A Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtt jött létre egy csillagbölcsőben, bolygók és aszteroidák egész rendszerével. A csillagok ekkor még elég közel voltak egymáshoz ahhoz, hogy elősegítsék az erős gravitációs kölcsönhatásokat, amelyek kiváltották az anyagcserét a csillagok között.
Néhány, ma a Naprendszerünkben található égitestnek, a fentiek értelmében, más és más csillaghoz kellett alkalmazkodnia a fizika törvényeinek tekintetében és értelmében. Mostanáig a tudósok nem voltak képesek felismerni és megkülönböztetni az “elfogott” csillagközi objektumokat és az eredetileg is a Naphoz idomult égitesteket. A dolgok megváltozásához vezető út első lépéseit 2018-ban tettük meg.
A közelmúltban a brazíliai Rio Claro-ban található São Paulo Állami Egyetem Földtudományi és Reáltudományok Intézetének (IGCE-UNESP) kutatói 19 csillagközi származású aszteroidát fedeztek fel, melyek így a Kentauroknak nevezett osztályba kerültek. A Kentaurok olyan, a külső Naprendszerben mozgó objektumok, amelyek a Jupiter és a Neptunusz pályái között elterülő régióban keringenek a Nap körül.
Az első észlelt objektum az “514107 Ka'epaoka'awela” aszteroida volt, amit az Agência FAPESP jelentett 2018-ban. A Ka'epaoka'awela név a hawaii nyelvben nagyjából a „Jupiter rosszcsont, ellenkező irányban mozgó társát” jelenti.
Legalább 4,5 milliárd éve keringhet a Jupiter pályájához igazodó pályán, de ellentétes irányban, mint a Nap körüli többi bolygó, vagyis az égitest a Jupiter retrográd ko-orbitális aszteroidája.
Maria Helena és Moreira Morais, a tanulmány társszerzői elmondták: „Amikor ezt az aszteroidát olyan objektumként azonosítottuk, amely a Naprendszeren kívülről származik, nem tudtuk, hogy ez elszigetelt eset vagy “bevándorló aszteroidák” hatalmas népességének része. Az új kutatás során összesen 19 csillagközi eredetű Kentaurt azonosítottunk.”
Mint a Ka'epaoka'awela esetében, a Kentaurok nagyon bonyolult pályákon mozognak a bolygók pályái felett. A titokzatos objektumok eredetének vizsgálatához a tudósok számítógépes szimulációt készítettek, és a kiszemelt égitestek pályáit 4,5 milliárd évvel visszapörgették, mintha csak lett volna egy időgépük. A szimuláció segítségével aztán a tudósoknak, megállapíthatták, hogy hol tartózkodtak ezek az objektumok az ősi időben.
A szimuláció kimutatta, hogy 4,5 milliárd évvel ezelőtt ezek az aszteroidák a Naprendszer síkjára merőleges pályákon keringtek, egy olyan régióban, amely távol esett az eredeti sík gravitációs hatásaitól.
Mindkét felfedezés megmutatta, hogy a Kentaurok eredetileg nem tartoztak a Naprendszerbe, a bolygók kialakulásának időszakában a közeli csillagoktól szerezhettük meg őket.
Morais elmondta: „A csillagközi eredetű aszteroidák populációjának felfedezése Naprendszerünkben fontos lépés a Naprendszerben kialakult objektumok és a Naprendszerbe eredetileg azon kívülről érkezett objektumok tárgyak közötti különbségek és hasonlóságok megértésében. A jövőbeli csillagászati megfigyelések és esetleg űrmeghatározások elmélyíthetik majd ezt a megértést.”
"A felfedezett aszteroidacsoport tanulmányozása fényt deríthet a csillagbölcső működésére, melyből a Napunk előbukkant, a csillagközi objektumok elfogásának történetére az ősi Naprendszerben, valamint a csillagközi anyag jelentőségére a Naprendszer kémiai dúsításában."
(Forrás: RAS Képek: Wikipédia, NASA)