Minden, amit a fejátültetésről tudni érdemes
2020 / 02 / 15 / Justin Viktor
Minden, amit a fejátültetésről tudni érdemes
Egy ellentmondásos megítélésű olasz orvos tavaly novemberben közzétette, hogy elvégezték a világ első emberi fejátültetését egy holttesten, Kínában. Mindez természetesen még a koronavírus járvány kitörése előtt történt. (A cikkben műtétek során készült videók is találhatóak, melyek egyesek számára felkavaróak lehetnek!)

Sikeresen lezajlott a világ első emberi fejátültetése. Egy holttesten.

Dr. Sergio Canavero, a Torinói Fejlett Neuromodulációs Csoport vezetője és csapata, állításuk szerint készen állnak egy élő személyen elvégezhető operációra is. A holttesten lefolytatott “műtétet” egy Dr. Xiaoping Ren vezette csapat hajtotta végre, aki saját, de némiképp bizonyítatlan és teljesen ellenőrizhetetlen közlése szerint 2018-ban már sikeresen átültette egy majom fejét egy másik majom testére.


Xiao-Ping Ren és Sergio Canavero, a sebészek, akik az első emberi fejátültetést végrehajtották - két holttest felhasználásával.

„Megtörtént az első emberi transzplantáció, emberi tetemeken. A következő lépés a teljes fejcsere lesz, agyhalott szervdonorok között”

- mondta Canavero egy sajtótájékoztatón Bécsben, a brit Telegraphnak. "Ez lesz a végső lépés a küszöbön álló, hivatalosan is elfogadott, megfelelő orvosi állapot esetén elvégezhető fejátültetés megvalósítása előtt.”

Önkéntes fejadó

Canavero szerint a Harbini Orvostudományi Egyetem sebészei által elvégzett sikeres transzplantáció azt mutatja, hogy a gerinc, az idegek és az erek újracsatlakoztatására szolgáló technikái működni fognak. Noha az izomsorvadásban szenvedő  Valerij Spiridonov, orosz informatikus önként jelentkezett az első fejátültetéses beteg posztjára, a csoport szerint az első beteg valószínűleg inkább kínai lesz, mivel egy kínai donortest “beszerzésének” esélye nagyobb lehet.

Canavero, aki állítása szerint sikeresen elvégezte a műtétet patkányokon és majmokon, - elmondta, hogy a holttesten végzett eljárást részletező tudományos dokumentumok, valamint az első élő emberi fejátültetés részletei nemsokára kiadásra kerülnek. Az élő betegekkel lefolytatott műtétre Kínában kerülhet majd sor, mivel az USA és Európa orvosközössége nem támogatta a projekt létrehozására tett erőfeszítéseit -  írta a USA Today.

"Az amerikaiak nem értették"

- mondta Canavero, a műtétről szóló beszélgetésen.

Canavero azt tervezi, hogy elvágja a donor és a recipiens (fogadó beteg) gerinchúrjait egy gyémánt pengével. “A recipiens agyának az átvitel során történő védelme érdekében őt mély hipotermia állapotába kell hűteni” - mondta. A csapat már folytatott kísérleteket Kínában, emberi holttestekkel, de más ismert, emberen végzett kísérletek nem történtek eddig.

Vékony jég

A legtöbb egészségügyi szakértő szerint az eljárás tele van veszélyekkel és mély orvosbiológiai-etikai kérdéseket vet fel. Dr. James Giordano, a washingtoni Georgetown University Orvosi Központ professzora szerint az eljárás előtt nem végeztek elegendő mennyiségű és minőségű szigorú tanulmányt.

Véleménye szerint a betegeket jobban kiszolgálhatják, ha Canavero a gerinc rekonstrukciójára, és nem az átültetésre összpontosítja erőfeszítéseit. Ezzel együtt elismeréssel adózott Canaveronak, az úttörő munkájáért.

