Minden, amit a Crew Dragon történelmi kilövésről tudni érdemes
2020 / 05 / 26 / felkai.adam
Minden, amit a Crew Dragon történelmi kilövésről tudni érdemes
Ha minden a tervek szerint halad, akkor holnap, tehát május 27-én közel egy évtized után ismét amerikai talajról emelkedik fel a jármű, amely amerikai asztronautákat szállít. Ehhez hasonló dolog 2011 júliusában történt, amikor is a NASA űrhajója, az Atlantis szállított űrhajósokat a floridai kilövést követően a Nemzetközi Űrállomáshoz.

Az ezt követő években az amerikaiak az ISS fedélzetére orosz Szojuzokkal juthattak csak fel. Kérdés, hogy miért egyedül ez az egy megoldás maradt, illetve miért nem jó most már az oroszok űrhajója.

Az első kérdésre a válasz, hogy a NASA azért fogyott ki az alternatívákból, mert a saját űrhajójának a fejlesztését/karbantartását, a Space Shuttle (ezt mondtuk magyarosan űrsiklónak) programot lezárta.

Miért adta fel a NASA a Space Shuttle Programot?

Nem tűnik túl okos dolognak elengedni a Space Shuttle Programot egyéb alternatíva híján, de a NASA számára akkor már nem igazán volt más lehetőség. A program koporsójába az utolsó szöget Bush elnök verte be 2004-ben, amikor is bejelentette, hogy a Space Shuttle-t 30 évnyi szolgálat után 2010-ben kivonják a forgalomból.

Mindennek oka ironikus módon az ugyanabban a beszédben bejelentett vízió az űr további felfedezéséről, ami ekkor egy új űrhajó fejlesztését jelentette: ez lett volna a Crew Exploration Vehicle vagy röviden csak CEV. A CEV segített volna visszatérni a Holdra, és idővel eljutni a Marsra.

Csak akadt vele egy kis bökkenő: az elnök lényegében nem biztosított extra forrást a fejlesztésre, vagyis az Űrügynökségnek a már meglévő forrásait kellett átcsoportosítania.


A Columbia űrsikló kilövése

Az összeg nagy része pedig a Space Shuttle programból érkezett két okból is: egyrészt a Space Shuttle program űrrepülőinek, az Orbiterek karbantartása egyre drágább lett, ahogy ez elmondható az egész program működtetéséről. Másrészt a Space Shuttle fontos volt a Nemzetközi Űrállomás építésében, ugyanakkor az új tervekben, amelyek a Hold és a Mars eléréséről szóltak (és ami ekkor még Constellation néven futott) nem jutott szerep ezeknek az eszközöknek.

A másik probléma a szakembergárda: kevesen értenek az űrrepüléshez, és még annál is kevesebben az emberes űrrepüléshez. Ez utóbbi tudósok pedig mind a Space Shuttle és az ISS (Nemzetközi Űrállomás rövidítése) dolgoztak. Magyarán a Constellation programhoz valahonnan szakembereket kellett elvonni, és mivel az ISS folyamatosan működött, más nem nagyon maradt, mint a Space Shuttle.

Mi történt a CEV-vel?

A figyelmesebb olvasónak feltűnhetett, hogy a napokban nem a CEV kilövéséről van szó, hanem a Crew Dragonéról, illetve a Constellation programról sem nagyon hallani. Ennek oka, hogy a Kongresszus a szükséges határidőre nem biztosította az extra pénzt, az alulfinanszírozott program pedig folyamatos csúszásba került. Közben Barack Obama lett az Egyesült Államok elnöke, és neki más elképzelései voltak a NASA, valamint az űrkutatás jövőjéről, mint az elődjének.


