Az első mikrobák nagyjából 3,5 milliárd éve jelentek meg, aztán 2 milliárd évig „nem történt semmi látványos”. Apró, sejtmag nélküli lények lakták a bolygót, míg jóval később össze nem szerveződtek nagyobb, összetett élőlényekké.

Az afrikai Gabonban található fekete palákban 2,1 milliárd éves, kb. 1 centiméteres formákat találtak. Ezek piritből állnak (egy vas–kén ásvány), belsejükben arzénnel. A pirit keletkezhet sima kémiai úton is, de az arzént a kutatók szerint valaha élő szervezetek tárolták zárványként, mert az mérgező volt számukra – az élőlények halála után pedig ezek a zárványok koncentrált foltokként maradtak hátra. A franciák szerint ezek a feltételezett ősi lények legalább 1 centiméteresek voltak, tehát szokatlanul nagyok – nem egyszerű mikrobák.

Sok geológus szerint viszont létezhet tisztán kémiai folyamat is, amely ilyen struktúrákat hozhat létre – csak még nem ismerjük. Mások folyadékok általi anyaglerakódásra gyanakszanak. Megint mások úgy vélik, ha volt is ilyen korai élet a bolygón, az inkább lehetett egy nagy, lapos mikrobaközösség, úgynevezett mikrobiális szőnyeg – nem pedig valódi „mini-állatka”. Ilyesmi manapság is akad a tengerekben.

Ha a francia csapatnak igaza van, akkor a komplex élet sokkal hamarabb és könnyebben kialakulhat, viszont ugyanilyen könnyen el is tűnhet. Ez egyszerre jó hír – hiszen így a teljes univerzumban nagyobb az esély az élet megjelenésére –, és rossz is, mert ezek szerint az élet rendkívül törékeny, és hosszú időre akár teljesen el is tűnhet.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Pixabay)