Három napig elemezték a mesterséges havazást, de nem a síturizmus érdekei miatt

2020 / 03 / 03 / Perei Dóra
Három napig elemezték a mesterséges havazást, de nem a síturizmus érdekei miatt
A háromnapos kísérlet idején összesen mintegy hétszázezer köbméter víznek megfelelő hó hullott, miközben a mesterséges csapadék kialakulását időjárási radar segítségével követték.

A jégesők elleni küzdelem a világ számos pontján megnehezíti az emberek életét, megelőzésképp ezért több helyen a légkörbe juttatott ezüst-jodid módszert alkalmazzák. Ennek lényege, hogy a csapadék lehullása előtt legalább két órával ezüst-jodidot juttatnak a felhőkbe, megakadályozza ezzel a nagy méretű jégkristályok kialakulását (ezzel együtt a jégverés okozta károkat), mivel azok helyett sok apró jégszemcse hullik a felhőből. A módszer más időjárási körülmények során is használható, például télen nagyobb havazás előidézésére. Félreértés ne essék, a cél nem a sípályák látogatottságának növelése, hanem a nyári vízellátás javítása a hegyekben lehulló téli csapadékkal. Mivel a módszer hatékonyságáról mostanáig csak ellentmondásos eredmények születtek, amerikai kutatók ezért új, a folyamat minden részét érintő vizsgálatba kezdtek. A Coloradói Egyetem munkatársai pár másik intézménnyel karöltve végeztek kísérleteket, Katja Friedrich légkörkutató vezetésével Idaho állam nyugati részének kis hegyvidéki területén, ahol a mesterségesen generált havazást vizsgálták. A havazást az ezüst-jodiddal kezelt felhők adták, és a SNOWIE nevű projekt kísérlet keretében született; a kutatóknak összesen három nap állt rendelkezésükre a jelenség pontos letérképezésére. Az ezüst-jodidot repülőgépről permetezték a felhőkbe, hogy biztosan csak azokba kerüljön csapadékképző vegyület, amelyek az aktuális időjárási körülmények, például szélirány és szélsebesség szempontjából megfelelő elhelyezkedésűek voltak.

„Az ezüst-jodid felhőzetbe juttatásának első pillanatától figyeltük a csapadék képződését és a felszínre hulló csapadékot is.” - mondja Friedrich.

A háromnapos kísérlet idején összesen mintegy hétszázezer köbméter víznek megfelelő hó hullott, miközben a mesterséges csapadék kialakulását időjárási radar segítségével követték; amint a felhőbe juttatták az ezüst-jodidot, az mérni kezdte a csapadék kialakuló szemcséit, és lekövette a felhő mozgását. Ennek köszönhetően a mesterséges havazás jól elkülönült a természetes hófelhők csapadékától. Eredményiek alapján óránként 0,4-1,2 milliméter csapadék hullott a mesterséges havazásnak köszönhetően. Ami viszont továbbra is kérdéses, hogy vajon mennyiben befolyásolja a csapadék képződését az, hogy milyen típusú felhőbe és milyen körülmények között 'oltják be' ezüst-jodiddal? A kutatók a közeljövőben erre is megpróbálnak választ találni.

Mesterséges havazás mentheti meg az antarktiszi jégtakarót

Legalábbis a Potsdami Éghajlatkutató Intézet (PIK) tudósai szerint, akik az óceán vizét a gleccserekre szivattyúznák, majd hóágyúkkal szétterítenék, és ezáltal több milliárd tonna hó keletkezhetne. A dolog persze nem ilyen egyszerű, hiszen a projekt nemcsak precíz mérnöki munkát igényel, de mivel ez a világ egyik utolsó érintetlen területe, a beavatkozás jelentős környezeti kockázatot jelent. – olvasható Science Advances szaklapban.

“Az alapvető kérdés, hogy feláldozná-e az emberiség Antarktiszt azért, hogy megmentse a kulturális örökséget, melyet a tengerparti városokban épített és épít jelenleg is."

"A világ legnagyobb metropoliszairól van szó New Yorktól Sanghajig, amelyek víz alá kerülnek, ha nem teszünk semmit. A nyugat-antarktiszi jégtakaró (WAIS) sorsa kulcskérdés a klímaváltozás szempontjából, hiszen az olvadás egyre gyorsabb, hamarosan pedig lehetetlen lesz megállítani” – mondta Anders Levermann, a PIK és a Kolumbia Egyetem fizikusa, a tanulmány szerzője. A meleg óceáni áramlatok elérték a Nyugat-Antarktisz Amundsen-tengeri régióját, ami sok, topográfiájuk szempontjából labilis gleccsernek ad otthont, víz alatti olvadásuk pedig felgyorsította a jégfolyamok zsugorodását. Jelenleg itt a legsúlyosabb a kontinens jégolvadása, ami egyre nagyobb mértékben járul hozzá a világ tengerszint-emelkedéséhez. “Modelljeinkkel azt kutattuk, mivel akadályozható meg a jégmező összeomlása, ezért növeltük a hóesést a kiemelten labilis területen. Azt találtuk, hogy nagy mennyiségű hóval stabilizálható a jégtakaró. A gyakorlatban ez hatalmas víztömeg áthelyezését jelentené.” – állítja Johannes Feldmann, a kutatás társszerzője. A tengervíz felemeléséhez és sótalanításához , nem beszélve a hóágyuk működtetéséről, több tízezer modern szélerőmű energiája kellene.

“Ha ez a hatalmas szélturbinafarm megépülne az Amundsen-tengeren és rengeteg tengervizet leszivattyúznánk, azzal tönkretennénk ezt az egyedülálló, érintetlen természeti értéket. A zord antarktiszi éghajlat miatt ráadásul nehéz megjósolni a technológiai nehézségeket."

"A tanulmány során figyelmen kívül hagytuk az emberi tevékenység okozta jövőbeli globális felmelegedést, tehát ennek az óriási vállalkozásnak csak akkor lenne értelme, ha mindenki betartaná a párizsi klímaegyezményt és ezáltal csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás” – tette hozzá Feldmann.

(Fotó: Pxhere)


memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben.
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan tudják használni a szolgáltatást.
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
Mikrofarmokkal tervez újfajta életmódot divatba hozni egy amerikai cég
Mikrofarmokkal tervez újfajta életmódot divatba hozni egy amerikai cég
Az árát nehezen hozza be, de állandóan kéznél lévő, vegyianyagmentes zöldségeket biztosít a bárhol elhelyezhető mikrofarm, ami az öntözésen kívül önállóan működik.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.