Money, money, money

Az Nvidia 21,5 milliárd dollárt fizet a SoftBanknak részvényekben, 12 milliárdot pedig készpénzben (ebben benne van a szerződés aláírásáért járó 2 milliárd dollár is). A megállapodást követően a SoftBanknak és a 100 milliárd dolláros befektető cégének, a Vision Fundnak 25 százalékos részesedése marad az ARM-ben, és az Nvidia részvényeinek 6,7 és 8,1 százalékok közti része üti a markát. Az ARM teljesítménye alapján a SoftBanknak további 5 milliárd dollár járhat majd. Az ARM alkalmazottak pedig összesen 1,5 milliárd dollár értékben kaphatnak Nvidia részvényeket – írja a Reuters.

Mivel foglalkozik az ARM?

Az ARM nem gyárt chipeket, ehelyett megtervezi őket – ami az egyik legfontosabb szellemi tulajdon a számítástechnikában. Ezeket a terveket aztán licencként adja el olyan cégeknek, mint az Qualcomm, az Apple vagy a Samsung Electronics. Az Apple például már a következő generációs Mac számítógépekben is ARM által tervezett chipeket használna. Az ARM saját bevallása szerint is világelső a félvezetőkkel kapcsolatos szellemi tulajdonok licencelésében, ráadásul nem csak megavállalatokat szolgálnak ki, de kisebb cégeket, starupokat is.

Tavaly éppen a kisebb cégek igényeit szem előtt tartva indította el a vállalat a Flexible Access programot. Ennek keretében egy csomó ARM IP-hez (szellemi tulajdonhoz) juthatnak hozzá a kisebb cégek anélkül, hogy előre fizetnének egy nagyobb összeget. Eddig ugyanis előre kellett fizetni azért az adott termékért (tervért), amit a cég használni akart. Ezzel a gyakorlattal azonban az volt a baj, hogy míg nagy a cégek pontosan tudják mit is akarnak, a kisebbek nem feltétlen. A Flexible Access keretében azonban az apróbb vagy épp induló vállatok több tervet is kipróbálhatnak, vagyis a legyártott darabok után járó jogdíjat már nem előre kell fizetni, hanem csak akkor, amikor ténylegesen is gyártásra kerül sor.

Sokan nagyon nem örülnek

A mostani üzlettel tehát a félvezetők legfontosabb és legalapvetőbb játékosa került az Nvidia, a piaci részesedése alapján a legnagyobb amerikai chip-vállalat tulajdonába. A megállapodás tehát nem csak a szabályozó szervek szemét fogja csípni, de órákkal a bejelentés után megjelentek az első kritikus hangok. Ez utóbbiak azt kérdőjelezik meg, hogy a lépéssel amerikai fennhatóság alá került ARM miként őrzi meg a fentebb is bemutatott, legandásan nyitott jellegét, különösen most, amikor a technológiai szektorban többször is kenyértörésre került sor az USA és Kína között.

A helyzet azért is komoly, mert Kínában szó szerint cégek ezrei (a nagyobbaktól, mint az amúgy is az amerikaik célkeresztjében álló Huawei, egészen az apró startupokig) hasznosítják az ARM licenceit. A mostani megállapodást követően egyébként az Nvidia kisebbségi részesedést szerzett az ARM China-ban is. Az ARM China bocsájtja a vállalat licenceit a helyi cégek rendelkezésére. A megállapodást Nagy Britannia, az Egyesült Államok és Kína szabályozó szerveinek is jóvá kell még hagynia. Kína viszont a fentiek miatt nem biztos, hogy gyorsan rábólint majd.

Az Nvidia szerint aggodalomra semmi ok

Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója szerint a mostani felvásárlással nem egy monopólium erősödött meg, hanem éppen hogy kiéleződött a verseny. Huang szerint ugyanis most zárkózik fel először a piacot domináló Intel mellé valós alternatíva. A vezérigazgató kijelentése mögött lappang igazság: a megállapodással az Nvidia még inkább versenyhelyzetbe kerül az Intellel és az AMD-vel szemben, hiszen ezek a vállalatok épp olyan adatközpontokba való chipeket forgalmaznak, amilyeneket az ARM fejleszt. Direkt versenyre pedig akkor kerülne sor, ha az ARM által ilyen célra fejlesztett chipeket az Nvidia elkezdené legyártani – ezt a lépést pedig Huang „elképzelhetőnek” tartja.

Huang megnyugtatta azokat is, akik az ARM nyitott hozzáállását féltik. Az Nvidia nem csak meg fogja őrizni ezeket az értékeket, de még ki is bővíti őket. Mostantól ugyanis először a történelemben az Nvidia szellemi termékei is licencelhetőek lesznek az ARM partnerhálózatán keresztül. Mindez a vállalat legismertebb termékeit, a grafikus processzorok terveit is magában foglalja. Ami Kína lehetséges aggályait illeti: az egyébként tajvani születésű – ez Kína Tajvannal kapcsolatos hozzáállása miatt megemlítendő – Huang bejelentette azt is, hogy az ARM nem kerül az USA export-szabályozása alá.

Az Nvidia nagy tervei

Az Nvidia a leginkább a grafikus chipjeiről ismert, az utóbbi időben azonban agresszív terjeszkedésbe kezdett különösen a mesterséges intelligencia és az adatközpontok piacán. Áprilisban az Nvidia például felvásárolta az izraeli Mellanoxot, amely cég nagy sebességű, hálózati technológiát fejleszt adatközpontokba és szuperszámítógépekhez. A mesterséges intelligencia különösen az önvezető autókba kerülő chipeket érinti, és ennek keretében egy új MI-kutatóközpont is nyílik az ARM főhadiszállásán Cambridge-ben. Az Nvidia vezérigazgatója szerint a kifejlesztett technológiát másoknak is rendelkezésre bocsátják az ARM eddigi gyakorlatának megfelelően.

A SoftBank és az Nvidia a legutolsó pillanatig nem jelentette be amúgy a megállapodást az Egyesült Királyság kormányának, mivel a tárgyalások a legnagyobb titokban folytak. A mostani megállapodás várhatóan 2022 márciusában zárul majd le.

(Kép: Pixabay)