A fent említett égitestek hatalmas, felszín alatti óceánokat rejtenek, amelyek különösen izgalmassá teszik őket a tudósok számára. Az Enceladusról már tudjuk, hogy óceánja tartalmaz olyan alapvető elemeket, amelyek az élethez szükségesek, ráadásul folyamatos kémiai aktivitás is megfigyelhető benne. Egy új tanulmány, amely a Space Policy című szakfolyóiratban jelent meg, egy merész és provokatív ötletet vet fel:

Mi lenne, ha szándékosan földi mikrobákat juttatnánk az Enceladusra?

A felvetés azon alapul, hogy egy jövőbeni, a Szaturnuszra irányuló küldetés során megállapítást nyer, hogy az Enceladus felszín alatti óceánja ugyan lakható, de jelenleg nincs benne élet. Ebben az esetben a bolygó mesterséges „beoltása” földi mikrobákkal értékes tudományos ismereteket hozhatna. A kutatók megjegyzik:

„Ilyen körülmények bármely fiatal bolygón előfordulhatnak közvetlenül az élet kialakulása után, de még a bolygószintű élővilág megjelenése előtt”

– Mivel mindez így történt a Föld korai, hadeai és ősi archeai korszakai során. Egy ilyen kísérlet révén jobban megérthetnénk, hogyan terjedhetett el az élet bolygónk ősi óceánjaiban – különösen, ha igaz az az elmélet, amely szerint az első élő szervezetek mélytengeri hidrotermális kürtők környezetében jöttek létre.

Az elképzelés azonban nemcsak tudományos kíváncsiságból fakad – tágabb, gyakorlati következményei is lehetnek. Ha kiderülne, hogy az élet valóban képes megtelepedni az Enceladuson, az segíthetne a jövőbeli bolygógyarmatosítási törekvésekben is. A tanulmány szerzői szerint a jeges holdak „gyarmatosítása” sokkal elérhetőbb cél lehet a jelenlegi technológiai szinten, mint például a Mars terraformálásának rendkívül összetett feladata.

Ugyanakkor a szerzők hangsúlyozzák: az, hogy valami technikailag lehetséges, még nem jelenti azt, hogy tényleg meg is kell valósítani – mivel nem csak komoly, de a történelmünkben példátlan etikai kérdések merülnek fel. Mi van, ha nem találunk életet, de mégis létezik? Mennyire kell biztosra mennünk, mielőtt ilyen visszafordíthatatlan kísérletezésbe kezdünk? Van-e egyáltalán jogunk beleavatkozni egy másik világ fejlődésébe – még akkor is, ha az élettelennek tűnik?

„Amit ebben a tanulmányban leírunk, az más óceánnal rendelkező világokra is érvényes lehet – például az Európára, a Titán felszín alatti óceánjára, a Ceresre, vagy bármely olyan bolygóra, amelyről a jövőben kiderül, hogy lakható, de élettelen”

– írják a kutatók, akik különösen fontosnak tartják, hogy erről az etikai határmezsgyéről globális társadalmi párbeszéd induljon.

A világegyetem felfedezése alapjaiban változtathatja meg azt, amit az életről gondolunk – de mindig felelősségteljesen és körültekintően kell eljárnunk.

(Kép: az Enceladus jeges felszíne, forrás: NASA / JPL / Space Science Institute)