„Canavero felemelte és meglengette az etikai zászlót a pólusok fölött, és azt mondta: Nézd, én nem vagyok etikus, neurológus vagyok, és lehet, hogy ez esetleg avantgárd technika, elismerem, hogy nagy esély van a kudarcra, de ez az egyetlen módja, hogy áttörést érjünk el, kipróbáljuk a legfejlettebb eszközeinket és kiderítsük, hogy mi működik, mi nem, és miért”- vélekedett Giordano.

Assya Pascalev, a washingtoni Howard Egyetem orvosbiológiai-etikusa szerint komoly megválaszolatlan kérdések vannak a befogadó személyazonosságával és jogaival kapcsolatban.

„Nemcsak arról szól a dolog, hogy a fej egy új testhez igazodik. Lehetséges, hogy egy teljesen új emberrel lesz dolgunk”

- mondta Pascalev.

Nem történt emberi „fejátültetés”, és soha nem is fog

Dean Burnett, a Cardiff University neurológusa - mondhatni Canavero kollégája - ezt másképp látja, amint a The Guardianben közzétett elemzéséből is kiderül. Szerinte a Sergio Canavero idegsebész által hangoztatott első sikeres emberi fejátültetés egyszerűen nem történt meg, és a tudományos logika azt sugallja, hogy soha nem is fog megtörténni.

Sergio Canavero már 2015 februárjában nagydobra verte, hogy egy élő emberi fej két éven belül sikeresen átültetésre kerül egy donor emberi testre. Azóta rengeteget szerepelt a médiában, de két évvel és kilenc hónappal később hogyan festenek a dolgok?

Belevágott és és megcsinálta!

Ahogy például a Telegraph is megírta, a világ első emberi fejátültetése sikeresen megtörtént. Képzelhetjük, hogy érzi most magát a sok szkeptikus huhogó, akik azt mondták, hogy ezt nem lehet megcsinálni, (beleértve Burnettet is) most mind elég bolondnak érzik magukat, ugye?

Nos, nem egészen. Mert ha átnézzük a diadalmas és sokkoló címeket, a valóság és a mögöttes igazság nagyon gyorsan világossá válik.

„Sikeres” eljárások

Canavero korábbi fejátültetéssel kapcsolatos   sajtómegjelenéseinek számos állítását kísérte a sikeres jelző. De hogyan definiáljuk itt a „sikeres” fogalmát? Canavero meghatározása a legjobb esetben is rendkívül nagyvonalú.

A közelmúltban azt állította, hogy sikeresen elvégezte egy majom fejének átültetését. De valóban megtette volna? Noha a majom feje nyilvánvalóan túlélte az eljárást, soha nem nyerte vissza az eszméletét, és Canavero „etikai okokból” csak 20 órán keresztül tartotta életben, valamint meg sem kísérelte összekapcsolni a testi és feji gerincvelőt, tehát még ha a majom hosszú ideig életben maradt volna, akkor is egész életére megbénult volna. Valóban sikeres eljárás volt, ha bénulást, tudatvesztést és kevesebb, mint egy napos élettartamot tekintjük a „siker” mutatóinak.

Volt aztán „sikeres” patkányfej-transzplantációja is, amelyben levágott patkányfejet ültettek egy másik patkányra, melynek feje végig az eredeti helyén volt. Azt, hogy ez mitől is számít „transzplantációnak” kevesen értik, az eljárás gyakorlatilag egy (funkcionálisan használhatatlan) függeléket adott egy egyébként egészséges alanyhoz.

És el is érkeztünk a közelmúltban végrehajtott sikeres emberi fejátültetéshez. Egy holttesten.

A műtét sikerült, a beteg halott maradt

Talán perfekcionizmusnak tűnhet, de általában minden olyan sebészi eljárás, amelyben a betegek vagy alanyok meghalnak még azelőtt, mielőtt az operáció elkezdődött volna, a törtéspontig feszíti a „siker” fogalmának meghatározását.

