A PNAS tudományos szaklapban megjelent kutatásban a Cambridge Egyetem kutatói arra keresték a választ, milyen sebességgel játszódnak le az agy azon folyamatai, melynek segítségével szövegkörnyezetbe helyezzük a szavakat, majd mondatokat formálunk belőlük. Lorraine Tyler, a kísérlet vezetője, az egyetem nyelvészeti részlegének igazgatója szerint a beszélt nyelv produkciója talán a legfigyelemreméltóbb teljesítménye az emberi fajnak. "A folyamat, amikor egy szót a hallása után azonnal szövegkörnyezetbe helyezzük, rendkívül gyorsan végbemegy, de hogy mennyire, arra mostanáig nem tudtuk a választ."
A kísérlet során az alanyoknak az alábbi mondatot kellett felolvasni, miközben a kutatók a frontális agy beszédközpontját figyelték: "Az idős ember megette az almát." Amint meghallották a "megette" szót, nagyobb aktivitás mutatkozott a beszéd és a hangok kiejtésének parancsnoki központjában, egy ezredmásodperc múlva pedig hibátlanul megértették a teljes mondatot.

Milyen az agy beszéd közben?

Korábbi kutatásuk során a Kaliforniai Egyetem kutatói önkénteseken végeztek MRI-vizsgálatot, miközben egy több mint két órás történeteket hallgattattak velük egy helyi rádióműsorban. A szakértők az agykéreg különböző területein bekövetkező változásokat mérték. Az agykéreg egy idegsejtekből álló szövettömeg, amely fontos szerepet játszik a gondolkodás, a beszéd, a tudatosság és az emlékezet működésében. Az MRI-felvételek adatai alapján előbb kimutatták, hogy az agy mely területei aktivizálódtak a történetekben elhangzott bizonyos szavak hallatán, majd speciális agytérképet készítettek, amin elhelyezték az egyes fogalmakat az agy jobb és bal féltekéjén.

A térkép alapján mindkét féltekén több mint száz különálló területet alkottak a fogalomcsoportok, mint például a külső megjelenésre vagy a társadalmi kapcsolatokra utaló szavak, amelyek még elhelyezkedésükben is megegyeztek a vizsgált személyeknél. Eredményeiket a Nature folyóiratban is publikálták, ahol megemlítették, hogy bizonyos kifejezések hallatán az agy több területe is aktivizálódhat. A top, azaz felső szó például nemcsak a megjelenéssel, hanem a mérésekkel kapcsolatos fogalmakat tömörítő területeket is aktiválta. Reményeik szerint az agytérkép idővel alkalmazható lesz az agykárosodást szenvedett betegek kommunikációjának javításában. Mindehhez persze még további vizsgálatok kellenek.

Mire jók a töltelékszavak?

Az Illinoisi Egyetem kutatói egy alkalommal az emlékezés és a töltelékszavak kapcsolatát vizsgálták, majd eredményeiket közzétették a Journal of Memory and Language szaklapban. Kiderült, a töltelékszavak nem is olyan haszontalanok, mint korábban hitték. Az emberek ugyanis jobban emlékeztek a történetre, ha a mesélő "öö"-zött beszéd közben, mint amikor teljesen folyékonyan mondta el a szöveget. Duane Watson, az Illinoisi Egyetem pszichológiával és nyelvészettel foglalkozó egyetemi docense szerint ez ellentmond eddigi feltételezéseiknek, miszerint a tanulókat le kell szoktatni a töltelékszavak használatáról.

Az önkénteseknek meg kellett hallgatniuk egy történetet, amit vagy megszakítás nélkül, vagy töltelékszavakkal, harmadik esetben pedig köhögésekkel tarkítva olvastak fel nekik. Ezután vissza kellett mondaniuk a hallott szöveget. Az alanyok a töltelékszavak változatokra emlékeztek a legjobban, a köhögésekkel meghosszabbított szövegeknél nem történt változás az emlékezés pontosságánál, ezért a szakértők úgy gondolják, hogy a töltelékszavak fokozzák a figyelmet. Watson hozzátette, bár ez még csak feltételezés, de úgy tűnik jobban leköti a hallgatóságot ha az elbeszélő nem tudja tökéletesen elmondani a mondandóját, mert így erősebben kell koncentrálniuk a lényegre, míg az elbeszélő pedig időt nyer a töltelékszavakkal.

(Források: Medical Xpress, Nature, Science Direct, Kép: Pixabay)