Mit élnek át az űrhajósok, mikor újra belépnek a Föld atmoszférájába?

2020 / 08 / 25 / Justin Viktor
Mit élnek át az űrhajósok, mikor újra belépnek a Föld atmoszférájába?
Az asztronautákat világűrbe juttató rakéta-kilövések sajtója kitűnő. Rendszeresen tízezrek nézik végig a hosszas várakozással kezdődő folyamatot, ám valahogy a visszatéréseknél másképp mennek a dolgok. Kifejezetten ritkák az olyan videók, melyek a visszatérő-modulból mutatják meg, mit jelent ez az élmény az űrhajósok számára. Viszonylag értelmetlen az összehasonlítás, de ha egy utasszállító repülőgép ablakából látnánk ugyanezt, valószínűleg nagy bajban lennénk.

A visszaút mindig gyorsabb

A repülőgépekkel kapcsolatban azt tartja a bölcsesség, hogy nem kell aggódni, mivel még sosem maradt egy sem odafent, ami felszállt, az le is száll egyszer. Bár az űrhajók opciói e tekintetben gazdagabbak, de azért az űrhajósok jó esetben minden alkalommal visszatérnek a földre, és amikor ezt megteszik, újra be kell lépniük a Föld légkörébe. Amikor elérik a légkört, már minden igen gyorsan történik. Milyen gyorsan? Ilyen gyorsan.

Amikor a visszatérő-modul lekapcsolódik a Nemzetközi Űrállomástól, kezdetben 27 ezer 358 kilométer/óra sebességgel haladnak, majd a Föld légkörét elérve ez a sebesség jelentősen csökkenni kezd, amit a súrlódás idéz elő.

A  légkör első érintésétől számított nyolc percen belül a modul lelassul, körülbelül 804 kilométer/óra sebességre, a videóban látható szálló szikrákat pedig az 1648 Celsius fokos hő okozza, mely a kompresszióból és kisebb mértékben a súrlódásból keletkezik.

Az űrhajósokat ezalatt egy hővédő pajzs védi, amely a föld felé néz, ahogy a kapszula ereszkedik. Nem sokkal ezután több ejtőernyő nyílik ki és a leszállómotorok is bekapcsolnak, amivel a jármű óránként körülbelül 5 kilométer/órás sebességre lassul, mielőtt landolna valahol Kazahsztán sztyeppéin.

Dupla vagy semmi

A folyamat igazi veszélyét az adja, hogy nem lehet megszakítani vagy újra próbálkozni vele, ha egyszer elkezdődött, végig kell csinálni, miközben ez az űrrepülés egyik legkritikusabb fázisa. 

A légkörbe való belépésről akkor beszélhetünk, ha a kapszula keringési pályája a 100 kilométer magasságban húzódó Kármán-vonal alá süllyed. A levegő áramlása ekkor hiperszonikus. A légellenállás a levegő sűrűségével, a sebesség négyzetével és a test ellenállás-felületével arányos, a termelődő hő pedig a levegő sűrűségével, a sebesség köbös hatványával és egy, az alaktól függő tényezővel arányos. A légellenállás és a termelődő hőmennyiség 60–90 kilométeres magasság között a legnagyobb.

A Föld légkörébe visszatérő modul nem függőlegesen zuhan, hanem vízszintesen halad, hatalmas mozgási energiáját először is hővé kell alakítania, hogy lelassulhasson. A modul körül a súrlódás ionizálja a légkört, plazma keletkezik, és ezért lép fel a híres, néhány percekig tartó rádiócsend, melynek során a modullal elektromágneses hullámokkal nem lehet kapcsolatot teremteni.

Belépési folyosó

Ekkor már a belépési folyosóban, egy olyan láthatatlan de jól definiált térben halad, amit leszálló pályájának paraméterei, és annak megengedett szélső-értékei jelölnek ki a biztonságos leszállás érdekében.

Ha a modul kilépne a belépési folyosóból, vagy elégne a légkörben fellépő súrlódás miatt, vagy visszapattanna a légkörről a világűrbe. A belépési folyosó belépési szögtűrése általában kb. +- 0,5 és 1,5 fok között van, a modul tömegétől és sebességétől függően.

(Forrás: NASA, Wikipédia Kép: Pixabay)


 


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Az emberiség szén-dioxid-kibocsátását méri majd az űrből az ESA új műholdja
Az emberiség szén-dioxid-kibocsátását méri majd az űrből az ESA új műholdja
Az Európai Űrügynökség (ESA) CO2M nevű küldetése a világon elsőként fogja mérni, hogy mennyi szén-dioxid kerül a légkörbe kifejezetten az emberi tevékenység következtében.
Nemsokára beleshetünk egy fontos holdmisszió előkészületeinek kulisszái mögé
Nemsokára beleshetünk egy fontos holdmisszió előkészületeinek kulisszái mögé
Az első robotizált NASA holdmisszió rovere 100 napig járja a Mons Mouton környékét víz után kutatva, majd küldetése végén megfagy.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.