Talán az eljárás valóban jól prezentálta az idegek és az erek széles spektrumú „összekapcsolását”, de mit is jelent mindez? Ez csak a kezdete annak, ami egy működő testrendszerhez szükséges, és innen még elég hosszú az út odáig.

Ha két különböző gépjármű egy-egy felét összehegesztjük, azt, ha úgy akarjuk, hívhatjuk sikernek is, de ha a gyújtáskulcs elfordításával az egész felrobban, a többség valószínűleg nehezen bírható rá a vastapsra.

A fejek megőrzéséhez és a testhez rögzítésükhöz használt technikák talán tudományos értéket képviselnek, ám ez még mindig távol áll attól az elképzeléstől, hogy valaki egy teljesen funkcionális testtel járkáljon közöttünk, amely nem az a test, amivel megszületett.

Úgy tűnik, hogy Canavero szokásává vált, elhanyagolható eredmények alapján viharos győzelmet hirdetni, vagy akár még azután is, hogy a dolgok sokkal rosszabbá váltak - sommáza Burnett.

Mintha az Egyesült Királyság brexit tárgyalócsoportjának idegsebészeti megfelelőjével lenne dolgunk

- teszi hozzá ironikusan. Egy sikeres fejátültetés elvégzése után bőséges technikai és más tudományos leíró részletekre számítanánk, a jogos büszkeség és dicsőség learatásának időszakában. Canavero csapatától mindeddig ezek furcsamód elmaradtak.

Az ördög a részletekben

Az emberi test - sajnos - nem moduláris. Nem cserélgethetjük rajta az apró, vagy nagyobb részeket úgy, mintha egy Lego kastély tégláját áttennénk a kalózhajóra, miközben azt várjuk, hogy ott is jól működjön. Rengeteg akadály áll fenn, amikor egy fejet a testtel szeretnénk összekapcsolni, még akkor is, ha mindkét rész ugyanattól a személytől származik.

Az orvosok nemrég újra összekötötték egy újszülött gyermek súlyosan sérült gerincvelőjét, de a kulcsszó a „sérült” volt, nem pedig „teljesen elvágott”, vagyis volt még elég kapcsolat ahhoz, hogy dolgozzanak rajta, javítsanak és megerősítsenek idegi állományokat. És mindezt egy olyan kisgyermeknél, akinek még fejlődésben volt az idegrendszere, és így sokkal jobban képes volt kompenzálni a traumát. Még ezt és a modern orvostudomány fejlett állapotát figyelembe véve is, a sikeres eljárást csodával határosnak ítélték.

A gerincvelőben milliónyi rendkívül összetett kapcsolat van - mondta Burnett. Mire is lenne szükség ahhoz, hogy egy teljesen leválasztott gerincvelőt újra összekapcsoljunk egy teljesen kifejlett felnőtt testével, ráadásul egy másik személyével, amely test talán már napok óta halott?

Nővér, négy ampulla csodát kérek!

Ehhez legalább négy további csodára lenne szükség. És akkor még nem vettük figyelembe a transzplantációs kilökődést, sem azt a tényt, hogy még nem igazán tudjuk, hogyan kell „kijavítani” a sérült idegeket,  nem is beszélve két ismeretlen fél-test csatlakoztatásáról, és azt a kérdést sem, hogy mindenki agya a saját testével összhangban fejlődik ki. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kettő közötti “csatolófelület” viszonylag egyedi.

Egy zenész fejét egy építőmester testére tenni, valószínűleg olyan lenne, mintha Xbox játékot próbálnánk játszani a PlayStation-ön. Attól sem eltekintve persze, hogy annál végtelenül traumatikusabb.

Természetesen nem tudhatjuk biztosan, hiszen még soha senki nem próbálta. Canavero úgy tűnik, hogy meg van győződve arról, hogy meg tudja csinálni, de eddig sem magyarázatot, sem tudományos alátámasztást nem produkált állításaira, melyek segítségével képes lehetne legyőzni ezeket az akadályokat, azokon a puszta kijelentéseken kívül, hogy módszerei néhány kulcsfontosságú dolgot tartalmaznak a szövetek megőrzésében, és a vérellátás biztosításában az eljárások során.

