Miért támadnak a varjak az emberekre Budapesten, mi a madarak agresszív viselkedésének valódi oka?

2023 / 06 / 02 / Bodnár Barna
Miért támadnak a varjak az emberekre Budapesten, mi a madarak agresszív viselkedésének valódi oka?
Nemrégiben varjúcsapdákat helyezett ki Budapest XIII. kerületének önkormányzata a kerület több pontján. Az indoklás szerint a környéken számos varjútámadásról érkezett hír az elmúlt időszakban, volt olyan személy, akit egy incidens után erősen vérző feje miatt kórházba is kellett szállítani. A madártani szakértők szerint a csapdák használata se nem helyes, se nem célravezető. Vajon mekkora veszélyt jelentenek ezek a madarak az emberre valójában, miért támadnak, és mi a teendő, ha szembe találjuk magunkat egy agresszív varjúval?

A kerület vezetésének közleményében az áll, a madarak agresszivitásának oka, hogy az ilyentájt zajló költési időszakban fiókáikat, illetve fészkeik környékét védik, így azt javasolják, ne közelítse meg senki a költőhelyek környékét. Amennyiben a varjútámadás mégis bekövetkezik, érdemes szembefordulni az állattal, széles kézmozdulatokkal, vagy akár esernyővel, szatyorral suhintani felé.

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője a Klubrádióban azt mondta, a csapdák nem jelentenek megoldást a problémákra, és a varjak fészkeinek levágása sem sokat számít, ugyanis egy dolmányos varjú például mindössze öt nap alatt gond nélkül újraépíti a költőhelyet. Ez azt jelenti, hogy egy 160 párból álló, megsemmisített varjúkolónia 3 hét alatt teljesen újjáépül. Ezzel együtt a szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a csapdába került madarakat nem telepítik ki a városból - ahogy azt sokan szeretnék hinni - hanem elpusztítják őket. Ezt egyébként a XIII. kerület határozottan cáfolta, azt írták, hogy a madarakat befogadóhelyre viszik, majd két hét megfigyelés után vadmentő központba kerülnek.


A fővárosi XIII. kerület önkormányazat úgynevezett Larsen-féle élőcsapdákat használ a varjak befogására. (Fotó: Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzatának hivatalos Facebook-oldala)

A dolmányos varjú egyébként nem jelent komoly veszélyt senkire nézve. Az év 52 hetéből körülbelül csupán 3 hétig tart az az időszak, amelynek során a varjúfiókák kirepülnek a fészekből. Ha egy ügyetlenebb fióka a földre esik, szülei a körülötte elhaladó, kismadarat megközelítő embereket ijesztgetéssel próbálják távol tartani. Ilyen esetben ne fordítsunk hátat a támadó madárnak, illetve ne fussunk el előle, hanem az állattal szembe fordulva, széles kézmozdulatokkal riasszuk el, tette hozzá a szakértő.

Magyarországon a dolmányos varjú vadfajnak minősül, vagyis vadászható, de csak azokon a helyeken, ahol a gyérítés indokolt, a lakott területek – köztük Budapest sem - nem tartoznak ezek közé. A varjak elpusztítása a városban akkor sem indokolt, ha olykor ezek a madarak más fajok fiókáival, tojásával táplálkoznak. Ez egyébként nem kizárólag a varjak szokása, többek között a feketerigóra is jellemző ez a viselkedés.

A varjak csapdázása azért is problémás, mert szülei befogása esetén a még önellátásra képtelen, fészekben lévő fióka pusztulását is okozza, különösen a költési időszakban, ami április közepétől körülbelül május második feléig tart. Viszonylag újkeletű probléma a varjak városban való megjelenése, nagyjából 20 évvel ezelőtt kezdődött, és Orbán Zoltán szerint ennek nagyrészt az emberi tevékenység az oka. A mezőgazdaságban kártevőként tekintenek a varjakra, különösen a teljesen fekete színű vetési varjúra, ennek eredményeképpen az ezredfordulóra e madarak jelentős részét, mintegy 93 százalékát egyszerűen lemészárolták kiirtották. 250 ezer párból körülbelül 23 ezer pár maradt, ezért vált végül ez a faj 2001-ben védetté.

A varjúfélék rendkívüli intelligenciával rendelkeznek, bizonyos mérések szerint egy 4-6 éves gyermek értelmi szintjén állnak, ennek köszönhetően gyorsan megértették, hogy a lakott területekre, városokba húzódva nem lőnek rájuk, nem vadásszák őket,

viszont az ember pazarló tevékenysége miatt rengeteg táplálék található a kukákban, vagy közterületen, főként a hulladékgyűjtő helyek környékén, hangsúlyozta a szakértő. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a fővárosban a probléma a mostani helyzetig eszkalálódott. A szakértő a Telexnek azt is elmondta, hogy hasonló támadások kizárólag Budapesten fordulnak elő, és ott sem túl gyakoriak: évente mindössze 20-30 esetet regisztrálnak.

