Ahogy azt már nyilván mindenki hallotta, a legtöbb koronavírus-fertőzött nem mutat tüneteket, vagy legalábbis enyhébb szimptómákkal, körülbelül egy hét alatt túlesik a betegségen. Ennek a két csoportnak nincs szüksége kórházi ellátásra. Többen azonban akár intenzív osztályos kezelésre is szorulhatnak.

Az egyik legismertebb fertőzött, aki intenzívre került, Boris Johnson brit miniszterelnök, akinek tegnap romlott annyit az állapota, hogy erre az ellátásra az orvosai szerint szüksége legyen. Johnsonnak a legutóbbi sajtóhírek alapján egyébként nincs szüksége lélegeztetőgépre, csak oxigént kap légzéstámogatásként.

A brit miniszterelnök esete után tette fel a BBC a kérdést, hogy kik lehetnek a betegség leveszélyeztetettebb csoportjai, és Johnson beleesik-e az egyik ilyenbe.

Ha megnézzük az adatokat, arra juthatnak, hogy két nagyobb kockázati csoport akad: a hetven felettiek (attól függetlenül, hogy van-e valamilyen előzetes betegségük – bár amennyiben van, az nyilván továbbrontja az esélyeiket), illetve életkortól függetlenül bárki, aki valami krónikus betegségben: szív- vagy légzőszervi problémában szenved. Ez utóbbi csoportba beletartoznak a rákos megbetegedés miatt kemoterápiával kezelt páciensek (mivel ez a kezelés adott esetben épp az immunrendszert iktatja ki).

Ugyanakkor az ötvenes és hatvanas éveikben járó férfiak ugyan nem alkotnak kiemelten kockázatos csoportot, ám a koronavírus mintha mégis erősebben sújtaná őket. Az Egyesült Királyságban gyűjtött adatok alapján a kritikus állapotú betegek átlagéletkora hatvan év. Ezeknek a pácienseknek a többsége fehér férfi, és sokan közülük szenvednek már eleve valamilyen egészségügyi problémától, mint például a szívproblémák vagy a túlsúly.

A magasabb életkor magasabb elhalálozási eséllyel társul, ám ez az esély minden korosztályban nagyobb a férfibetegek esetén – közülük többen halnak meg, mint a nők közül. Ez a tendencia már a kínai adatokból is kiolvasható volt, ám akkor a kutatók a dolgot a nemen kívüli egyéb faktorokkal próbálták magyarázni, ilyen volt például az a megfigyelés, hogy a kínai társadalomban jóval nagyobb arányban dohányoztak a férfiak, mint a nők.

A kutatók egy része szerint azonban nem biztos, hogy ennyiben kimerül a magyarázat, hanem akár más, egyelőre még fel nem ismert tényezők is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a férfiak inkább kerülnek súlyos állapotba, és többen is halnak meg közülük.

Annyi biztos, hogy a COVID-19 lezajlását tipikusan súlyosbító, előzetes betegségek (szívproblémák, cukorbetegség, krónikus tüdőbetegség) megléte inkább a férfiakra jellemző.

Más kutatók azonban nem zárnák ki a nemi hormonok szerepét sem.

Philip Goulder professzor, az Oxfordi Egyetem immunológusa szerint egyre többen ismerik fel, hogy alapvető különbségek vannak a férfiak és a nők immunrendszere közt, és ennek kihatása van egy csomó fertőzéses betegség lezajlására.

A kutató szerint a női szervezet immunválasza – legyen szó oltásról vagy fertőzésről – jellemzően agresszívabb és hatékonyabb, mint a férfi szervezeté.

Ennek az oka akár odáig is visszavezethető, hogy a nőknek két X kromoszómája van, míg férfiaknak egy X és egy Y. És rengeteg, igen fontos, az immunrendszer működésével kapcsolatos gén az X kromoszómán helyezkedik el.

Természetesen az életmódbeli különbségekről sem szabad elfeledkezni, hiszen a férfiakra több egészségtelen szokás jellemző, mint a nőkre. Például:

• A férfiak jellemzően több szál cigarettát szívnak, mint a nők, és több kézzel sodort dohányt fogyasztanak.
• A férfiak több sót fogyasztanak.
• Több vörös húst és feldolgozott húst is esznek.
• Ugyanakkor a nőknél kevésbé jellemzi a táplálkozásuk a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása.
• A férfiak a nőknél gyakrabban isznak alkoholt, és jellemzően nagyobb mennyiséget is visznek be a szervezetükbe.

Mindebből az következik, hogy bár a kromoszómáinkat nem tudjuk megváltoztatni, az életmódunkat azonban igen. Ideje, hogy kicsit jobban figyeljünk a táplálkozásunkra, akár otthon is eddzünk valamicskét, és tegyük le a cigarettát.

(Kép: wikipedia, Flickr/Ray, Pixabay)