Üzemeltetése olcsóbb, mint a gázé és zöldebb, mint az elektromos radiátor: minden, amit a hőszivattyús fűtésről tudni kell

2023 / 06 / 27 / Támogatott Tartalom
Üzemeltetése olcsóbb, mint a gázé és zöldebb, mint az elektromos radiátor: minden, amit a hőszivattyús fűtésről tudni kell
A hőszivattyús rendszerek kiépítése nem olyan olcsó és egyszerű, mint más típusú fűtési/hűtési berendezéseké, de hosszú távon megtérül a beruházás és jóval környezetbarátabb megoldást kínál az ingatlanaink hűtésére, fűtésére vagy akár melegvíz-ellátására is.

Zöld megoldás fűtésre, hűtésre

A hőszivattyús rendszerek használata a környezettudatosabb életmód fókuszba kerülése és az emelkedő energiaárak miatt egyre nagyobb figyelmet kap a világ számos pontján. Az EHPA (European Heat Pump Association) adatai szerint 2022-ben Európában 38%-os növekedést regisztráltak a hőszivattyúk értékesítésének területén. A rendszerek különböző változatait Kínától Svédországig sok helyen alkalmazzák és Európában a legkelendőbb típust a tavalyi évben az EHPA mutatói alapján a levegő-víz verziók jelentették, amelyek kompatibilisek és könnyebben integrálhatóak az ingatlanokban gyakran használt, már kiépített fűtési rendszerekkel, radiátorokkal és padlófűtéssel.

De miért is éri meg a hőszivattyú telepítése és mik a legfontosabb tudnivalók a technológiával kapcsolatban?

A hőszivattyú a hagyományos, fosszilis energiaforrások, például a gáz és a szén helyett megújuló energiaforrást használ, amit az ingatlan környezetéből nyer ki, a hőszivattyú típusának megfelelően különböző forrásokból. Tulajdonképpen a működési elve alapján hasonlóan üzemel, mint egy hűtőszekrény: egy helyről hőt von el, majd azt egy hőcserélő rendszer és közvetítő közeg segítségével a másik oldalon leadja, eközben a közegként alkalmazott anyag lehűl és a folyamat kezdődik elölről.

Ezzel a módszerrel nem csak fűteni, hanem hűteni is lehet a folyamat irányának felcserélésével, illetve olyan eszközök csatlakoztatásával, amelyek hűtésre alkalmasak.

Mivel a rendszer egy kompresszort is tartalmaz, ezért a teljes folyamat nem kivitelezhető elektromos áram használata nélkül, de ez a más típusú elektromos rendszerek (például elektromos radiátorok, konvektorok stb.) üzemeltetéséhez szükséges energiafelhasználásnak csak a töredékét teszi ki.


(Kép: E.ON)

Az alkalmazott hőforrások típusa szerint vannak a talajvizet, a levegő energiáját, vagy geotermikus energiát (földhőt) használó fűtő/hűtő hőszivattyú rendszerek. A legnépszerűbb verzió a levegő-víz rendszer, részben a viszonylag egyszerű telepítési munkák miatt, ami a többi esetben sokkal komplexebb konstrukciót igényel. Az, hogy melyik típust érdemes használni, függhet a már meglévő rendszerektől, az ingatlan adottságaitól és attól is, hogy mekkora összeget szánunk a kiépítésre, valamint a földrajzi adottságok függvénye is lehet, ezen felül figyelembe kell venni az eltérő rendszerek hatékonyságának különbségeit is: az SCOP (Seasonal Coefficience of Performance) hatékonysági mutatóval jelzett értékek szerint a talajvizet hasznosító víz-víz hőszivattyúk jellemző SCOP értéke 4,5, a geotermikus hőszivattyúk 4 és 5 közti SCOP értékkel működnek, a levegő-víz hőszivattyúknál ugyanez az érték 3,5. A hagyományos gázbojleres, sőt, akár az elektromos megoldások esetében a SCOP érték jelentősen alacsonyabb.

Előnyök és hátrányok

A hőszivattyú előnyei közé tartozik a környezetbarát, tehát kibocsátásmentes működés, a biztonságos üzemelés, a potenciálisan hosszú, akár több évtizedes élettartam, az alacsony karbantartási igény és a gazdaságosság, de néhány esetleg hátrányt jelentő tényezőt is figyelembe kell venni a megfelelő típus kiválasztása és a telepítés előtt. A hőszivattyús rendszerek esetében problémát jelenthet a már korábban említett költséges (egymillió forint feletti) és szakember segítségét igénylő tervezési, valamint beszerelési munka és a környezeti viszonyokra való relatív érzékenysége is: bár a hőszivattyúk meglehetősen alacsony hőmérsékleten is működőképesek, de hidegben, fagypont közelében, illetve egyes leírások szerint már plusz 6 Celsius-fok alatt sem funkcionálnak olyan hatásfokkal, mint ideálisabb körülmények között. Ebben az esetben lehetséges, hogy az elvárt komfortérzet elérése érdekében valamilyen kiegészítő fűtési eszköz használata is szükséges a ház melegen tartásához.

