Mint az Oumuamua: rengeteg csillagközi térből érkezett objektum léphetett be a Naprendszerbe

2023 / 05 / 20 / Felkai Ádám
Mint az Oumuamua: rengeteg csillagközi térből érkezett objektum léphetett be a Naprendszerbe
Közülük sok a Földhöz közel keringhet.

A 2017-es Oumuamua volt az első olyan látogató, amiről biztosan tudtuk, hogy a csillagközi térből érkezett – az Oumuamuát pedig a Comet 2I Boriszov követte 2019-ben. Mivel ezek időben elég közel estek egymáshoz, és az Oumuamua amúgy is eléggé anomáliás viselkedést produkált, ezért felerősödött az érdeklődés az ilyen objektumok iránt. Mindennek persze tudományos alapja is volt: még a jelenlegi műszereinkkel is csak erősen korlátozottan tudunk rátekinteni a távoli csillagrendszerekre, így egy közvetlen onnan érkezett objektum közeli tanulmányozása páratlan lehetőségeket vet fel – segítségükkel akár a saját Naprendszerünk formálódását is jobban megérthetjük.

Felmerül a kérdés azonban, hogy az ismert csillagközi látogatókon kívül (interstellar objects/ISO) akad-e több ilyen égitest. Egy új tanulmány alapján akad, mivel bár az ISO-k relatíve ritkán fordulnak elő, de a Naprendszer viszont nagyon öreg, így jó eséllyel elfogott már ilyen áthaladó objektumot. A tanulmány a “Close Encounters of the Interstellar Kind: Exploring the Presence of Interstellar Objects in Near Earth Orbit” címet viseli, és egyelőre nem esett át a tudományos elbírálási folyamaton.

Ez a tanulmány közelebbről megvizsgálja az ISO-k pályára állását a Naprendszerben, és azt az elképzelést teszteli, hogy egyes ISO-k a Föld-közeli pályákon is rögzülhettek akár, nem kizárólag a Nap-pályán. Ezek szerint az ISO-k állandó populációja keringhet a Föld-közeli pályán.

A legújabb kutatások kimutatták, hogy a lassan elkészülő Vera Rubin Obszervatórium évente akár öt ISO-t is találhat. Más kutatások szerint viszont a kozmikus sugarak a legtöbb ISO-t teljesen erodálhatják. Megint más tanulmányok az ISO-k és a Jupiter kapcsolatát vizsgálták, a mostani viszont az első eset, hogy kifejezetten a Föld-közeli pályákon rögzített ISO-kat tanulmányozta valaki. A tanulmány numerikus szimulációkon alapul, ahol a szimulációkban szereplő minden egyes részecske egy potenciális ISO-t képvisel a Naprendszeren kívülről származó eltérő pályán. A szimulációk nagyrészt szóródási effektusokon alapulnak, ahol a bejövő részecskéket különböző módon, eltérő kombinációk szerint zavarja a Föld, a Hold, a Nap és a Jupiter.

Amint egy befogott ISO elhagyja a Föld-közeli pályáját, akkor vagy kilép a Naprendszerből, vagy pedig új pályára áll. Viszont a Föld által befogott objektumok átlagos túlélési aránya kétszerese-háromszorosa a Jupiter által befogottaknak. Ettől független a Föld-közeli pályán rögzített ISO-k sem tartanak túl sokáig: például a A Föld-Hold által elfogott ISO-k felezési ideje körülbelül 130 000 év, míg a Jupiter esetén ez mindösszesen 50 000 év. Mindez azzal is jár, hogy a legtöbb ilyen objektum a méretet tekintve a közelébe sem ér az említett Oumaumuának vagy Boriszov üstökösnek – ezen objektumok nagy része mindössze 1 méteres átmérővel rendelkezik.

Ezen objektumok azonosítása tehát nem lesz egyszerű, de erre képes lehet a Vera Rubin Obszervatórium, és a majd abban zajló, Legacy Survey of Space and Time elnevezésű 10 éves vizsgálat, amely 2024 augusztusában indul, és a teljes déli égboltot pásztázza végig. A becslések alapján a vizsgálat évente akár több Oumuamua méretű objektumot is beazonosíthat. A mostani tanulmány rámutat arra is, hogy több ISO a Földhöz közeli objektumok (NEO) között rejtőzhet tehát – ezek tanulmányozására pedig a legjobb mód, ha közvetlen közelről vizsgáljuk meg őket – elsősorban a nagyobbakat. Az ESA Comet Interceptor küldetése pedig éppen az ilyesmire lesz képes.

A tervek szerint a Vera Rubin Obszervatórium azonosítja a közeledő ISO-t, egy robot űrszonda, az Interceptor pedig mintegy lesben állhat a Nap-Föld LaGrange 2 pontnál. Ezután az Interceptort el lehetne küldeni, hogy elfogja, megfigyelje, és mintát vegyen a csóvából. Az ESA mindezt a JAXA-val, a Japán Űrügynökséggel közösen valósítja meg, és 2029-ben tervezik az Comet Interceptor küldetés elindítását.

(Kép: Pixabay/Terranaut)


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Testközelből élhetjük át az első sikeres kereskedelmi holdra szállást
Testközelből élhetjük át az első sikeres kereskedelmi holdra szállást
A Firefly Aerospace az első magáncég, aminek sikerült saját leszállóegységgel landolni a Holdon.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.