A másodpercenként 32 billió számításra képes Ghost 4 az Andurilnak, egy katonai startupnak a fejlesztése. A céget amúgy Palmer Luckey, az Oculus Rift készítője alapította. A Ghost 4 Luckey szerint egy „svájci bicska, amely bármilyen feladattal megbirkózik”. A drón mesterséges intelligenciával lesz felszerelve, ami nem meglepő annak a fényében, hogy az Anduril célja, hogy a terepen alkalmazott drónokat MI-vel lássa el. Ennek megfelelően a Ghost sokkal gyorsabban és hatékonyabban azonosítja be a célpontokat, mint az eddigi, hasonló eszközök. A drón egyébként gépi tanulás útján sajátítja el a képek elemzését.

Mindent tudó hátizsák

A gép két méter hosszú, de összehajtható, és befér egy hátizsákba. Úgy tervezték, hogy elviselje a legszélsőségesebb körülményeket, például a homokot vagy a tengervizet. A Ghost 100 percen keresztül tud repülni, irányíthatja földi személyzet, de képes az autonóm működésre is. Az eszközt többféle felszereléssel el lehet látni: képes lehet zavarni az ellenséges egységek kommunikációját, illetve a lézeres célmegjelölés is fegyvertárának a része lehet. Palmer Luckey szerint a gépre fegyver is szerelhető elvileg, de ilyesmivel még senki sem próbálkozott.

A drón a hadviselés jövője

A Wirednek nyilatkozó technológiai és katonai szakértő szerint a hadsereg éppen a hasonló, kisebb drónok iránt érdeklődik. Ezek az eszközök ugyanis képesek azokra a felderítési feladatokra, mint amire a műholdak, vagy a klasszikus, nagyobb drónok, ám mindezt sokkal olcsóbban és gyorsabban lehet velük megoldani. A szakértő hozzáteszi ugyanakkor, hogy egyelőre még nem teljesen tisztázott, mennyire kell egy ilyen eszköznek intelligensnek lennie, illetve a kívánt szintű mesterséges intelligencia mikorra fog megvalósulni.

Jó ötlet az autonóm katonai eszköz?

Egyes szakértők szerint kevésbé, mások úgy látják: nagyon is. Az biztos, hogy több kutató is aggodalommal figyeli a hasonló fejlesztéseket, és betiltanák az autonóm fegyverrendszereket. Legutóbb nem kisebb cég, mint a Google kényszerült meghátrálni, mikor 2018-ban a vállalat dolgozói a nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy a Google MI-vel ellátott, dróncélpontok számára képeket elemző szoftvert (ez volt a Project Maven) fejlesztett volna a Pentagonnak. A projektet ezután ejtette a vállalat.

Palmer Luckey kevésbé meglepő módon nem osztja ezt az álláspontot, hanem azon a véleményen van, hogy az MI-vel kapcsolatos fegyverkezési versenyben az USA le fog maradni Oroszország és Kína mögött, ha becsukja a szemét, és úgy tesz, mintha ennek a technológiának az ilyetén felhasználása nem létezne.

A hadsereg nem tudja mit akar, a magánszektor igen

Az Anduril fejlesztései már annak szellemében folynak, hogy nem várják be a hadsereget, hanem maguk fejlesztenek prototípusokat és kínálják őket eladásra. Ennek megfelelően sokszor olyan fogyasztói technológiákat alakítanak át harci feladatokra, mint a VR vagy most éppen az MI. Az Anduril másik fejlesztése ugyanis egy VR-platform, amely az amerikai-mexikói határ ellenőrzésében segít. Az Andurilt Palmer Luckey mellett egyébként korábban a Palantirhoz köthető személyek alapították. A Palantir hírszerzési szoftvereket forgalmaz, és az értéke 20 milliárd dollár környékén mozog. Mind a Palantir, mind az Anduril mögött pedig Peter Thiel áll, aki ismert tech-befektető, amellett Donald Trump elnök tanácsadója.

(Kép: Anduril)