A skóciai Dundee-ben született James "Jim" Skea fizika szakon diplomázott, doktori disszertációját pedig az energiakutatás területéről írta. 2009 óta a londoni Imperial College-ban dolgozik. A 69 éves férfit, aki az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületénél (IPCC) annak az 1990-es megalakulása óta dolgozik, szerdán nevezték ki a Testület új elnökévé.

Skea két német lapnak is interjút adott, amiket a Deutsche Welle szemlézett, és mondandójának a lényege, hogy nem túl hasznos azt üzenni, hogy a globális hőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal történő növekedése az emberiség kipusztulását okozná. Ettől független szerinte akad még rengeteg tennivaló a területen, de lát okot az optimizmusra is.

Skea tehát arra intett, hogy ne hangsúlyozzuk túl a nemzetközi közösség jelenlegi azon célját, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzák az iparosodás előtti szinthez képest. A Der Spiegel német hetilapnak nyilatkozva Skea a “kétségbeesés és a sokk” elkerülésére buzdított, ha a globális hőmérséklet meghaladja ezt a célt, mert ez szerinte nem jár az emberiség kipusztulásával, de az kétségtelen, hogy a világ emiatt a jelenleginél veszélyesebb hellyé fog válni. Magyarán ezen küszöbérték túllépése sok problémához és társadalmi feszültséghez vezet majd, de nem jelentene egzisztenciális veszélyt az emberiségre. Mint fogalmazott:

"Ha folyamatosan azt az üzenetet kommunikálod, hogy mindannyian kihalásra vagyunk ítélve, az megbénítja az embereket, és megakadályozza őket abban, hogy megtegyék a szükséges lépéseket a klímaváltozás megfékezéséhez.

A világnak nem lesz vége, ha több mint 1,5 fokkal felmelegszik. Ez azonban egy veszélyesebb világ lesz."

Míg a nemzetközi közösség célja a 1,5 Celsius-fokos cél elérése, az ENSZ becslései szerint az országok jelenlegi kötelezettségvállalásai jelentősen elmaradnak ettől a céltól, amit valószínűleg egy évtizeden belül át is lépünk.

Ennek ellenére Skea úgy véli, van ok az optimizmusra a klímaváltozás elleni küzdelemben: kiemelte például, hogy a klímaváltozás elleni intézkedések egyre költséghatékonyabbak. Hangsúlyozta azt is, hogy a fosszilis tüzelőanyaggal működő villamosenergia-termelésből és a belső égésű motoros járművekből származó kibocsátások rövid távú csökkentése érdekében a megújuló villamosenergia-termelés bővítése a szükséges. Hosszú távon viszont olyan technológiai megoldások alkalmazását javasolta, mint a földalatti szén-dioxid-leválasztás az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére.

Skea ugyanakkor elismerte, hogy a jelentős változás eléréséhez olyan kihívást jelentő szempontok kezelésére is szükség van, mint például az emberek életmódjának a megváltoztatása. Viszont szerinte a tudósok nem tudják megmondani az embereknek, hogy hogyan éljenek vagy mit egyenek – mint fogalmazott ennek kapcsán:

“Az egyéni absztinencia jó dolog, de önmagában nem hozza meg a szükséges mértékű változást. Ha klímatudatosan akarunk élni, teljesen új infrastruktúrára van szükség. Az emberek nem fognak biciklizni, ha nincsenek kerékpárutak.”

Skea célja, hogy az IPCC-t úgy alakítsa át, hogy célzottabb tanácsokat adjon meghatározott csoportoknak, köztük várostervezőknek, földtulajdonosoknak és vállalkozásoknak az éghajlatváltozás elleni hatékony küzdelem érdekében. Szándékában áll az éghajlat-politika globális finanszírozási kihívásaival is foglalkozni, megjegyezve, hogy ugyan elegendő pénz áll a rendelkezésre, de kulcsfontosságú, hogy ezt a megfelelő helyre csoportosítsuk.

(Kép: Melissa Walsh/IPCC/dpa/picture alliance)