John Marzluff, a Washingtoni Egyetem vadvilágtudományi professzora szerint a varjak folyamatosan kísérleteznek a környezetükkel, minden ehető dolgot kipróbálnak, és tanulnak a tapasztalataikból. Egyes varjak például botokat használnak a nehezen beszerezhető táplálék megszerzésére, de ennél még összetettebb dolgokra is képesek. Az emberek már régebben megfigyelték például, hogy a varjak megtanultak köveket dobni keskeny edényekbe, hogy olyan szintre emeljék az abban lévő vizet, hogy megihassák, vagy elérjék a benne lebegő ételt.

A varjak szociálisan érzékeny lények, általában több mint egy tucat egyedből álló kiterjedt családokban élnek. A kommunikáció kulcsfontosságú a túlélésükhöz, így sok különböző hangot használnak, amelyek mindegyike mást jelent. Az énekesmadarak családjához tartozó varjak különböző figyelmeztető hangokat hallatnak, ha egymást macskák, emberek, vagy egyéb ragadozómadarak közeledésére figyelmeztetik. A köztudatban főként a „károgást” tulajdonítjuk a varjaknak, ezen kívül azonban használnak még különféle kattanó, csörgő és turbékoló hangokat is, amelyeket a hangképző szerveik körül elhelyezkedő összetett izmoknak köszönhetően képeznek. Egyes varjak és hollók más állatok és emberek hangját is kiválóan képesek utánozni. Alábbi videóban a varjak különböző helyzetekben használt hangjelzéseit hallhatjuk:

Marzluff olyan kísérleteket is végzett, amiken keresztül azt próbálta megtudni, képesek-e a varjak az arcfelismerésre, az emberek megkülönböztetésére arcuk alapján. Egyedi maszkokat viselő kutatók befogtak hét varjút a Washington Egyetem kampusza környékén, majd megkötözték azokat. Szabadon engedésük után a madarak, bár a járókelőkre nem reagáltak, a befogásukkor használt maszkokat viselő alakok közeledése esetén hangos károgással figyelemeztették egymást a veszélyre, évekkel a kísérlet után is.

Ami a madarak által elkövetett támadásokat illeti, Orbán szerint azokat egyesével lenne szükséges megvizsgálni, ugyanis gyakran előfordul, hogy az otthon, emberek által nevelt, majd később szabadon engedett varjak állnak az agresszív viselkedés hátterében.

A háznál nevelt madarak a szabadba visszakerülve is követelik az emberektől ételt, hiszen megszokták, hogy etetik őket. Ezt a viselkedést aztán a kiemelkedő intelligenciának köszönhetően nagyon gyorsan megtanulja a többi madár is,

így előfordulhat, hogy bizonyos területeken - részben az ételszerzés miatt, részben pedig azért is, mert a varjak hajlamosak az unatkozásra - gyakrabban előfordulnak majd az emberre támadó varjak. A szakember hozzátette, többek között ezért sem javasolt a varjak háziasítása, így ha például fészkéből kiesett varjúfiókán kívánunk segíteni, semmilyen körülmények között ne otthon neveljük tovább, hanem lépjünk kapcsolatba egy madármentésre szakosodott szervezettel. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján részletes tájékoztató található a megfelelő engedéllyel és infrastruktúrával rendelkező, madármentéssel foglalkozó intézmények elérhetőségeiről.

Nem csak a szakember helyteleníti a varjúcsapdák fővárosi használatát, de a fővárosi kerület jónéhány lakója is. Ezt mutatja, hogy rövid idő alatt közel kétezren írták alá azt az online petíciót, amit helyi lakosok indítottak, akik állatkínzásnak tartják a csapdák használatát, és arra kérik a kerület polgármesterét, hogy a kegyetlen megoldás helyett edukációs programmal és figyelmeztető táblákkal próbálja elejét venni a varjútámadásoknak.

(Borítókép: Dolmányos varjú a budapesti Margít hídon - Getty Images/Oláh Gergely)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Leállították a harvardi tudósok ellentmondásos szoláris geomérnökségi projektjét
Leállították a harvardi tudósok ellentmondásos szoláris geomérnökségi projektjét
A SCoPEx program keretében kis mennyiségű kalcium-karbonátot engedtek volna a sztratoszférába, hogy megfigyeljék hogyan viselkedik az anyag és alkalmas-e arra, hogy a napsugarakat visszatükrözve hűtse a Földet későbbi szoláris geomérnökségi akciók során. A projekt beszüntetését maguk a résztvevő kutatók kezdeményezték. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne folytatódnának a kísérletek máshol, más anyagokkal.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.