Tegnap az ukrán vezetés közölte, hogy az országba betörő orosz hadsereg heves harcokat követően elfoglalta a csernobili atomerőművet -- mint a Telex cikke idézi az Ukrajnai Pravda nyomán Anton Gerascsenko ukrán belügyminisztériumi tanácsadót:

„A megszállók csapatai Belarusz területéről behatoltak a csernobili atomerőmű övezetébe. A veszélyes radioaktív hulladékok tárolóját őrző Nemzetőrség heves ellenállást tanúsít.”

Gerascsenko hozzátette azt is, hogy „ha megsérül a nukleáris hulladéktároló, akkor Ukrajnában, Belaruszban és az Európai Unió területén is radioaktív por terjedhet el.”

A hírt a közösségi médiába kikerülő felvételek is megerősítették:

Russian tanks and APCs at #Chernobyl plant pic.twitter.com/WvUPy0tYNO

— MilitaryLand.net (@Militarylandnet) February 24, 2022

Azóta pedig a CNN már műholdképeket is közölt a Csernobil irányába a Pripjaty folyó felett vert ponton hídon átkelő járműmozgásról az ukrán-fehérorosz határ közelében. Ez a hely a nagyobb csernobili lezárt zónának a fehérorosz részén található, tegnapra pedig az oroszok betörtek a reaktor területére is, miután az azt védő ukrán katonák megadták magukat, a megszállók pedig a személyzetet is túszul ejtették.

Kérdés, hogy mire kell az oroszoknak az egykori katasztrófa helyszíne. Az NBC-nek megszólaló szakértők szerint, Moszkva nem magát az erőművet akarja, egyszerűen csak a helyszín stratégiailag épp Kijev és a Fehéroroszország irányából támadó orosz inváziós erők között helyezkedik el. Az NBC cikke azonban azt is megemlíti, hogy amint sok mindent ebben a háborúban (sőt magát a háborút is) ezt a kérdést is rengeteg bizonytalanság övezi, amire a végső választ talán csak Moszkvában ismerik. Korábbi elemzésekben például felmerült egy Kijevet Fehéroroszország irányából érő támadás a klasszikus bekerítő hadművelet részeként, valamint azért mert így a Dnyepert a megszállók a velük szövetséges Fehérorosz területen léphetik át, nem pedig mélyen a frontvonalak mögött, de ezen forgatókönyvek egy része Csernobil megkerülésével számolt.

Az NBC-nek nyilatkozó szakértők azonban a leginkább azon az álláspontos vannak, hogy a támadás oka Csernobil elhelyezkedése, tehát, hogy onnan az inváziós erőknek egyenes útjuk van Kijevbe. A szakértők hozzátették azt is, hogy az oroszok nem az erőművet akarták megszerezni, sőt Moszkva nyilván biztosítani szeretné ezt a területet, mivel nekik sem érdekük, hogy radioaktív anyag szabaduljon ki. Az erőmű jelentette potenciális veszéllyel pedig tisztában vannak.

Csernobilban egyébként a sértetlen reaktorok egészen 2000-ig termelték az energiát – az erőművet pedig ekkor zárták le teljesen. A The Verge  arról kérdezte meg a szakértőket, hogy mi várható most az Erőmű területén, van-e esély arra, hogy a harcok során véletlen radioaktív anyag szabaduljon el, mint arra többek közt az ukrán belügyminisztériumi tanácsadó is célzott. Habár az ukrán vezetés szerint mióta elvesztették a területet, nem tudják megmondani, hogy a zóna továbbra is biztonságosnak tekinthető-e, a The Verge-nek nyilatkozó szakemberek szerint a legrosszabb forgatókönyvre kicsi az esély. Ugyanakkor a háború miatt ennek az érzékeny területnek a menedzselése nagyban megnehezedik.

