Miért lakik Pekingben több mint egymillió ember atombunkerekben?
2019 / 12 / 22 / Bobák Áron
Miért lakik Pekingben több mint egymillió ember atombunkerekben?
Bár a hidegháború elsősorban a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok szembenállásáról szólt, az évtizedeken keresztül tartó ellenségeskedés és az ezzel járó fegyverkezési verseny az egész világra hatással volt. Az 1970-es évek közepére a két szuperhatalom együtt már több mint negyvenezer atomfegyverrel rendelkezett, amivel lazán elpusztíthatták volna az egész világot.

A fegyverkezési versenybe az 1960-as években kapcsolódott be a Mao Ce-Tung által vezetett kommunista Kína, ami egészen addig nem sok vizet zavart a globális katonai erőviszonyok szempontjából. Az 1965-ben megkezdett nukleáris tesztek viszont kockázatosabb pozícióba helyezték az országot (mármint egy ellenséges atomcsapás lehetőségének a szempontjából), így Mao Ce-Tung utasította a kínai városokat, hogy kezdjenek el föld alatti atombunkereket építeni. Ennek eredményeképp csak Pekingben több mint tízezer óvóhely épült, amelyek együttesen egy komplett föld alatti várost alkotnak. Nem véletlen, hogy a 85 négyzetkilométeren elterülő bunkerrendszert a föld alatti nagy Falként is szokták emlegetni.

Mix on Twitter

Visit the #Nuclear #Bunkers That House a Million People in #Beijing. Photography by #AntonioFaccilongo https://t.co/lCAv4Zr2hs @WIRED

A vállalkozás valóban hatalmas volt: a föld alatti városon keresztül Pekingnek szinte bármelyik része elérhető volt, kórházakat, mozitermeket és még selyemgyárat is kialakítottak benne, így egy nukleáris támadás esetén vélhetőleg tényleg szinte egy teljes értékű városként tudott volna üzemelni.

A '80-as évekre aztán a nukleáris apokalipszis rémképe jelentősen megfakult, Kínának pedig fel kellett tennie a kérdést, hogy mihez kezdjenek a rengeteg, üresen álló bunkerrel. A '80-as évek elején Peking lakossága még nagyjából csak az ötöde volt a mainak, az újonnan a fővárosba költöző, kevésbé tehetős embereknek pedig éppen kapóra jött az elektromossággal, csatornahálózattal és szennyvízrendszerrel is felszerelt bunkerrendszer. Ennek következtében hamarosan egy egész földalatti város alakult ki Peking alatt, ahol bevándorlók, diákok és vidéki munkások húzták meg magukat, amíg jobbra nem fordul a sorsuk.

Mix on Twitter

A Million People Live in These #Underground #Nuclear #Bunkers. Beneath the streets of #Beijing, people live in an underground universe constructed during the #ColdWar era. Photography: #AntonioFaccilongo https://t.co/IrJGRs2rei

Mivel Pekingben az elmúlt években elképesztő mértékben emelkedtek a lakásárak, és mára a kínai főváros a világ egyik legdrágább városa lett, talán nem csoda, hogy sok embernek sosem sikerült kitörnie a föld alatti világból, így a város vezetése hiába próbálta 2010-ben felszámolni a bunkervárost, az a mai napig él és virul. Idő közben pedig elkezdett egyre inkább egy valódi városra hasonlítani, ahol föld alatti kocsmák, karaoke-klubok, biliárdtermek is vannak, a meglehetősen szerény körülmények ellenére pedig rengeteg ember számára vonzó, hogy egy szoba bérleti díja mindössze 40-100 dollárba kerül havonta.

(Borítókép: A föld alatti város egyik bejárata, Felibrilu/Flickr, Forrás: NatGeo, Wired, Wikipedia)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.