A 2024 YR4 aszteroidát tavaly decemberben detektálta az ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System) rendszer, ami négy teleszkóp segítségével monitorozza az eget, hogy úgynevezett NEO-k (near-Earth objects, földközeli objektumok) után kutasson. A rendszer fontos szerepet játszik a Földre potenciális veszélyt jelentő űrbeli objektumok észlelésében, amelyek a bolygóba való esetleges becsapódás során nagyobb pusztítást tudnának véghezvinni. Az ATLAS-szal már több mint 700 közeli aszteroidát és több mint 60 üstököst fedeztek fel, köztük olyan kisbolygókat is, amelyek tényleg eltalálták a bolygót, csak kis, körülbelül 3 méter átmérőjű méretük miatt nem okoztak nagyobb problémát, nagyrészt elégtek a légkörben, esetlegesen lehulló részeik pedig az óceánban és lakott területen kívül landoltak.

Nem ez lenne a forgatókönyv azonban, ha a 2024 YR4 találná el a Földet, mivel az aszteroida a jelenlegi számítások szerint 40-90 méter átmérőjű, ami azt jelenti, hogy a becsapódás során akár egy városnyi területet megsemmisíthetne. Nagysága nagyjából egyezhet, illetve valamivel nagyobb lehet, mint az 1908-as tunguszkai eseményt okozó égitest mérete, aminek hatását a becsapódás helyszínétől 2000 négyzetkilométeres körzetben érezni lehetett: letarolta a fákat és rengeteg rénszarvassal végzett, ám emberi sérüléseket és károkat csak keveset okozott. A 2024 YR4 lehetséges hatásaival kapcsolatban aggodalomra adhat okot, hogy amennyiben nem olyan “szerencsés” módon érkezik a Földre, mint a tunguszkai aszteroida, ami egy nagyon ritkán lakott terület felett landolt, hanem például egy városokkal teli régiót talál el, sokkal nagyobb pusztítást eredményezhet, persze nem akkorát, hogy egy Armageddonba illő fenyegetéssel kelljen szembenézni.

A NASA leírása szerint amennyiben a 2024 YR4 óceán felett lép be a légkörbe, nem valószínű, hogy jelentősebb szökőárat tudna generálni, ha viszont egy város fölött ég el, akkor (90 méter körüli méret esetén) épületeket dönthet romba és betörheti a házak ablakait.

Arra azonban, hogy a 2024 YR4 valóban problémát okoz majd 2032 decemberében, mikor a számítások szerint útja keresztezi a Föld keringési pályáját, egyre kisebb az esély.

A szakértők egyelőre keveset tudnak az aszteroidáról, még a méretével kapcsolatban is csak becslésekre hagyatkozhatnak, így a keringési pályájának számítása során is folyamatosan újrakalkulálják a lehetséges irányt, ahogy egyre pontosabb képet kapnak az égitestről a beérkező adatok révén. Míg február elején körülbelül 1% esélyt adott a NASA a becsapódásra, február közepére már 3,1%-ra nőtt a szám, ami még mindig alacsony, de nem elhanyagolható kockázatot jelent.

Most viszont újabb eredményeket tettek közzé a szakértők, akik már csak 0,28% esélyt látnak a becsapódásra, vagyis 99,72%-ra nőtt annak az esélye, hogy az aszteroida elkerüli a Földet.

Ez a szám pedig valószínűleg még lejjebb csökken az elkövetkező időkben - a folyamatosan frissülő adatokat egyébként a CNEOS honlapján lehet követni.

A kutatóknak már nincs sok ideje arra, hogy újabb információkat gyűjtsenek a 2024 YR4-ről, mivel az égitest jelenleg távolodik a Földtől és áprilisban már olyan messze jár majd, hogy lehetetlen lesz a földi teleszkópokkal való megfigyelése. Legközelebb 2028-ban tér vissza a közelünkbe, ekkor a csillagászok újból elkezdhetik az alaposabb vizsgálatokat. Azzal kapcsolatban, hogy lehetséges lenne-e eltéríteni az aszteroidát, amennyiben bebizonyosodna, hogy 2032-ben mégis ütközik a Földdel a NASA nem adott biztos választ: elmondásuk szerint igaz, hogy a DART misszió során már bizonyították, hogy megoldható egy kisbolygó keringési pályájának befolyásolása emberi eszközökkel, de minden aszteroida egyedi, és egy DART-hoz hasonló akció más-más hatással lenne rájuk a méretük, összetételük és más jellemzők függvényében. Egyelőre túl korai egy aszteroidaeltérítő misszión gondolkozni az űrügynökség szerint.

(Fotó: NASA/Magdalena Ridge 2.4m telescope/New Mexico Institute of Technology/Ryan, CNEOS, Iffany/Pixabay)