Miért botlunk bele mindenhol a 37-es számba?

2024 / 06 / 14 / Felkai Ádám
Miért botlunk bele mindenhol a 37-es számba?
Sokak szerint a 37-es szám valahogy mindig előkeveredik a világban, mivel a véletlenszerűen választott számok közül ez a legkevésbé véletlenszerű. De tényleg így van, és ha igen, akkor mi teszi a 37-est ennyire különlegessé?

A fentebbi két kérdés megválaszolását érdemes a legelsővel kezdeni:

Tényleg a 37-es a legvéletlenszerűbbnek vélt szám, ami miatt sokan ezt választják, ha random kell számot választani?

Derek Muller és csapata a Veritasium YouTube csatornán komolyan vette ezt a kérdés, és igen átfogó felmérést készítettek, amelyben 200 ezer résztvevőt kértek meg, hogy válasszanak egy véletlenszerű számot 1 és 100 között. A felmérés eredményei alapján a 37-es szám valóban az egyik leggyakrabban választott szám volt, a 7, 73 és 77 mellett.

Úgy tűnik tehát, hogy a felvetés bizonyos kritériumok mellett (ilyen ugye, hogy csak 1 és 100 között lehetett választani) megállja a helyét. A második kérdés az ok. Mint azt Muller kifejti a videóban, az emberek általában nehezen választanak ténylegesen véletlenszerű számokat, és gyakran olyan számokhoz vonzódnak, amelyek valamilyen különleges tulajdonságaik miatt tűnnek véletlenszerűbbnek a többinél (és épp ezért valójában nem lesznek azok). A 37-es szám például egy olyan prímszám, amely nem kapcsolódik hétköznapi tárgyakhoz vagy fogalmakhoz, és emiatt kerülhet gyakran kiválasztásra. Ez a jelenség hasonlít a pszichológiában ismert “kék-hét jelenséghez”, amely miatt az emberek hajlamosabbak a hetes számra vagy a kék színre voksolni a többi opciónál, amikor véletlenszerű választásra kérik őket. Ez utóbbi jelenség egyébként egy kulturálisan és korosztályokon átívelően egyetemes kognitív torzítás eredménye.

A videó kitér a 37-es szám pszichológiai és matematikai jelentőségére is. Az egyik érdekes koncepció a “37 százalékos szabály” a döntéshozatalban, amely szerint a legjobb választás esélyének maximalizálása érdekében az első 37 százaléknyi lehetőséget el kell utasítani. Ez a szabály számos területen alkalmazható, a párválasztástól az üzleti döntésekig, ami megint csak azt jelzi, hogy a 37-es szám tudat alatt befolyásolja az emberi véletlenszerűség érzékelését és ezzel együtt az optimális döntéshozatalt is.

Ezt az eredményt tovább erősítette egy másik felmérés is, amelyről a Mediumon írt a Cambridge Egyetem egyik szoftverfejlesztője – ezen kísérlet során ezer résztvevőt kértek meg szintén egy 1 és 100 közötti véletlenszerű szám kiválasztására. Itt a 37-es számot 107 alkalommal választották, így ez a második legnépszerűbb választás lett a 7-es után. A 37 tulajdonságait vizsgálva kiderül, hogy ez egy prímszám, amely így tehát csak 1-gyel és önmagával osztható. A prímszámok alapvetőek a matematikában, és a 37 különösen érdekes, mint “biztonságos prím”, amely például a kriptográfiában rendkívül hasznossá teszi. A prímszámok eloszlása és mintái, mint például az ikerprím sejtés, tovább erősítik a 37 matematikai jelentőségét.

A matematikán túl azonban a 37 rengeteg kulturális és történelmi jelentőséggel is bír. A judaizmusban a 37-et a héber “chai” szóval, azaz “élettel” társítják, míg a kínai kultúrában a “halál” szóhoz való hangzásbeli hasonlósága miatt épp ellenkezőleg: szerencsétlennek tartják. A populáris kultúrában is gyakran felbukkan a 37-es szám, növelve annak misztikumát.

A számítógépes programozásban a 37-et szintén gyakran emlegetik a legkevésbé véletlenszerű, “random” számként. Bár ezt nem támasztják alá olyan formális bizonyítékok, mint a fenti vizsgálatok, a programozói közösségben mémmé vált, és helyőrző értékként vagy alapértelmezett kódként használják ezt a számot a Mediumon publikált cikk szerint.

Miért érdekes mindez a mi szempontunkból? Mert izgalmas néha belátni a motorháztető alá, felfigyelni arra, hogy még a véletlenszerűnek gondolt döntéseink mögött is akad egy jó adag elfogultság. Amire a 37-es szám csak egy példa. Egyébként a fentebb leírt okokat mind figyelembe véve az továbbra sem teljesen egyértelmű, hogy mi áll ténylegesen a 37 vonzereje mögött.

(A cikkhez használt képet a DALL-E generálta)


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Mi történik, ha nehézvizet iszunk?
Mi történik, ha nehézvizet iszunk?
Miután a nehézvizet felfedezték, szinte rögtön meg is kóstolták.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.