Az biztos, hogy az 1986-os katasztrófa óta akad erősen radioaktív anyag a területen továbbra is – ezt első körben úgy próbálták hatástalanítani, hogy a sérült reaktorokat egy úgynevezett „szarkofággal” fedték le. Körülbelül egy évtizeddel ezután pedig egy még biztonságosabb építmény került oda, az acélból készült New Safe Confinement Arch (NSC), amely egy hatalmas, hangárszerű épület, és magasabb kicsit az amerikai Szabadságszobornál is. Ennek építése 2017-ben fejeződött be, és 1,7 milliárd dollárba került. Ez az építmény nem csak védőfunkciót lát el, de a terület rendezésében is szerepet kap, mivel egy távirányítású daru is található benne, amit a reaktor romjainak, illetve a radioaktív anyagok eltávolítására használnak.

"Megint olyasmit kell tennünk, amit még senki nem tett meg előttünk" - elkezdődhet a csernobili szarkofág lebontásának előkészítése A négyes reaktor fölé sebtiben megépített védőburkolat lebontása az SSE Chernobyl NPP feladata lesz, akik, egy évnyi helyzetfelmérés után, augusztus 20-án megkapták az engedélyt a radioaktív hulladék kezelésére, amely az építmény bontása közben keletkezik majd.

Amennyiben az NSC megsérül, és odabent robbanások is történnek, úgy az ott található radioaktív anyag felkavarodhat, és ki is szabadulhat – ehhez azonban közvetlen találatra lenne szükség, mivel az építményt úgy tervezték, hogy egy tornádót is kibírjon. A szakértők épp ezért nem is az egykori baleset helyszíne miatt aggódnak, hanem a radioaktív üzemanyag miatt, amely a ’86 után is működő reaktorokból származik. Mivel ezek a reaktorok még 2000-is is működtek, így ez az anyag radioaktívabb annál is, mint amit az NSC rejt. Ezt az üzemanyagot (illetve ennek egy részét) közeli hűtőmedencékbe szállították át átmeneti megoldásként. A gond akkor van, ha ezeket a kevésbé biztonságos medencéket éri sérülés, és a hűtőfolyadék elfolyik, mert akkor a maradék radioaktív üzemanyag leolvadhat, ami radioaktív gázok és részecskék elszabadulásával jár. A szóban forgó üzemanyag egy részét már átszállították száraz tárolási egységekbe (a maradék elszállítására a következő években került volna sor) – ez utóbbiak már némileg biztonságosabbak, mivel ezekbe már olyan anyag került, ami részben legalábbis lehűlt, és bár ezeket a tárolókat sem háborús körülményekre fejlesztették, a medencéknél jóval robusztusabbak és kevésbé sérülékenyek.

Azt a Verge-nek nyilatkozó szakértők is hangsúlyozták, hogy az oroszoknak nem érdeke ezen tárolók és építmények megtámadása, már csak azért sem, mert tehát a velük szövetséges Fehéroroszország is nagyon közel fekszik Csernobilhez. Magyarán egy véletlen találat esetén kicsi az esélye a katasztrofális sérülésnek akár a medencék, akár a száraz tárolók esetén – de még ebben az esetben is maradna idő arra, hogy a radioaktív folyadékot vízzel lehűtsék. Mindezen felül az erőművet körülvevő terület nagyrészt lakatlan, így egy kisebb baleset következménye csak nagyon keveseket (az ott állomásozó katonákon kívül) érintene.

A szakemberek ellenben hangsúlyozzák azt is, hogy a Zóna nem véletlen volt lezárva. A területen még mindig található radioaktív anyag – és bár ez mostanra lebomlott annyira, hogy nem jelent közvetlen veszélyt, hosszas ott tartózkodás esetén rákkeltő hatása mindenképp lehet. Ami viszont Európát illeti – a 2020-as tűzeseményt követően enyhén radioaktív részecskék kerültek át Közép- és Kelet-Európába, de a sugárzás ezek esetén elhanyagolható volt, és nem jelentett veszélyt senkire, így egy kisebb véletlen baleset esetén Európa lakossága most sem lenne veszélyben. Ennél komolyabb, szándékos károk okozása pedig (a logika ezt diktálja legalábbis) az oroszoknak sem érdeke.

Viszont a többi nukleáris területekhez hasonlóan Csernobilt sem kellene piszkálgatni a szakértők szerint, hanem a rendezéshez és a folyamatos kárfelszámoláshoz békére és stabilitásra van szükség.