További kényelmetlenséget jelenthet még a rendszer kültéri egysége számára a megfelelő helyszín biztosítása, ahol a kondenzátorvíz elvezetése is megoldható.

Levegő-víz hőszivattyú

A levegő-víz hőszivattyú az egyik legnépszerűbb és legtöbb helyen alkalmazott típus, ami a levegő hőenergiáját használja a hőcserélő rendszer és a kompresszor révén a melegítésre. A rendszer egy kültéri egységet is tartalmaz, amit betonalapra, és egy arra ráépített zártszelvénylábazatra kell telepíteni, ez utóbbira elsősorban azért van szükség, hogy a kifolyó kondenzvíz ne fagyjon össze a talajjal télen. A beltéri egység, valamint a puffertartály és a melegvíztároló a házon belülre, fedett környezetbe kerül - az egység elhelyezésénél arra kell figyelni, hogy elég levegős legyen a helyiség és hozzáférhető maradjon a szerelési, karbantartási munkák során.

A telepítés következő lépéseként át kell fúrni a házfalat, és összekötni a hőszivattyút a puffertartállyal a megfelelő csövekkel, szerelvényekkel illetve keringetőszivattyúval. A hűtőközeg- és leeresztőcsöveket csatlakoztatják, szigetelik, és a rendszer ezután csatlakoztatható a beltéri fűtési rendszerhez.

Geotermikus hőszivattyú

A geotermikus hőszivattyúval a talaj hőenergiáját lehet hasznosítani, ezért a működtetéséhez szondákat kell fúrással a földben elhelyezni. Ez jóval bonyolultabb műveletet jelent, mint a levegő-víz rendszer kiépítése és külön engedélyt is be kell szerezni a fúráshoz a munka megkezdése előtt. A legegyszerűbben kivitelezhető változat esetén zárt, függőleges talajszondák kerülnek a ház mellett a földbe. Az, hogy ezekből pontosan milyenekre van szükség, a talajviszonyoktól és a hőszivattyú teljesítményétől is függ. A talajszondához szükséges furathoz megfelelő gépre van szükség, és a fúrás bányakapitánysági engedélyhez kötött a talajvizek, rétegvizek védelme miatt.

Nagy kert esetén lényegesen egyszerűbb megoldás lehet a vízszintes talajcsövek elhelyezése. A felületkollektoros megoldás költségek tekintetében kedvezőbb a talajszondáknál, de nagy területet igényel és a kollektorok feletti területet nem lehet beépíteni. A föld-víz hőszivattyúnál a házban elhelyezett beltéri egységet össze kell kötni a kinti talajszondával, majd belekötni a fűtés rendszerébe.

Víz-víz hőszivattyú

A víz-víz hőszivattyú a felszín alatti vizeket használja energiaforrásként és a többi típusú hőszivattyúval összehasonlítva ez nyújtja a legjobb SCOP értékű energiaellátást, azonban a telepítése bonyolultabb a geotermikus rendszernél is. Ennél a típusnál a hőforrás oldalt tekintve léteznek nyitott és zárt hurkú rendszerek. Ez utóbbit földben illetve élővizekben szokták elhelyezni. A nyitott rendszer folyamatos víz oda- és elvezetést igényel, ami történhet például folyóból vagy kútból. Ha kútból nyerjük a vizet, szükség lesz egy második kútra is ugyanabban a vízgyűjtő rétegben az elsőtől minimum 10 m távolságra.

Nyitott rendszer megvalósításakor egy köztes hőcserélő beiktatása javasolt. A víz-víz hőszivattyút komplex beszerelési metódusa miatt viszonylag kevesen választják, bár hatékony megoldást jelent a fűtés/hűtés kivitelezésére. Fontos tudnivalót jelent a rendszerrel kapcsolatban, hogy a víz-víz hőszivattyú telepítéséhez szükséges a területileg illetékes bányakapitányság engedélye. A bányakapitányságok illetékességi területét és felsorolását a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Kormány rendelet melléklete tartalmazza.

Ha a fúrás talajvizet tartalmazó réteget érint, az illetékes vízügyi hatóság engedélye is szükséges.

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet alapján felszín közeli vizek hasznosítását - amennyiben az évi 500 köbmétert a kitermelt mennyiség nem haladja meg - az illetékes építésügyi hatóság engedélyéhez köti.

A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt az E.ON (eon.hu/hoszivattyu).

(Fotó: E.ON, stockfotó)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Egy autógyártó robotja önállóan liftezik és arcfelismerő technológiával cserkészi be azokat, akik kávét szeretnének inni
Egy autógyártó robotja önállóan liftezik és arcfelismerő technológiával cserkészi be azokat, akik kávét szeretnének inni
99,9%-os pontossággal azonosítja a robot azokat, akik a kávéjukra várnak.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.