Miért kezdtek el hirtelen a világ hadsergei földalatti hadviselésre felkészülni?

2023 / 07 / 01 / Felkai Ádám
Miért kezdtek el hirtelen a világ hadsergei földalatti hadviselésre felkészülni?
Barlangok, földalatti folyosók, csatornák – az emberiség háborúi valószínűleg barlangokban kezdődtek, és a mostani gyakorlatozások alapján ez lesz a jövő csatamezeje is. A kérdés, hogy miért?

Az Egyesült Államok hadserege idén márciusban részt vett a “Warrior Shield” nevű földalatti gyakorlaton. A katonák a földalatti hadviselés taktikáját gyakorolták a dél-koreai kiképző létesítményeken, beleértve a földalatti épületekbe történő behatolást.

Ezt a fajta felszín alatti gyakorlatot egyre gyakrabban hajtják végre a hadseregek szerte a világon. A földalatti komplexumokat, amelyekért először valószínűleg primitív őseink harcoltak, ma kritikus terepnek tekintik olyan helyeken, mint Korea, a Közel-Kelet és a világ nagyvárosaiban. A felszín alatti hadviselés pedig nagyon különbözik a megszokottól: el lehet felejteni például a tankokat és a légi támogatást, de viszont sötét van, és nehéz célozni. A hadseregek ezért új eszközökkel készülnek erre a harcra.

Az elmúlt években a világ hadseregei felismerték a földalatti hadviselés egyre jelentősebb szerepét, mivel különböző fegyveres csoportok, sőt egyes országok reguláris seregei is kiterjedt alagútkomplexumokat építettek. Az olyan nem állami szereplők, mint az ISIS és a Hamász, alagutak segítségével rejtették el a fegyvereket és építettek ki kommunikációs hálózatokat, az olyan nemzetállamok pedig, mint Észak-Korea és Irán földalatti létesítményeket építettek katonai eszközeik, köztük a vadászgépek és a nukleáris fegyverek védelmére – írja a Popular Mechanics.

A földalatti komplexumok mérete és összetétele eltérő. A Közel-Keleten a Hamász terrorista csoport a 2000-es évek végén kezdett alagútkomplexumokat építeni, és ma már a becslések szerint 500 kilométernyi alagútja van fegyverek tárolására, parancsnoki központok elrejtésére. Az Iszlám Állam terroristái szintén harci alagutakat építettek Szíria északi részén, Irakban és Afganisztánban.

Ezek mellett egyes országok kiterjedt alagútkomplexumokat építettek fegyveres erőik védelmére. Észak-Korea több ezer földalatti létesítményt épített, amelyek képesek elrejteni akár a vadászgépeket, a tüzérséget vagy a nagy létszámú csapatkoncentrációt is. Az ország számos alagutat ásott a demilitarizált zóna alatt is, hogy beszivároghasson a szomszédos Dél-Koreába harcoló csapatokkal. Irán az atomfegyver-programját támogató létesítmények nagy részét szintén a föld alatt építette, és nemrégiben nyitott egy teljes földalatti bázist, ahol vadászrepülőgépek találhatók az ország déli részén.

Ám akad ezeken kívül egy másik föld alatti harci zóna is: a városi csatornahálózat. A hadsereg úgy véli, hogy a szennyvízcsatorna a harcok egyik fő színtere lesz az úgynevezett „megavárosokban”, vagyis az olyan, legalább tízmilliós lakosú városokban, mint például Szöul, Kinshasa és Lagos.

A föld alatti harcok pedig számos új kihívást jelentenek, mivel a szűk és sötét terek korlátozzák a tradicionális harci járművek használatát, és arra kényszerítik a katonákat, hogy az összes szükséges felszerelést a hátukon cipeljék. A rossz levegőkeringés és a környezeti veszélyek, mint például a vegyi gőzök és a lőporfüst tovább nehezítik a földalatti harcot. A hadseregek azonban aktívan készülnek az ilyen forgatókönyvekre speciális képzés és a földalatti műveletekre szabott technológia alkalmazása révén.

Magyarán a hadseregek nemcsak a földalatti hadviselés taktikájára képezik ki a katonáikat, de például olyan védőfelszereléssel is ellátják őket, mint az M40-es maszkok. Az olyan innovatív eszközök, mint a plazmavágók és különböző, a behatolást segítő technológiák pedig segítenek átjutni a zárt ajtókon és egyéb akadályokon. Ezenkívül guruló páncélozott pajzsokat és vezeték nélküli lépésszámlálókat használnak mobil fedezék biztosítására, valamint a katonák mozgásának nyomon követésére a földalatti rendszerekben.

A drónok szintén ígéretes technológiát jelentenek a földalatti harcban. Ezek az eszközök remek felderítők, de képesek megtisztítani az utat, esetleg robbanótöltet célba jutattani. A DARPA, az amerikai hadsereg kutatási ügynöksége kifejezetten föld alatti hadviselésre tervezett drónok fejlesztésén dolgozik, különös tekintettel az autonóm működésű drónokra, amelyek képesek a környezetérzékelésre és az emberi kezelőkkel való kommunikációra.

(Kép: Warrior Shiled hadgyakorlat, defense.gov/Army Sgt. Joshua DuRant)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
A META AI-ja azt állítja, gyereke lett
A META AI-ja azt állítja, gyereke lett
Aki ráadásul egyszerre nagyon tehetséges és fogyatékkal élő is.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.