Az Artemis–2 küldetés az amerikai űrprogram egyik kulcsfontosságú lépése: több mint fél évszázad után ez az első olyan emberes repülés, amely a Hold térségébe juttatja az űrhajósokat. A NASA Orion űrhajója ennek megfelelően az egyik legfejlettebb, jelenleg szolgálatban álló űreszköz, amelynek rendszereit extrém körülmények között is megbízható működésre tervezték. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a fedélzeten ne jelennének meg a hétköznapi informatikai környezetből is ismerős problémák.
A küldetés egy korai szakaszában, amikor az Orion elhagyta a Föld körüli pályát és megkezdte útját a Hold felé, a parancsnok, Reid Wiseman a földi irányításnak jelezte, hogy
a fedélzeti számítógépen használt Microsoft Outlook nem tölti be az üzeneteket.
A hiba a NASA élő közvetítésében is hallható volt, és bár nem érintett kritikus rendszereket, jól érzékeltette, hogy az űrrepülés során alkalmazott digitális infrastruktúra nem minden eleme különül el a földi technológiáktól.
A problémát a földi irányítóközpont szakemberei oldották meg, akik távoli hozzáféréssel léptek be a parancsnok által használt Microsoft Surface Pro eszközre, és elhárították a hibát. Az eset gyors megoldása is mutatja, hogy az űrmissziók működtetése ma már szorosan összefonódik a klasszikus informatikai üzemeltetéssel: a fedélzeti rendszerek egy része gyakorlatilag ugyanazokra az alapokra épül, mint a földi környezetben használt eszközök.
A repülésirányítás részéről Judd Frieling hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű problémák nem számítanak rendkívülinek. A Nemzetközi Űrállomáson is rendszeresen előfordulnak hasonló konfigurációs nehézségek, különösen akkor, amikor a kapcsolat nem folyamatos vagy a hálózati környezet korlátozott. Az Orion esetében a kommunikáció fenntartása eleve összetett feladat: a földi központnak az űrhajó távolodásával párhuzamosan folyamatosan váltania kell a különböző antennák és műholdas rendszerek között, ami önmagában is érzékeny pontja a működésnek.
Ez is érdekelhet:
(Forrás: The Verge, fotó: NASA)