Kicsit olyan a helyzet, mintha valaki azt állítaná, hogy képes működő fúziós reaktorot építeni, és amikor megkérdezik hogyan csinálja, elmagyarázná, hogyan fogják a vizesblokk lefolyócsöveit elhelyezni a technikusok a reaktorépületben.

Valószínűleg hasznos lépés, de nyilvánvalóan nem ez a fő kérdés.

Hype, a teljesítmény előtt

Canavero korábbi állításairól már a Wired magazine is írt, nem kevés malíciával csak „Burnett törvényének” nevezve a jelenséget: Ha valaki nagy horderejű tudományos állításokat tesz, de nem nyújt megbízható bizonyítékot állításaira, - bár már TED-talk is született a dologról, - akkor a riasztócsengőnek meg kell szólalnia.

Nem nagyon látható mi Canavero önbizalmának alapja. Úgy tűnik, erre senki sem tudja a választ, és eddig még ő sem publikált semmit, ami indokolná. A közelmúltbeli „sikeres” emberi fejátültetésről előbb olvashattunk a Telegraph- ban, mielőtt a tényleges eredményeket közzétette volna, ahogy az a cikkben is szerepelt.

Miért?

Miért mondja el az újságoknak, mielőtt elmondaná a tudományos közösség tagjainak? Reálisan végiggondolva, azért láttunk már példát arra, hogy valakinek jó oka volt erre is.

Ha egy orvosi eljárás szigorúan szabályozott és megbízható, az adatoknak is tükrözniük kell ezt. Amikor a tudósok, különösen az önmeghatározó „szabadúszók”, ennyire keresik a nyilvánosságot, de kétségbeesetten kerülik az ellenőrzést, az soha nem bátorító jel.

A Telegraph cikkben Canavero azt állítja, hogy a következő lépés a transzplantáció megkísérlése lesz egy vegetatív vagy hasonló állapotban lévő beteggel. Azt állítja, hogy rengeteg önkéntes jelentkezett ehhez.

Azt, hogy a kómában fekvő betegek pontosan mennyire aktívan vállalkoztak önként erre a radikális beavatkozásra, az olvasó fantáziájára bízzuk.

Egyelőre nincs említés arról, hogy egy öntudatánál lévő embernél is megkísérelnék a dolgot, annak ellenére, hogy erre viszont valóban jelentkeztek önkéntesek. Ha öntudatánál lévő, gondolkodó emberrel próbálják meg, akkor azt csak feltétlenül 100 százalékban hatékonyan szabadna alkalmazni, hogy ebben az állapotban maradhassanak az átültetés után is. Ez azt jelentené, hogy működőképes megoldásokat kell találni az összes jelentős akadályra, amelyet a fejátültetés fogalma felvet - figyelmeztet Burnett.

A talán nem alaptalanul szkeptikus neurológus felajánlja: “Ha tévedtem volna, akkor örömmel visszavonok mindent, és elnézést kérek, de semmi, amit Canavero eddig mondott vagy tett, nem hiteti el velem, hogy bármilyen elképzelése is lenne arról, hogyan kell ezt csinálni.”

Dean Burnett természetesen tisztában van azzal, hogy az eljárást logikusan „testátültetésnek” kell nevezni, de általában nem így írják le, ezért a szokásos terminológiát használva fogalmazott.

Talán csak lazán kapcsolódik a témához, - bár a címe mást sejtet - de legutóbbi könyvében, a The Idiot Brain (Az idióta agy) című munkában Burnett szórakoztatóan ír arról, miért tűnik úgy, hogy az agyunk néha ellenünk fordul, és szabotálja a saját életünket.

(Forrás: TheScienceandSpace, TheGuardian, Wired Képek: SergioCanavero)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.