Ez lett volna az Orion

Emiatt a Space Shuttle Program kapott egy extra évet (így kerülhetett sor az Atlantis kilövésére 2011-ben), és az akkor már Orionnak nevezett CEV-et kicsit átalakították, illetve késleltették, magát a Constellationt pedig törölték. Ekkor született meg a döntés, amelynek holnap érhet be a leglátványosabban a gyümölcse, vagyis hogy kineveljenek olyan magánvállalatokat, akik beszállhatnának az űrrepülésbe.

Hogy jöttek képbe az oroszok, és mi most velük a baj?

Az oroszokra rendkívül prózai ok miatt esett a választás: nem létezett más opció. A Space Shuttle nyugdíjba vonult, a kereskedelmi vállaltok bevonása az űrutazásba pedig már 2010-ban elkezdődött ugyan (ez volt a Commercial Crew Program), de ennek a céldátuma, vagyis az első emberes kilövés dátuma (akkor még) 2017-re esett. A fennálló időben pedig meg kellett oldani, hogy a NASA asztronauták feljussanak az ISS fedélzetére.

Persze az oroszok sem pusziért fuvarozták az amerikaiakat, hanem kemény dollárokért.

A Szojuz amerikai szempontból történő parkolópályára tételének tehát három oka van: először is ezt sosem szánták végleges megoldásnak, nem véletlen találták ki a Commercial Crew Programot. Másodszor az oroszok taxiszolgáltatása arányaiban annyit drágult, mint a sima taxiszolgáltatások: 2008-ban egy oda-vissza út az ISS-re 22 millió dollárba került a NASA-nak űrhajósokként, és ez az összeg 2018-ra 81 millió dollárra emelkedett. Manapság pedig 85 millió dollár a jegy.


A Szojuz TMA-2 a Nemzetközi Űrállomáshoz kapcsolódva

Harmadszor a Szojuzok megbízhatóságával kapcsolatban egyre több az aggály. 2018 augusztusában az egyik Szojuzból szivárogni kezdett a levegő, miközben rá volt dokkolva az ISS-re. Az asztronauták egy apró lyukat találtak, ami a vizsgálatok szerint egy összecsapott szerelés után maradhatott hátra. Még ugyanabban az évben, októberben, pedig kilövés közben mondta fel egy rakéta a szolgálatot – szerencsére senki sem sérült meg.

Valamint ott az amerikai büszkeség is, hisz némileg kínos volt, hogy lassan egy évtizede amerikai asztronauta csak orosz segítséggel képes az űrbe jutni. Épp ezért lehet szimbolikus a holnapi kilövésben részt vevő egyik asztronauta személye: Doug Hurley utoljára 2011-ben, épp a fentebb említett Atlantis fedélzetén járt az űrben.

Demo-2

A mostani Demo-2 kódnevű küldetésig hosszú és rögös út vezetett. A kereskedelmi űrhajózás lehetőségét megteremtő Commercial Crew Program két nyertese a SpaceX és a Boeing az eredeti elképzelések szerint 2017-ben kellett volna, hogy embert juttasson az űrbe – persze az ehhez hasonló késések megszokottak az űrhajózásban.

Holnap viszont, 3 éves késéssel ez végül sikerülhet Elon Musk cégének, a SpaceX-nek, míg a Boeing Starlinere különböző hibák miatt további csúszásban van, de elméletileg az is repülni fog emberrel a fedélzetén még az idei évben. Ugyanakkor a becslések szerint az évtized végéig különböző juttatások és szerződések miatt a NASA 8 milliárd dollárt fizet ki a Commercial Crew Programra.

Amennyiben a két cég sikerrel jár, úgy a Crew Dragonon egy oda-vissza út 55 millió dollárba, míg a Starlineren 90 milliárdba fog kerülni. A Crew Dragon azért ennyivel olcsóbb, mert a gép az újrahasznosítható Falcon 9 rakétával fog felemelkedni. Ez utóbbi amúgy mát több tucat SpaceX misszióban vett részt.

Miután betöltötte a célját, a hordozórakéta a SpaceX az Atlanti-óceánon várakozó egyik drónhajójára próbál majd leszállni.

