A Mosura fentoni névre keresztelt furcsa tengeri ragadozó több mint 500 millió évvel ezelőtt élt, és ritka bepillantást nyújt az ízeltlábúak – így a rovarok, pókok és rákok – korai evolúciójába.

A Yoho Nemzeti Parkban fekvő Raymond-kőbányában 1975 és 2022 között összesen 61 Mosura példány fosszíliáját gyűjtötték össze. Ezek az állatok mindössze egy emberi ujj méretét érték el, ám a Mosura így is hatékonyan mozgott a vízben, amit széles, középső testtájon elhelyezkedő úszószárnyaival ért el. Három szeme, tüskés csápjai, valamint kör alakú, fogakkal szegélyezett szája miatt a megjelenése szinte egy földönkívülire emlékeztet – írja az Interesting Engineering.

A lény testfelépítése olyan evolúciós újításokat mutat, amelyek korábban nem voltak felfedezhetőek a radiodontoknál. Különösen figyelemre méltó a szegmentált hátsó test, amely 16, szorosan egymáshoz illeszkedő, kopoltyúkkal szegélyezett szelvényből áll – ez jelentősen eltér a közeli rokonok felépítésétől.

„Ez szép példája az evolúciós konvergenciának a modern állatcsoportokkal, például a patkósrákokkal, szöcskékkel vagy más rovarokkal”

– mondta Joe Moysiuk, a tanulmány vezető szerzője és a Manitoba Múzeum kurátora. Ez az elrendezés egy korai légzőszervre utal, amely meglepően hasonlít a mai ízeltlábúakéhoz. Jean-Bernard Caron, a Royal Ontario Museum munkatársa szerint a Mosura jól mutatja, mennyire sokszínűek és alkalmazkodóképesek voltak az ízeltlábúak már a fejlődésük hajnalán:

„Ezek az ősi állatok már akkor is meglepően változatosak voltak, és olyan alkalmazkodási stratégiákat használtak, amelyek a mai rokonaikra is jellemzőek.”

A Mosura másik különlegessége, hogy egyes példányainak belső szervei is kivételesen jó állapotban őrződtek meg. Egyes fosszíliákon még az idegrendszer és az emésztőrendszer részletei is vizsgálhatóak – sőt akár a szemek vizuális feldolgozó struktúráit is, amelyek a mai ízeltlábúakéval vethetők össze. Az állat keringési rendszere nyitott volt, vagyis nem rendelkezett külön vénákkal és artériákkal. Ehelyett a szív a vért közvetlenül a test belső üregeibe pumpálta, amelyeket a fosszíliákon világos foltokként lehet azonosítani.

„Ezek a jól megőrződött üregek segítenek alátámasztani, hogy ez a fajta keringési rendszer már az ősi időkben is létezett” – tette hozzá Moysiuk.

(Kép: A Mosura fentoni fosszilis példánya a Marble Canyon térségéből, forrás: ROM/Jean-Bernard Caron)