Mégis milyen lenne a világ Facebook nélkül?
2020 / 09 / 30 / Perei Dóra
Mégis milyen lenne a világ Facebook nélkül?
Lehet szeretni, lehet utálni, de az biztos, hogy a jelenleg több mint két és fél milliárd felhasználót számláló Facebook mostanra gyakorlatilag a világon mindenütt az első számú kommunikációs felületnek számít, így a kapcsolattartás, a kereskedelem, és a különféle szerveződések is szinte ellehetetlenülnének, ha az amerikai cég megszüntetné szolgáltatását (vagy kivonulna Európából, ahogy azt a napokban belengette.)

Bár nehéz elképzelni ennek beteljesülését, mégsem lehetetlen, elvégre egy üzleti alapon működő magánvállalatról beszélünk. Ugyanakkor valószínű, hogy a Facebook összes adatkezelési botránya és vitatott lépése ellenére a világ vezetői valószínűleg megpróbálnák megmenteni a közösségi oldalt - olvasható az Oxfordi Egyetem kutatóinak, Carl Öhman és Nikita Aggarwal tanulmányában.

A szerzők szerint a Facebook felfüggesztése a fejlődő országok lakóit sújtaná leginkább, akiknek egyrészt az ismerőseikkel való kapcsolattartást segíti a platform, másrészt ez az egyetlen csatornájuk a független és kritikus információk eléréséhez. Arról nem beszélve, milyen mértékű adatkezelési problémákhoz vezetne egy lehetséges megszűnés: az ezt követő eljárásban akár a felhasználókról tárolt információkat is átadhatják más szervezeteknek, de már a profiljuk törlése is tömegeknek okozna hatalmas kellemetlenséget. Hosszabb távon pedig egyelőre nehezen felbecsülhető, de valószínűleg

felbecsülhetetlen értékű adatvagyont halmozna fel a Facebook, ami hozzájárulhat korunk történéseinek dokumentálásához és későbbi megértéséhez.

A 2008-as nagy világválság egyik legfőbb tanulsága is az volt, hogy még a megdönthetetlennek tűnő nagyvállalatok is pillanatok alatt becsődölhetnek (lásd: Lehman Brothers.) A kormányok pedig azóta még inkább szem előtt tartják a vezető pénzügyi vállalatok helyzetét, hogy szükség esetén kisegíthessék őket, ami a szerzők szerint a Facebook és a hozzá hasonló jelentőséggel bíró technológiai cégek eseteiben is elengedhetetlen. Aggarwal a Guardiannek továbbá azt nyilatkozta, hogy az állami biztosítékokért cserébe a Facebooknak az adatkezelés, a hirdetések, a szólásszabadság és a gyűlöletbeszéd területén szigorúbb előírásoknak kellene megfelelnie. A kutatók emellett a Facebookon tárolt adatok digitális örökséggé nyilvánítását is javasolják. Ötletük nem teljesen saját, a Twitter ugyanis már 2010-ben átadta volna a kongresszusi könyvtárnak a felhasználók bejegyzéseit, illetve nem is olyan könnyen megvalósítható a sokszor privát, zárt körben megosztott, személyes tartalmak miatt. Mindenesetre Öhman és Aggarwal szerint az adatvagyon fennmaradását akár az UNESCO világörökségi helyszínek védelmét célzó tevékenységéhez hasonló módon szavatolhatják majd a cégtől független szervezetek.

Boldogabbak lennénk Facebook nélkül

Legalábbis erre a következtetésre jutottak a New York-i Egyetem és a Stanford kutatói, akik arra kérték kísérletük résztvevőit, hogy töltsenek el egy hónapot Facebook nélkül: kiderült, hogy mindez pozitív hatással volt az életükre, mivel kevesebbet szorongtak, kevésbé érezték magukat magányosak. A legnagyobb pozitívum mégis az volt, hogy az egy hónap letelte után már egy közösségi oldalt sem akartak olyan gyakran használni, mint előtte. Facebook nélkül ugyanis több időt töltöttek szeretteikkel és kevesebb hírt olvastak. Összességében tehát Facebook-megvonás pozitívan hatott az életükre, viszont nem érdemes általánosítani, mivel a kutatás önálló jelentéseken nyugszik, és egyáltalán nem reprezentatív.

Egy világ Facebook nélkül: Áldás vagy átok?

