Ahogy mindennek, úgy a technológiai újdonságoknak is megvan a maguk szavatossági ideje. A 2000-es évek elején hipermenőnek számító iPodot ma már elég nehéz lenne a nosztalgián kívül bármi mással leérvelni, az okostelefonoknál pedig úgy 2010-2011 között jöhetett el az a váltópont, amikor már nem fordultunk hátra az utcán, ha valakit megláttunk egy ilyennel mászkálni. A robotkutyák ellenben ma még ijesztőek, viccesek vagy éppen izgalmasak - de az biztos, hogy egyáltalán nem unalmasak. Csak lesznek.

Mert hogy is lehetne unalmas, amikor a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) biomimetikai laborja szépen kiterelgeti a kertbe a négylábú robotokat, ahol azok gondtalan szaladgálásba, ugrándozásba és hátraszaltózásba kezdenek? Black Mirroron nevelkedett nézők talán reflexből elképzelik, milyen lesz a világ, amikor az emberek ilyen vasakat sétáltatnak a parkban a valódi kutyák helyett, esetleg megjegyezhetik, hogy az MIT blökijei kicsit túlságosan is hasonlítanak a Fekete Tükör emberpusztító fémfejére, na de abban azért megegyezhetünk, hogy ami ijesztő, az aztán végképp pláne nem unalmas.

És ma még persze nem is az: ahogy az okostelefonok megjelenéséhez is számtalan különböző technológia egyidejű fejlődésére volt szükség (pl. processzorgyártás, kamera, érintésérzékeny kijelzők), úgy a robotkutyák sem létezhetnének fejlett szenzorok, gépi látás vagy modern akkumulátor-technológia nélkül. Az MIT Mini Cheetah-ja tehát a technológia egyik csúcsa, ugyanúgy, mint mondjuk a Boston Dynamics Spotja. Az mondjuk tény, hogy a két robot tök ugyanúgy néz ki. Pont mint a mai okostelefonok.

Szinte látjuk is magunk előtt, ahogy néhány év múlva egy öltönyös faszi lendületesen felszalad a színpadra, majd a hatalmas LED-fal előtt lelkes prezentációba kezd arról, hogy az ő Robotkutya Prójuk 10%-kal gyorsabban szalad, miközben 25%-kal gazdaságosabb, mint a másik cég által gyártott Robotkutya Max, ami egyébként sem vigyáz eléggé a gazdája személyes adataira. Meg persze azt is ugyanilyen világosan látjuk, hogy a mini csita 9 km/h-s sebessége néhány év múlva pont olyan ósdinak fog tűnni, mint ma az első iPhone két megapixeles kamerája. Szóval élvezzük ki a látványt, amíg lehet, mert néhány év múlva halálosan fogjuk unni az ilyen videókat.