Ha a régi telefon már a végét járja, épp, hogy egy méterre engedi elhagyni a konnektor vonzáskörzetét, és a játékok közül is csak a keresztrejtvény fut rajta szaggatás nélkül, akkor valószínűleg nem képvisel túl nagy értéket senkinek, a csimpánzokat kivéve.
A világ talán legismertebb főemlőskutatója, Jane Goodall nevét viselő alapítvány "Passzold vissza, tesó" kampánya arra hívja fel a figyelmet, hogy a telefonokhoz szükséges ritka nemesfémeket jó lenne nem a szemetesbe dobni, ha már egyszer kibányászták azokat. Gorillák, bonobók és csimpánzok élethelyét forgatja fel a bányászat, ami javarészt Kongó keleti részén zajlik, ezért ha a régi telefonnak már semmi haszna, annyi biztosan van, hogy ki lehet nyerni belőle értékes anyagokat. A szervezet gyűjtőpontokat állított fel világszerte, így Magyarországon is, ahol leadhatjuk az alig működő telefonokat. Ugyan azt ígérik, hogy a készülékeket zárt rendszerben szereltetik szét és hasznosítják újra,
mindegy, hogy a csimpánzoknak vagy az unokahúgunknak szeretnénk örömet szerezni vele. A Google és az Apple is segítenek abban, hogy hogyan lehet a telefont biztonságosan megszabadítani a rajta helyet foglaló adatoktól, beállításoktól, legénybúcsúkon titokban készült videóktól - utóbbi kiemeli, hogy ezt semmiképp se manuálisan, mondjuk a névjegyek egyenkénti törlésével tegyük, egyrészt mert jövő karácsonyra se végeznénk, másrészt mert akkor a többi eszközünkről is törlődni fognak az adatok, hiszen a telefonunk, számítógépünk, tabletünk össze vannak kötve.
Rendes ember a reklámszatyrot se dobja ki, azért van a mosogató alatti szekrény, óvatosabbak a tavalyi kártyanaptárat se, hiszen lesz még hasonló év a közeljövőben, szóval teljesen egyértelmű, hogy sokan elteszik a régi telefont is, hiszen egyszer még jól jöhet. Ha az a terv, hogy egyszer csak előkapjuk a régi mobilt fesztiváltelefonnak, vagy mert az új épp közelebbről nézte meg a kelleténél a vécét vagy a Balatont, akkor
Az Apple azt tanácsolja, de az Android készülékek sem fognak megsértődni, ha a gazdáik megfogadják, hogy szobahőmérsékleten tároljuk a telefont, és körülbelül félig legyen feltöltve, mielőtt kikapcsoljuk azt. Ha tele lenne töltve, akkor veszítene a kapacitásából, ha viszont teljesen lemerülne, akkor könnyen lehet, hogy soha többet nem tudnánk feltölteni hosszabb tárolás után.
Miután megvan a kb. 50%-os töltöttség, fontos teljesen kikapcsolni a telefont, nem csak gyorsan kinyomni azt, ahogy általában szoktuk - hiszen akkor pár órán belül csutkára merülne, és nyáron, amikor épp dobnánk be a Szigetre indulva a gumicsizmánk mellé, nem értenénk, hogy miért nem akar bekapcsolni.
csak a Jézuska kicsit hamarabb hozott újat, mint feltétlenül szükséges lett volna, viszont eladni nem kell vagy nem érdemes, akkor jöhetnek a luxusmegoldások. Ha van a lakásban AirPlay vagy Chromecast eszköz, vagy bármilyen más hang- vagy képrendszer, ami örül, ha mobiltelefon irányítja, akkor gyakorlatilag távirányítóként lehet használni az öreg telefont. Onnan mehet a Youtube, a Netflix, a Spotify, lehet nyomkodni az újat, miközben a film megy a régiről, hiszen a huszonegyedik században egy helyre figyelni elképesztő pazarlás volna.
Külön telefont tartani az okosotthon-eszközök irányítására, vagy a gyanús kínai játékok letöltésére szintén védhető álláspont, a lényeg, hogy ha továbbra is használjuk a készüléket, akkor ugyanúgy ügyeljünk arra, hogy a rajta futó szoftver friss legyen, mintha csak az elsődleges telefonunkról lenne szó. Aztán, ha jövőre már megint egy telefondoboz kerül a fa alá, mehet a gondolkodás, hogy a pótkészüléknek is legyen-e pótkészüléke, vagy inkább osszuk meg az örömünket a csimpánzokkal.
(Fotó: Getty, Needpix)