Amikor 2004-ben Mark Zuckerberg és barátai kollégiumi szobájukban létrehozták a Facebookot, aligha számítottak arra, hogy bolygónk bármely országánál nagyobb közösségi hálózatot fejlesztettek, havonta több mint kétmilliárd aktív felhasználóval. Arra pedig valószínűleg pláne nem számítottak, hogy tizennégy évvel később két napig zajlik majd Mark Zuckerberg kongresszusi meghallgatása a Cambridge Analytica-botránnyal kapcsolatban. A Facebook akkor élte történetének addigi legnagyobb bizalmi válságát a hatalmasra duzzadt adatvédelmi botrány miatt. Az információk szerint nyolcvanhétmillió felhasználó – köztük Zuckerberg – személyes adataihoz jutott hozzá a Cambridge Analytica nevű cég illegálisan, hogy ezeket aztán Donald Trump elnökválasztási kampányában használják fel. Az pedig csak olaj a tűzre, hogy a választás vélelmezett orosz manipulálása is részben a Facebookon keresztül történt. Ezek után nem csoda, ha sokakban felmerült a kérdés, miért van még mindig létjogosultsága a közösségi oldalnak. Főleg, hogy a Facebooknak eredetileg arról kellett volna szólnia, hogy összekapcsolja az embereket, és lehetőséget ad nekik a kapcsolattartásra és a különleges pillanataik megosztásukra, legyenek bárhol a világon. Zuckerberg akkoriban úgy gondolta, hogy cége „nyitottabbá és összekapcsoltabbá teszi a világot”. A platform növekedésével egyre decentralizáltabb eszközzé vált -

hatalmat adva az egyszerű emberek kezébe, és lehetőséget kínálva számukra a változás megteremtésére jó és rossz értelemben egyaránt.

A néhány évvel ezelőtti legfontosabb társadalmi megmozdulásnak számító 'arab tavasz', az Occupy Wall Street mozgalom, és azon szaúdi nők kezdeményezése, akik a közösségi média segítségével szerezték meg maguknak a szabad járművezetés jogát. A pozitívumokkal azonban együtt jártak a negatívumok is. Ott van például az ISIS, akik szimpatizánsokat keresnek és toborzás céljával halásznak a közösségi médiában, vagy az Alt-Right újszerű politikai irányzat képviselői, akik szintén a Facebookot használják ideológiájuk népszerűsítésére. Nincs ezen mit szépíteni az adat az új fizetőeszköz, melynek köszönhetően a hatalom centralizáltabb irányításra váltott. A Cambridge Analytica aljas példája a személyre szabott adatokkal való visszaélésre, ám egyúttal megmutatta, hogy a közösségi média erőteljes kommunikációs eszköz lehet, de rossz kezekben káros következményekkel járhat. Egyes szakértők szerint

a közösségi média létfontosságú és aggodalomra okot adó útkereszteződésében állunk, és annak használata, illetve visszaélése sötétebb helyekre vezet majd bennünket. 

A visszaélések korlátozására született meg a már jól ismert GDR rendelet, melynek értelmében az adatkezelésekkel operáló cégeknek átláthatóbbaknak kell lenniük, el kell számolniuk a személyes „adatvagyonukkal” az érintettek felé, az érintett magánfelhasználók pedig könnyebben vihetik át személyes adataikat csomagként az egyik szolgáltatótól a másikhoz (adathordozhatóság), és akár azzal a jogukkal is élhetnek, hogy a múltban a világhálón meggondolatlanul nyilvánosságra hozott személyes adataikat végérvényesen minden fórumról és honlapról töröltessenek. Kérhetik például, hogy múltjuk a feledés homályába vesszen, és az álláskeresésnél már ne aszerint értékeljék őket, hogy korábban milyen tetoválást varrattak, vagy milyen ellenzéki hozzászólásokat posztoltak. Azzal, hogy a hatalom lényegében az átlagemberek kezébe került, a helyi polgári szerepvállalás is újjáéledt, a közösségi média egyszerre adott hangot az elhallgattatóknak, és eszközt biztosított a fellendüléshez.

Elvégre a Facebook manapság a fontos kérdések tudatosításának és a társadalmi reformok erősítésének egyik legfőbb eszköze.

Ezt a témát taglalja Henry Timms és Jeremy Heimans New Power: How Power Works in Our Hyperconnected World-and How to Make It Work for You című könyve. Az előttünk álló lehetőségek tehát rendkívül erősek, hiszen még sokkal többet kell tennünk a közösségi hálózatok negatív felhasználásának és visszaéléseinek kezelése érdekében. Továbbá felhatalmazott állampolgárokként tudatában kell lennünk, hogy egy közösségi média nélküli világ nem feltétlenül jelentene jót, elvégre a szervezéshez, a mozgósításhoz és a pozitív változásokhoz egyaránt biztosítja számunkra a szükséges alapvető eszközöket. Ha jól használjuk, a Facebook segíthet elérni azt a fajta társadalmi igazságosságot, amelyre oly régóta vágyunk.

(Fotó: Unsplash/Mihai_Surdu, Thought_Catalog)


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.