniuk, hogy mely állítás a bullshit, de ezek és ehhez hasonló egyéb állítások megalapozottságát kellett értékelniük. A résztvevők egy alaposabb kérdőívet is kitöltöttek, amely az általános baromságok iránti fogékonyságukat mérte, valamint egy olyan kérdőívet is, amely a számolást, a pénzügyi ismereteket, a jólétet és a viselkedést vizsgálta.

A kérdés tehát, hogy kik a legfogékonyabbak a jól csengő baromságokra, és kik a legkevésbé. A válasz pedig valószínűleg egyik esetben sem az a csoport, akikre számítanánk. A kutatás alapján akiket a legkönnyebb átejteni pszeudotudományos pénzügyi baromságok mantrázásával, azok a fiatalabb férfiak, akik magasabb bevétellel rendelkeznek, és akik túlságosan is magabiztosak a saját pénzügyi ismereteikkel kapcsolatban. Az idősebb emberek nagy általánosságban inkább kiszagolták a baromságot, ami egyébként egybevág az eddigi „bullshit-vizsgálatok” eredményével. A legjobban pedig az alacsonyabb bevétellel rendelkező, idősebb nők azonosították be a jól hangzó pénzügyi hókuszpókuszt. Ez utóbbi csoport egyébként saját pénzügyi ismereteivel kapcsolatban sem volt túlságosan magabiztos. A baromság beazonosítása és az iskolázottság közt azonban nem találtak kapcsolatot. Mint a kutatók írták:

"Az a tény, hogy az iskolai végzettség nincs összefüggésben a pénzügyi marhaságra való érzékenységgel, azt jelezheti, hogy fontosabb gyakorlati értelemben okosnak lenni (street smart), mint akadémiai értelemben (book smart), amikor a pénzügyi baromságok felismeréséről van szó."

Ami pedig a gyorstesztet illeti, az 1, 3 és 5 valódi idézetek, míg a többi totális baromság. Az 1 William Feathertől, a 3 Adam Smithtől, míg az 5 Benjamin Franklintől származik.

(Kép: flickr/Nick Ares)