Ahány ház...

Kiderült, hogy van, akinek van “saját”, belső narrátora, és van, akinek nincs. Néhányunknak a gondolatai olyanok mint a mondatok, melyeket belső hallásunkkal "hallunk", másoknak “csak” absztrakt, nem verbális gondolataik vannak, és tudatosan kell őket megfogalmazniuk.

Mivel ezek benső jellemzők, melyeknek nincs külső jele, illetve nem jelennek meg a kommunikációban sem, természetesen az emberek többsége nincs tudatában a “másik típusú emberek” létezésének.

Fun fact: some people have an internal narrative and some don't

As in, some people's thoughts are like sentences they "hear", and some people just have abstract non-verbal thoughts, and have to consciously verbalize them

And most people aren't aware of the other type of person

— Kyle ? (@KylePlantEmoji) January 27, 2020

Valószínűleg az is fontos különbség, hogy milyen hangon szólal meg a belső narrátor, illetve képes-e az illető tudatosan változtatni a “megszólaló” személyén. Vannak beszámolók olyan belső hangokról, narratíváról is, melyek folyamatosan szólnak, megállás nélkül kommentálva a “tulajdonosukkal” történteket.

A folyamatos “közvetítővel” rendelkező emberek néha “a másikként” hivatkoznak a belső kommentárorra, mintha csak külön személyiség lenne (és talán az is, ki tudja?)

So not everyone has a voice inside their head that never, ever shuts up? My internal narrative and I find this almost impossible to comprehend. https://t.co/pRk4VaQGM1

— Kathryn Foxfield ? (@iloveweirdbooks) January 28, 2020

Bár valószínűleg csak megszokás kérdése, de a narrátor nélkül élők nehezen tudják elképzelni ezt a szünet nélküli “hangzavart”, bár ők is képesek teljesen kialakított mondatokban gondolkodni, ha szükségét érzik.

This thread is fascinating and blowing my mind.

I can think in fully formed sentences if I need to, but the idea many of you have constant, never-ending, Virginia Woolf-esque trains of thought—properly expressed in language—is incredible. https://t.co/D1mxNYladc

— Benjamin Law 羅旭能 (@mrbenjaminlaw) January 31, 2020

“De hát hogyan vagytok egyáltalán képesek gondolkodni, ha nem komplett mondatokban?”

- csodálkozott rá a világ sokféleségére Riley J. Dennis, aki ezzel le is leplezte hovatartozását a kérdésben.

wait is this real? how do u think if not in sentences in ur head??? https://t.co/tVptwdftjj

— Riley J. Dennis (@RileyJayDennis) January 27, 2020

“Ez annyira vad számomra, nem tudom elképzelni, hogy tényleges mondatokban gondolkodjak és belső monológot halljak. Az emberek tényleg mondatokban gondolkodnak????” - reflektált egy nyilvánvalóan absztrakt belső szimbólumkészlettel élő hölgy, WitchyTwitchy.

This is so wild to me I can't imagine thinking in actual sentences and hearing an internal monologue. People really think in sentences???? https://t.co/McreMtBK5a

— WitchyTwitchy Ⓥ (@witchytwitchytv) January 27, 2020

Kórusmű

Van Badham egy újabb variációról számolt be:

“Többszólamú belső elbeszélésem van. Minden, amit egy adott napon teszek, “több” különböző belső hangon (ez mind én lennék) keresztül dolgozom fel, melyek beszélgetnek egymással."

"Szégyellem, de néha véletlenül hangosan is kimondom a folyamatban lévő párbeszédet. Ja, és persze azt hittem, hogy ezzel mindenki így van."

This is so wild to me I can't imagine thinking in actual sentences and hearing an internal monologue. People really think in sentences???? https://t.co/McreMtBK5a

— WitchyTwitchy Ⓥ (@witchytwitchytv) January 27, 2020

Ha megkérdezzük a körülöttünk lévő embereket, valószínűleg találunk majd valakit, akinél nem úgy zajlik ez a belső gondolkodás, mint nálunk. Olyan beszámoló is akad, ahol a megkérdezett, a dolog nehézségeinek adott hangot: “Várjunk csak, szóval néhány embernek nem kell elszenvednie a fejében lévő hang folyamatos monológját? Vajon ezt jelenti a belső béke elérése? - teszi fel a kérdést Z (@howd9rk)

És egy újabb verzió: aki sem fejben sem szavakban nem nagyon verbalizál, annak az írás épp megfelel.

Same. For me it’s easier to write than speak. And i often don’t really know what I’m thinking until i write it.

— Laurie Feinswog (@ljfxiki) January 27, 2020

“Számomra könnyebb írni, mint beszélni. És gyakran nem igazán tudom, mire gondolok, amíg le nem írom” — vall erről Laurie Feinswog

Van akinek a fentiek egyfajta mixe kering a fejében, esetleg az aktuális feladat vagy teendő dönti el, hogy mi hangzik el odabent éppen. “Nagyrészt teljes beszélgetéseket folytatok a fejemben, néha érvelek, vagy elvetek valamit, amit belső monológom egy másodperccel azelőtt mondott. Alapvetően olyan, mintha szereplő lennék egy sitcomban.

Mit mond a tudomány?

A belső monológok ilyesfajta (nem tudományos) közvélemény-kutatása, melyet az IFLS végzett, azt mutatta, hogy a megkérdezett emberek többsége körülbelül 58 százalék szavakként éli meg gondolatait, 14 százalékuk fogalmakként, 19 százalékuk pedig mindkettőt tapasztalja.

A tudományosabb tanulmányok szerint az emberek többnyire a különböző variációk keveréket tapasztalják, ellentétben az IFLS önkényesen kiválasztott válaszadóival, akik között gyakoribb volt a fekete-fehér helyzet, mint a vegyesen megtapasztalt variációk.

Egy 2011-ben erről készült tanulmány megpróbálta feltérképezni az emberek gondolkodásmódját. Ennek során csipogókat adtak random kiválasztott tanulóknak. Amikor a csipogó megszólalt, fel kellett jegyezniük, hogy mi zajlott a fejükben pillanatokkal azelőtt, hogy meghallották volna a figyelemfelkeltő hangot. Ez a felmérés több héten keresztül zajlott, hogy az alanyok hozzászokhassanak a tevékenységhez, és a kutatók pontos képet kapjanak arról, hogy mi is zajlik az elméjükben.

"Az alanyok azt tapasztalták, hogy az összes leadott feljegyzés 26 százalékában benső beszélgetést folytattak önmagukkal. De nagy egyéni különbségek is voltak: egyes alanyok soha nem tapasztalták meg a belső monológot, más alanyok a mintájuk 75 százalékában átélték azt. Az alanyok közötti medián százalék 20 százalék volt”  - írta a csapat a Psychology Today-ben megjelent cikkben.

Nem érdektelen, hogy siketek is beszámoltak arról, hogy belső monológot tartanak. "Van egy hang a fejemben, de ez nem hangalapú" - írta egy süketnek született ember. "Vizuális lény vagyok, így fejemben vagy ASL jeleket látok (az amerikai jelnyelv jelei), vagy képeket, vagy néha nyomtatott szavakat."

(Forrás: IFLS Kép: Pexels)