Mit csinálnak ezek a különös drónhajók a Csendes-óceánon?

2023 / 08 / 14 / Bodnár Barna
Mit csinálnak ezek a különös drónhajók a Csendes-óceánon?
A Trópusi Csendes-óceáni Megfigyelő Rendszer (TPOS) 2023 Saildrone küldetésének keretén belül három Saildrone-t, azaz legénység nélküli felszíni járművet (USV) indítottak útnak, amelyek 120 napon keresztül fogják vizsgálni az óceán és a levegő közötti kölcsönhatásokat, a tengeráramlatokat, és az élőlények eloszlását az adott területen.

Mindegyik USV-t számos érzékelővel szerelték fel a szélterhelés, a levegő és a tenger hő- és szén-dioxid cseréjének, valamint a felszíni tengervíz hőmérsékletének, sótartalmának és biogeokémiájának megfigyelésére. Ezenkívül két drón az óceáni áramlatokat, míg a harmadik az élőlények vízben való eloszlását vizsgálja 1000 méteres mélységig.

A Saildrone egyedülálló vitorlatechnológiájának köszönhetően akár 12 hónapos küldetés végrehajtására is képes, anélkül, hogy karbantartás vagy üzemanyag-utántöltés céljából vissza kellene térnie a szárazföldre. A nap- és szélenergiával működő, 7 méter hosszú drónok – bár egy műholdas rendszeren keresztül egy emberi pilóta állandó felügyelete alatt állnak - a szél és az áramlatok figyelembevételével teljesen önállóan navigálnak az úticélok között, az előre meghatározott biztonsági folyosón belül maradva. A biztonságos működés érdekében minden drón egy automatikus azonosító rendszerrel (AIS), adó-vevővel, navigációs fényekkel, radarreflektorral, jól látható szárnyszínekkel és négy fedélzeti kamerával van felszerelve.

A misszió 2023. június 22-én kezdődött, közvetlenül az El Niño hivatalos kezdete után, amely a szakértők véleménye szerint idén különösen erős hatással bír. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a trópusi éghajlati övben az átlagosnál magasabb lesz a Csendes-óceán felszíni hőmérséklete, ami a passzát szelek legyengüléséhez, vagy a szélirány megfordulásához is vezethet az Egyenlítő közelében. Az El Nino szokatlan időjárási eseményeket okozhat a bolygónk egészén, összefüggésben van például az Európa déli részét sújtó extrém hőhullámokkal is. A jelenlegi TPOS-küldetés a levegő és a tenger közötti kölcsönhatásokat vizsgálja, beleértve az El Nino-rendszerhez kapcsolódó potenciális egyenlítői feláramlást, a Csendes-óceánból kiáramló szén-dioxid megfigyelését és a vízi élőlények eloszlásának akusztikus eszközökkel való tanulmányozását.

Ez a TPOS-misszió a NOAA Csendes-óceáni Környezetvédelmi Laboratórium TPOS-csapata és Dr. Domokos Réka, a NOAA Csendes-óceáni Szigeteki Halászati Tudományos Központ magyar munkatársa közötti együttműködés részeként jött létre. A Tudományos Központ a Csendes-óceáni Szigetek régió halászati és tengeri erőforrásainak védelmét és kezelését támogató szervezet. Dr. Domokos Réka szerint az akusztikus echoszondával való munka lehetővé teszi, hogy megvizsgálják a nagy hatótávolságú USV drónok alkalmazásában rejlő lehetőségeket a nehezen elérhető, távoli szigetcsoportok közelében.

(Borítókép: Saildrone)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Bárkit szuperhőssé változtat a minden terepen használható exoszkeleton
Bárkit szuperhőssé változtat a minden terepen használható exoszkeleton
Az állóképesség már nem szükséges követelmény az extrém túrázáshoz – legalábbis ezt ígéri a sci-fiből szalajtott, AI-vezérelt exoszkeleton.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.