Nem csak Netflix-mozi: a leggazdagabbak tényleg hihetetlen luxus óvóhelyeket építenek maguknak

2023 / 12 / 20 / Felkai Ádám
Nem csak Netflix-mozi: a leggazdagabbak tényleg hihetetlen luxus óvóhelyeket építenek maguknak
Mark Zuckerberg hihetetlen projektbe kezdett – hatalmas földalatti komplexumot épít, felfoghatatlanul sok pénzért. Ám ezzel nincs egyedül: a techmilliárdosok körében újabban divat lett készülni a világ végére – Zuckerberg esete azonban sokak szerint több szempontból is rendkívül tanulságos tankönyvi példa.

Az idei december filmszenzációja a Netflix “Leave the World Behind” című mozija, ami nem feltétlen azért lopta be magát az érdeklődés fókuszába, mert annyira jó lenne, hanem mert egyrészről Amerika gyors, ám annál átélhetőbb széthullását mutatja be, másrészt prodecerként az Obama házaspár áll mögötte – így némi extra hitelt kölcsönözve a fikciónak. Vagyis könnyű elhinni, hogy ha Amerika elindulna a szétesés útján, az nagyjából úgy következne be, ahogy ezt a film bemutatja. Mindez kiegészül a remek színészi gárdával, a látványos képi világgal, valalmint az első pillantásra már-már szögegyszerűre csupaszított történetre aggatott komplex szimbolikával, amelyben a művészetkedvelők és az összeesküvés-elmélet hívők egyaránt megtalálhatják a számításukat.

Magyarán a film mindenkinek ad valamit, míg a lezárása jó kis vitát generált az interneten.

Nem szeretnénk spoilerezni, így ha valaki erre extra érzékeny, az ugorjon egyből a következő bekezdésre – a film tehát emlékezetesen módon egy luxusbunkerrel zárul. Kérdés, hogy ilyenek léteznek-e? A válasz pedig, hogy nem csak léteznek, de a moziban ábrázolt, minden jóval felszerelt bunker egy érdektelen kis spájz ahhoz képest, amit a milliárdosok éppen valóban felépítenek maguknak.

Mint azt a Wired tényfeltáró cikke ugyanis kiderítette, Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója egy 170 millió dolláros telken egy 100 millió dolláros komplexumot épít Hawaii-on, amelyhez egy hatalmas földalatti bunker is tartozik. A Koolau Ranch néven ismert projekt körülbelül 1400 hektárt ölel fel, és példátlan titoktartás övezi.

Magát az építkezést 6 méteres magas fal takarja, a dolgozókat pedig szigorú titoktartási szerződések kötik – amit komolyan is vesznek: többeket azért rúgtak ki a projektből, mert információkat osztottak meg a közösségi médiában. Az egyik volt alkalmazott így nyilatkozott (álnéven) a lapnak:

“Ez a Harcosok klubja. A klubról pedig nem beszélünk. Bármi, amit erről (a helyről – a szerk.) posztolsz, az rögtön eljut hozzájuk.”

Az összesen több mint 270 millió dollárba kerülő projekt igazi érdekessége az óriási földalatti menedék, a robbanásálló kapu, valamint a saját energia- és élelmiszerellátás.

A projekt helyszíne Kauai, a fő Hawaii-szigetek legrégebbi és legkisebb szigete, ahol egy közel 73 000 emberből álló, változatos kulturális gyökerekkel rendelkező közösség él. A szigeten korábban cukornád-termesztés folyt, később azonban a turizmus vált helyiek a fő bevételi forrásává. A Kauai-i építőipar mostanra azonban szinte kizárólag a Zuckerbergéhez hasonló luxusotthonokra összpontosít.

Zuckerbergék projektje a nagy titkolózás hatására a helyi mítoszok és pletykák tárgyává vált. Többen beszélnek arról, hogy egy egész földalatti város épül odalent, ami bár a Wired által megszerzett részletes tervezési dokumentumok szerint talán túlzás – de valóban egy “techno-Xanadu” felhúzása zajlik, ami tényleg kiegészül földalatti menedékhellyel és robbanásálló ajtóval is.

