A Marson a Curiosity régóta vizsgálja a bolygó jellegzetes képződményeit, amelyek pókhálószerű struktúrát alkotnak - legalábbis az űrből úgy tűnik, mintha óriási pókhálót alkotnának.
Az úgynevezett boxwork-szerkezet a Földön is ismerős geológiai formáció, ami méhsejtes alakzatban kialakuló, kőzetből álló képződményeket jelent, de a Marson valamelyest eltérnek a földi változatoktól. A Curiosity által is vizsgált pókhálók egy-két méter magas gerincekből és a köztük lévő, homokos völgyekből állnak, amelyek sok-sok kilométeren át húzódnak a felszínen, míg a földi verziók általában ennél sokkal alacsonyabbak.
Ahogy azt a kutatók kiderítették, a marsi képződményeket az egykori vízfolyások alakították ki, amelyek régen maguk mögött hagyták jellegzetes nyomaikat. A kiemelkedő részeket a víz által összegyűjtött ásványok segítettek megszilárdítani, ezért állták ki az idő próbáját, a völgyet pedig lassan erodálta a szél hatása.
Ami a pókhálók egyik legnagyobb meglepetését jelenti, az a “póktojások” felfedezése - ezeknek a furcsa gömböknek a jelenlétét még a kutatók sem tudják megmagyarázni. A kis kőzetcsomókat a Curiosity már korábban is megfigyelte, és a boxwork-szerkezetben főként a gerincek mentén találták meg őket nagyobb mennyiségben.
“Nem igazán tudjuk megmagyarázni, hogy a nodulok miért éppen ott jelennek meg, ahol.”
- magyarázta Tina Seeger, a kutatás résztvevője - “Lehetséges, hogy a gerinceket először ásványok erősítették meg, és a későbbi talajvíz-áramlási epizódok csomókat hagytak körülöttük.”
A boxwork-szerkezet területét, amelyet jelenleg vizsgál a Curiosity, márciusban elhagyja a marsjáró, így a nodulok rejtélyre egyelőre nem fog fény derülni, de a misszió további részében is izgalmas régiókat fedez fel a Curiosity, például olyan zónákat, amelyek a Marson bekövetkezett klímaváltozás folyamatát segít feltárni.
(Fotó: NASA/JPL-Caltech/MSSS)