Miért botlunk bele mindenhol a 37-es számba?

2024 / 06 / 14 / Felkai Ádám
Miért botlunk bele mindenhol a 37-es számba?
Sokak szerint a 37-es szám valahogy mindig előkeveredik a világban, mivel a véletlenszerűen választott számok közül ez a legkevésbé véletlenszerű. De tényleg így van, és ha igen, akkor mi teszi a 37-est ennyire különlegessé?

A fentebbi két kérdés megválaszolását érdemes a legelsővel kezdeni:

Tényleg a 37-es a legvéletlenszerűbbnek vélt szám, ami miatt sokan ezt választják, ha random kell számot választani?

Derek Muller és csapata a Veritasium YouTube csatornán komolyan vette ezt a kérdés, és igen átfogó felmérést készítettek, amelyben 200 ezer résztvevőt kértek meg, hogy válasszanak egy véletlenszerű számot 1 és 100 között. A felmérés eredményei alapján a 37-es szám valóban az egyik leggyakrabban választott szám volt, a 7, 73 és 77 mellett.

Úgy tűnik tehát, hogy a felvetés bizonyos kritériumok mellett (ilyen ugye, hogy csak 1 és 100 között lehetett választani) megállja a helyét. A második kérdés az ok. Mint azt Muller kifejti a videóban, az emberek általában nehezen választanak ténylegesen véletlenszerű számokat, és gyakran olyan számokhoz vonzódnak, amelyek valamilyen különleges tulajdonságaik miatt tűnnek véletlenszerűbbnek a többinél (és épp ezért valójában nem lesznek azok). A 37-es szám például egy olyan prímszám, amely nem kapcsolódik hétköznapi tárgyakhoz vagy fogalmakhoz, és emiatt kerülhet gyakran kiválasztásra. Ez a jelenség hasonlít a pszichológiában ismert “kék-hét jelenséghez”, amely miatt az emberek hajlamosabbak a hetes számra vagy a kék színre voksolni a többi opciónál, amikor véletlenszerű választásra kérik őket. Ez utóbbi jelenség egyébként egy kulturálisan és korosztályokon átívelően egyetemes kognitív torzítás eredménye.

A videó kitér a 37-es szám pszichológiai és matematikai jelentőségére is. Az egyik érdekes koncepció a “37 százalékos szabály” a döntéshozatalban, amely szerint a legjobb választás esélyének maximalizálása érdekében az első 37 százaléknyi lehetőséget el kell utasítani. Ez a szabály számos területen alkalmazható, a párválasztástól az üzleti döntésekig, ami megint csak azt jelzi, hogy a 37-es szám tudat alatt befolyásolja az emberi véletlenszerűség érzékelését és ezzel együtt az optimális döntéshozatalt is.

Ezt az eredményt tovább erősítette egy másik felmérés is, amelyről a Mediumon írt a Cambridge Egyetem egyik szoftverfejlesztője – ezen kísérlet során ezer résztvevőt kértek meg szintén egy 1 és 100 közötti véletlenszerű szám kiválasztására. Itt a 37-es számot 107 alkalommal választották, így ez a második legnépszerűbb választás lett a 7-es után. A 37 tulajdonságait vizsgálva kiderül, hogy ez egy prímszám, amely így tehát csak 1-gyel és önmagával osztható. A prímszámok alapvetőek a matematikában, és a 37 különösen érdekes, mint “biztonságos prím”, amely például a kriptográfiában rendkívül hasznossá teszi. A prímszámok eloszlása és mintái, mint például az ikerprím sejtés, tovább erősítik a 37 matematikai jelentőségét.

A matematikán túl azonban a 37 rengeteg kulturális és történelmi jelentőséggel is bír. A judaizmusban a 37-et a héber “chai” szóval, azaz “élettel” társítják, míg a kínai kultúrában a “halál” szóhoz való hangzásbeli hasonlósága miatt épp ellenkezőleg: szerencsétlennek tartják. A populáris kultúrában is gyakran felbukkan a 37-es szám, növelve annak misztikumát.

A számítógépes programozásban a 37-et szintén gyakran emlegetik a legkevésbé véletlenszerű, “random” számként. Bár ezt nem támasztják alá olyan formális bizonyítékok, mint a fenti vizsgálatok, a programozói közösségben mémmé vált, és helyőrző értékként vagy alapértelmezett kódként használják ezt a számot a Mediumon publikált cikk szerint.

Miért érdekes mindez a mi szempontunkból? Mert izgalmas néha belátni a motorháztető alá, felfigyelni arra, hogy még a véletlenszerűnek gondolt döntéseink mögött is akad egy jó adag elfogultság. Amire a 37-es szám csak egy példa. Egyébként a fentebb leírt okokat mind figyelembe véve az továbbra sem teljesen egyértelmű, hogy mi áll ténylegesen a 37 vonzereje mögött.

(A cikkhez használt képet a DALL-E generálta)


A világ legkisebb spagettije mérgező anyagot is tartalmaz, de úgysem fogyasztásra szánták
A világ legkisebb spagettije mérgező anyagot is tartalmaz, de úgysem fogyasztásra szánták
A világ legvékonyabb spagettije többszázszor vékonyabb egy hajszálnál.
Ilyet még nem látott a tudomány: ismeretlen vegyszer az ivóvízben!
Ilyet még nem látott a tudomány: ismeretlen vegyszer az ivóvízben!
Évtizedeken át nem sikerült azonosítani egy titokzatos “fantomvegyszert”, ami az ivóvízben található – erre viszont most sor került, és ez az anyag teljesen új a tudomány számára.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.