A SpaceX amúgy már eddig szállított műholdat és más rakományt a világűrbe, de ez lesz az első eset, hogy emberek ülnek a fedélzeten. A Crew Dragon ennek megfelelően a Dragon 2 űrkapszula emberi utazásra átalakított változata. A Dragon 2 már eddig is szállított rakományt a Nemzetközi Űrállomásra.

Jelenleg két asztronautát lőnek fel, de a Crew Dragon átalakítható úgy, hogy akár 7-en utazzanak benne. (Hét fő amúgy a Starliner limitje is.)

A Demo-2 tesztküldetés, amin ha a SpaceX jól szerepel, úgy a NASA engedélyezni fogja a Crew Dragon számára a rendszeres oda-vissza utakat a Föld és a Nemzetközi Űrállomás között. A NASA amúgy pozitív kimenetelre számít, és már igazi küldetésre is kijelöltek asztronautákat, akik a SpaceX gépén jutnak fel az ISS-hez – erre még az év vége előtt sor kerülhet.

A NASA május 22-én jelentette be, hogy a Demo-2 túljutott a repülési készenléti felülvizsgálaton (flight readiness review), és megkapta a kilövési engedélyt. Az Űrügynökség úgy fogalmazott, hogy ez egy új korszak az emberes űrrepülésben.

Az asztronauták

Két asztronauta utazik tehát a Crew Dragon fedélzetén (kétemberes kilövés az Államok területéről amúgy nem történt 1982, a Columbia felemelkedése óta): Bob Behnken és Doug Hurley.

Behnken a Légierő pilótája volt, 2000 óta asztronauta. Utoljára 2010-ben járt az űrben egy Space Shuttle fedélzetén. Összesen 708 órát töltött az űrben, és ebből 37 óra volt az űrséta. Hurley egy visszavonult tengerészgyalogos, akit szintén 2000-ben választottak ki asztronautának. Két küldetésen vett részt, ezek közül az utolsó tehát a 2011-es, ami az USA utolsó saját területéről történő fellövése volt.


Bob Behnken (B) és Doug Hurley (J).

A két asztronauta május 13-án vonult karanténba. A karantén eddig is bevett gyakorlat volt a kilövések előtt, de a NASA a koronavírus-járvány miatt biztosra megy: mind a két űrhajóst, valamint bárkit, akivel kapcsolatba kerültek, kétszer is letesztelnek a vírusra.

A NASA még nem döntötte el, hogy a két űrhajós meddig tartózkodik majd az ISS fedélzetén. Az biztos, hogy a szokásos napi munka mellett ők a Crew Dragont is tesztelik majd. A visszatérés után a Crew Dragon az Atlanti-óceánba csapódik, ahonnan a SpaceX hajója halássza majd ki.

Hol és mikor?

A kilövésre tehát holnap, május 27-én fog elviekben sor kerülni közép-európai nyári idő szerint este 10 óra 33 perckor. Amennyiben az idő nem lesz megfelelő, úgy a SpaceX elhalaszthatja a kilövést szombat (május 30.) este 9 óra 22 percre vagy vasárnap (május 31.) este 9 órára. A kilövés Floridában, a Kennedy Űrközpont területén fog történni abból a történelmi kilövő-állásból, ahonnan az Apollo és a space shuttle küldetések is indultak.

Hol nézhetem?

Magyarországról a legegyszerűbb talán a NASA Youtube csatornáját követni, vagy letölteni az Űrügynökség alkalmazását (iOS, Android) De itt további elérhetőségeket lehet találni. Amennyiben valaki lemaradna erről, vagy tévében nézné, annak számára június 14-én lesz látható a történelmi esemény a Discovery Channel és a Discovery Science csatornákon. Ez egy dokumentumműsor lesz, amelyben több szakértő: a NASA mérnökei és asztronautái elemzik az eseményeket.

(Kép: Wikipedia, NASA)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!


Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.