A Rabana-Merkuli hegyi erőd Kurdisztán iraki részén kétségtelenül a Pártus Birodalom egyik legnagyobb regionális központja volt. A Pártus Birodalom Kr. e. 247 és Kr. u. 224 között állt fent, és a pártusok a rómaiak esküdt ellenségei voltak, és 250 év alatt rengeteg csatát vívtak ellenük. A Birodalom a fennállása alatt a mai Irán, valamint Mezopotámia bizonyos részeit foglalta magában, és fontos szerepet játszott az eurázsiai globalizációban, mivel összekötötte egymással Rómát, Indiát, valamint a Han-dinasztia által uralt Kínát – ám annak ellenére is relatíve keveset tudunk a Pártus Birodalomról, hogy a kortárs források szerint jelentős gazdasági és katonai hatalom volt. Az erőd feltárását végző Dr. Michael Brown (Heidelberg Egyetem) elmondása szerint Rabana-Merkuli épp az említett diplomácia és kereskedelmi kapcsolatok kezelésében játszhatott szerepet, emellett valószínűleg katonai központként is működött.

A Zagros-hegységben, a Piramagrun-hegy délnyugati szárnyán elhelyezkedő Rabana-Merkuli kőerőd nemcsak a közel négy kilométer hosszú erődítményt foglalja magában, hanem azt a két kisebb települést is, amelyekről elnevezték. Magashegyi elhelyezkedése miatt a helyszín feltérképezése csak drónokkal volt lehetséges. A 2009-től, legutóbb 2019 és 2022 között lezajlott többszöri ásatási kampányok keretében a nemzetközi kutatócsoport a helyszínen tanulmányozhatta a régészeti maradványokat. A máig fennmaradt építmények katonai célú felhasználásra utalnak, mivel olyan téglalap alapú épület maradványai is előkerültek, amelyek laktanyaként szolgálhattak.

A kutatók találtak egy oltárt is, amelyet valószínűleg Anahitának, a zoroasztrizmus iráni istennőjének szenteltek. Ezzel függhet össze egy szezonális vízesés a völgyben, amely csak a nagyobb esőzéseket követően jelent meg – Dr. Brown szerint a vízesésnek vallásos jelentősége is lehetett, mivel Anahita a víz istennője volt. Ezt a feltételezést erősíti tehát meg a már említett, a közelben található, a sziklába faragott oltár is.

A kutatók feltevése alapján egyébként Rabana-Merkuli valószínűleg Natounia elveszett városa, amire az egyik bizonyíték azok a ritka, a Kr. e. 1. századból származó pénzérmék, amelyek fennmaradtak ebből a településből – ezek szerint Natounia a görögül Caprusnak (Kaprosnak) nevezett folyó, a mai Alsó-Záb mentén helyezkedett el, és Rabana-Merkuli a legnagyobb, egyben leglenyűgözőbb település a pártus korszakból, amit ebben a régióban találtak. A királyi város elméletet erősíti meg a királyi ikonográfia is, amit egyedül csak itt találtak meg. Egy másik bizonyíték a város neve: Natouniát emlegetik még Natounissarokerta néven is, ami két részből áll össze: Natounissar volt a pártus királyi dinasztia alapítója, míg a szó másik fele pártus nyelven erődöt jelent, ami szintén Rabana-Merkulira utalhat. Egyébként a város két bejáratnál található ikerdomborművek az alapítót, Natounissart (vagy az ő valamely leszármazottját) örökíthetik meg. Mint azt Dr. Brown elmondta:

„Az erődítmény természetesen védhető terepet zár be, és a környező hegyvidéki táj meghosszabbításának tekinthető. Ha valaki ismeri a Gyűrűk Urát, annak ez egy valódi Helm-szurdoknak tűnhet.”

Mivel viszont nem találták nyomát az átépítéseknek vagy javításoknak, a kutatók úgy vélik, hogy az erődöt nem használhatták túl hosszan – legfeljebb egy évszázadig működhetett.

Források: Eurekalert, Live Science

(Kép: Rabana-Merquly Archaeological Project)