Az esős idő több szempontból is negatív hatást gyakorol az emberi szervezetre:

• a napsütés hiánya, a sötétebb idő miatt kevesebb szerotonin képződik a testben, pedig ez a neurotranszmitter fontos szerepet játszik többek között a hangulatunk, az étvágyunk és a testhőmérsékletünk kiegyensúlyozott szabályozásában
• a kevesebb napfény következményeként emellett több melatonint termel a szervezet - ez az alvás-ébrenléti ciklust meghatározó hormon álmosító hatással bír
• esős időben több negatív ion képződik a levegőben, ami befolyásolja az immunrendszert és az emésztőrendszert is - a negatív ionok hatása alapvetően inkább pozitív, de a stressz szintjének csökkenése és a nyugodtabb lelki állapot szintén álmosabb hangulatot okozhat

Az, hogy az esős időt és a vele járó változásokat szeretjük vagy nem, személyes ízlés kérdése, de létezik egy olyan hatása a párás levegőnek, ami jellemzően globális problémát okoz: mégpedig a begöndörödött haj problémáját.

A hajszálak szerkezetét nagyrészt a keratin nevű fehérje alkotja, kis százalékát pedig víz, körülbelül 97% - 3% arányban. A haj élő része a hajgyökér, maguk a hajszálak élettelenek és több rétegből épülnek fel: legbelül a hajbél (medulla), középen a hajkéreg (cortex), kívül a külső réteg (cuticula) található. A kutikula apró lemezekből áll, amelyek egymást fedik és olajos anyag (a faggyúmirigyek által termelt hajzsír) vonja be őket, a feladatuk pedig, hogy védjék a haj belső részét a sérülésektől és külső hatásoktól. A keratin a belsőbb rétegben helyezkedik el hosszú szálak formájában, amelyek egymáshoz kapcsolódnak. A nemkívánatos göndörödés titka ezekben a kötésekben rejlik, pontosabban a kötések egyik fajtájában.

A keratinszálak közti kémiai kötések egyik verziója kovalens, úgynevezett diszulfidhíd kötés, ami a keratin ciszteinmolekuláinak tiolcsoportjai (más néven -SH csoport, ami ként is tartalmaz) között jön létre és a legerősebb és legstabilabb köteléket képviseli. Egy másik, gyengébb kapcsolat a hidrogénhíd kötés, ami az előzővel ellentétben állandóan változik: a haj víztartalmának függvényében alakul ki vagy bomlik fel. Ha a hajban a vízmolekulák ugyanazon hidrogénjével két, egymás közelében lévő keratinszál molekulái is kapcsolódnak, akkor kötődni kezdenek egymáshoz a keratinszálak is a hidrogénatom által. A hidrogénkötések a hajba bejutó víz hatására felbomlanak, újabbak keletkeznek és csak száradáskor rendeződnek újra stabilabb formába. A szálak teljes hosszukban több ponton, egyenetlen eloszlásban is kialakíthatnak ilyen kötéseket és ez a hajszál formájának változását eredményezi.

A hidrogénkötések tehát sokkal ideiglenesebb kapcsolódási formát jelentenek és állandó jelleggel változnak. Emiatt, ha a levegő víztartalma növekszik, az a hidrogénhíd kötésekre is hatással van, ami a haj külső megjelenését illetően össze-vissza göndörödő és egyenetlen szálak kialakulását jelenti. Ez a fajta rendezetlenség eltér a normál göndöröségtől, amelyet inkább a hajhagymák trichohyalin tartalma szabályoz a legújabb kutatások szerint, de sok más gén is szerepet játszik benne.

A kusza haj tehát elkerülhetetlen magas páratartalmú időben, de a jelenség előnnyel is jár:

A 18. században hajszál segítségével higrométert, vagyis a levegő páratartalmát mérő eszközt épített Horace Bénédict de Saussure, svájci fizikus és az eszköz a mérések pontosságának tekintetében rendkívül megbízhatónak bizonyult.

Ez a cikk eredetileg 2023.06.10-én jelent meg a Rakétán.

(Fotó: Fer Galindo/Pixabay, Science Museum Group, Getty Images/Kjerstin Gjengedal)