Mint az Oumuamua: rengeteg csillagközi térből érkezett objektum léphetett be a Naprendszerbe

2023 / 05 / 20 / Felkai Ádám
Mint az Oumuamua: rengeteg csillagközi térből érkezett objektum léphetett be a Naprendszerbe
Közülük sok a Földhöz közel keringhet.

A 2017-es Oumuamua volt az első olyan látogató, amiről biztosan tudtuk, hogy a csillagközi térből érkezett – az Oumuamuát pedig a Comet 2I Boriszov követte 2019-ben. Mivel ezek időben elég közel estek egymáshoz, és az Oumuamua amúgy is eléggé anomáliás viselkedést produkált, ezért felerősödött az érdeklődés az ilyen objektumok iránt. Mindennek persze tudományos alapja is volt: még a jelenlegi műszereinkkel is csak erősen korlátozottan tudunk rátekinteni a távoli csillagrendszerekre, így egy közvetlen onnan érkezett objektum közeli tanulmányozása páratlan lehetőségeket vet fel – segítségükkel akár a saját Naprendszerünk formálódását is jobban megérthetjük.

Felmerül a kérdés azonban, hogy az ismert csillagközi látogatókon kívül (interstellar objects/ISO) akad-e több ilyen égitest. Egy új tanulmány alapján akad, mivel bár az ISO-k relatíve ritkán fordulnak elő, de a Naprendszer viszont nagyon öreg, így jó eséllyel elfogott már ilyen áthaladó objektumot. A tanulmány a “Close Encounters of the Interstellar Kind: Exploring the Presence of Interstellar Objects in Near Earth Orbit” címet viseli, és egyelőre nem esett át a tudományos elbírálási folyamaton.

Ez a tanulmány közelebbről megvizsgálja az ISO-k pályára állását a Naprendszerben, és azt az elképzelést teszteli, hogy egyes ISO-k a Föld-közeli pályákon is rögzülhettek akár, nem kizárólag a Nap-pályán. Ezek szerint az ISO-k állandó populációja keringhet a Föld-közeli pályán.

A legújabb kutatások kimutatták, hogy a lassan elkészülő Vera Rubin Obszervatórium évente akár öt ISO-t is találhat. Más kutatások szerint viszont a kozmikus sugarak a legtöbb ISO-t teljesen erodálhatják. Megint más tanulmányok az ISO-k és a Jupiter kapcsolatát vizsgálták, a mostani viszont az első eset, hogy kifejezetten a Föld-közeli pályákon rögzített ISO-kat tanulmányozta valaki. A tanulmány numerikus szimulációkon alapul, ahol a szimulációkban szereplő minden egyes részecske egy potenciális ISO-t képvisel a Naprendszeren kívülről származó eltérő pályán. A szimulációk nagyrészt szóródási effektusokon alapulnak, ahol a bejövő részecskéket különböző módon, eltérő kombinációk szerint zavarja a Föld, a Hold, a Nap és a Jupiter.

Amint egy befogott ISO elhagyja a Föld-közeli pályáját, akkor vagy kilép a Naprendszerből, vagy pedig új pályára áll. Viszont a Föld által befogott objektumok átlagos túlélési aránya kétszerese-háromszorosa a Jupiter által befogottaknak. Ettől független a Föld-közeli pályán rögzített ISO-k sem tartanak túl sokáig: például a A Föld-Hold által elfogott ISO-k felezési ideje körülbelül 130 000 év, míg a Jupiter esetén ez mindösszesen 50 000 év. Mindez azzal is jár, hogy a legtöbb ilyen objektum a méretet tekintve a közelébe sem ér az említett Oumaumuának vagy Boriszov üstökösnek – ezen objektumok nagy része mindössze 1 méteres átmérővel rendelkezik.

Ezen objektumok azonosítása tehát nem lesz egyszerű, de erre képes lehet a Vera Rubin Obszervatórium, és a majd abban zajló, Legacy Survey of Space and Time elnevezésű 10 éves vizsgálat, amely 2024 augusztusában indul, és a teljes déli égboltot pásztázza végig. A becslések alapján a vizsgálat évente akár több Oumuamua méretű objektumot is beazonosíthat. A mostani tanulmány rámutat arra is, hogy több ISO a Földhöz közeli objektumok (NEO) között rejtőzhet tehát – ezek tanulmányozására pedig a legjobb mód, ha közvetlen közelről vizsgáljuk meg őket – elsősorban a nagyobbakat. Az ESA Comet Interceptor küldetése pedig éppen az ilyesmire lesz képes.

A tervek szerint a Vera Rubin Obszervatórium azonosítja a közeledő ISO-t, egy robot űrszonda, az Interceptor pedig mintegy lesben állhat a Nap-Föld LaGrange 2 pontnál. Ezután az Interceptort el lehetne küldeni, hogy elfogja, megfigyelje, és mintát vegyen a csóvából. Az ESA mindezt a JAXA-val, a Japán Űrügynökséggel közösen valósítja meg, és 2029-ben tervezik az Comet Interceptor küldetés elindítását.

(Kép: Pixabay/Terranaut)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
A Perseverance megtalálta azt a mintát, amiért a Marsra küldték
A Perseverance megtalálta azt a mintát, amiért a Marsra küldték
A marsjáró az úgynevezett Bunsen Csúcsnál akadt rá a 24. mintára, amit már nagyon várt a NASA.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.