Őseink fura hagyatéka

Egyes kutatók úgy vélik, hogy bizonyos automatikus gesztusok se nem többek, se nem kevesebbek természetes, kifejező mozgásoknál, amelyeket a barlanglakó ősemberek hagytak ránk. Az egyik legnépszerűbb magyarázat szerint innen eredeztethetjük a fejet érintő kézmozdulatot is, amit

a frusztrált agresszió válthat ki, és egyfajta visszatérést jelenthet őseink természetes mozdulataihoz.

Egy másik magyarázat az antropológiai okokat taglalja: ennek lényege, hogy ha komoly problémával küzdünk, csalódottság vagy harag lesz úrrá rajtunk, önkéntelenül a magasba emelhetjük kezünket, de aztán inkább megszakítjuk a mozdulatot, és megvakarjuk, esetleg megdörzsöljük a fejüket, állunkat vagy nyakunkat.

Kitűnő stresszoldó faktor is lehet

Joe Navarro, az FBI egykori hírszerző ügynöke 2009-ben a Psychology Today magazinnak arról beszélt, hogy valahányszor stressz ér minket, agyunk úgyszólván megkövetelheti, hogy kezünkkel megérintsük valamelyik testrészünket: ide tartozhat a kéztördelés, a halántékdörzsölés vagy az ajakrágás is. Ezen reakciók ugyanis segíthetnek megnyugtatni minket félelem és stressz esetén.

Hasonló konklúzióra jutott egy 2017-es vizsgálat is, melynek keretében a kutatók 45 rézuszmajom viselkedését elemezték. Kiderült, hogy az állatok nagyobb eséllyel vakarják meg a fejüket, amikor fokozott stressznek vannak kitéve, mondjuk egy magasabb rangú vagy ismeretlen majom jelenlétében. Sőt, arra is fény derült, hogy ennek hatására kevésbé támadják meg őket.

„Miután a vakarózás a stressz jele is lehet, ez arra sarkalhatta az idegen egyedet, hogy elkerüljék az érintett majmokat, mivel egy stresszhelyzetben kiszámíthatatlanul viselkedhetnek vagy meggyengülhetnek,

ami csak kockázatossá vagy feleslegessé tenné a támadást” – magyarázza Jamie Whitehouse, a tanulmány szerzője. A fejvakarás tehát a stressz enyhítésére is szolgálhat, de nemcsak félelmünkben, hanem például akkor is, ha nem tudunk valamit. Pszichológusok szerint a mozdulat éppen azért irányulhat a fejre, mert ez a szorongás forrása is.

(Fotó: Pixabay)