A Mark Zuckerberg Kauai birtokán található részben kész épületegyüttes végleges formájában több mint egy tucatnyi épületből áll majd, legalább 30 hálószobával és 30 fürdőszobával. A középpontban két hatalmas kastély áll, amelyekben liftek, irodák, konferenciatermek és egy ipari méretű konyha található. Az alagúttal összekapcsolt kastélyokból nyílik a földalatti menedék, amely lakótérrel, gépészeti helyiséggel és menekülőnyílással egyaránt fel van szerelve.

A közeli erdős területen a tervek között szerepel 11 korong alakú faház, amelyet kötélhidak kötnek össze, egy teljes méretű edzőterem, medencék, szauna, pezsgőfürdő, hideg merülőmedence, teniszpálya és különböző vendégházak. A biztonsági intézkedések közé tartozik a több mint 20 kamera egyetlen műveleti épületben, a billentyűzettel működtetett és hangszigetelt ajtók, valamint a földalatti óvóhely fémbevonatú betonajtója. A telep önellátó, víztározóval és szivattyúrendszerével 1400 hektáron biztosítja az élelmiszertermelést a tanyákon és a mezőgazdasági tevékenységen keresztül.

A becsült 100 millió dolláros építési költség és a 170 millió dolláros telekvásárlás ellenére a végleges összeg várhatóan meghaladja még ezeket az őrült számokat is. A titoktartás pedig tényleg példátlan egy alapvetően magánprojekt esetében – mint az egyik építőipari tisztviselő fogalmazott:

“Ez ahhoz hasonló, mint amikor valaki biztosított katonai létesítményeket épít. Nagyon ritka, hogy egy magánprojekthez ilyen szintű titoktartási szerződések kapcsolódjanak”

Az éptkezést és annak körülményeit a lap szerint rengeteg kritika is éri. Egyrészt a mukálatok során elhunyt egy biztonsági őr is, aminek körülményeiről keveset lehet tudni az említett titoktartási szerződések miatt. Másrészt a helyiek békéjét és életminőségét is zavarják a munkálatok – panasz érte a 6 méteres falat, amely így kitakarja az óceánt, míg az építkezés miatt megnövekedett forgalom a helyiek nyugalmát rontja. Mindehhez természetesen komoly zajterhelés is társul.

A kritikák ellenére Zuckerberg és felesége, Priscilla Chan szóvivője hangsúlyozza elkötelezettségüket a ranch természeti szépségének megőrzése mellett, különös tekintettel a gazdálkodásra, a mezőgazdasági tevékenységre, a természetvédelemre, a nyílt terek, valamint a vadon élő állatok megőrzésére. Kevésbé mosolygós képet festenek azonban azok a jogi lépések, egész pontosan a Zuckerberg által indított perek, amelyek a helyi földtulajdonosokat célozták meg, akik ősi jogokkal rendelkeztek, és végül arra kényszerítették ezeket az embereket, hogy adják el a tanyán belüli kis telkeiket.

Zuckerberg ugyan 2017-ben visszakozott azután, hogy pert indított az ősi jogokkal rendelkező helyi földtulajdonosok ellen, de a cége, a Northshore Kalo LLC viszont ezt követően is mindent megtett ezen földek felvásárlása érdekében. Zuckerberg hasonló jogi manővereinek a helyi lakosok egy része pedig természetesen nem igazán örült, mivel szerintük kizsákmányolták őket.

Zuckerberg és felesége azonban azon kívül, hogy kapcsolatokat épít a helyi politikai elittel, nagyvonalúan jótékonykodik is – mostanra Zuckerberg és Chan Kauai legfontosabb filantrópjai közé tartoznak. Ehhez társul, hogy az építkezés rengeteg munkalehetőséget is kínál, így aztán távolról sem lenne az igaz, hogy az összes helyi lakos elégedetlen. Ráadásul a Facebook feje és felesége az ingatlanra kivetett adók befizetésével is sokat tesznek hozzá a helyi költségvetéshez.

A Wired kitér arra is, hogy nem Zuckerberg az egyetlen milliárdos, aki ilyen létesítményt építtetett távol a “civilizáció zajától”: Jeff Bezos 147 millió dollárt költött két kastélyra a floridai Indian Creek Islanden, Larry Ellison, az Oracle milliárdos vezetője pedig a hawaii Lanai jelentős részét birtokolja. Az apokalipszisre készülnek a technológiai elit azon tagjai is, akik a világvége kibekkelése szempontjából ideálisnak tartott Új-Zélandon húznak fel bunkereket.

Az egész jelenség erkölcsi és társadalmi háttere kapcsán a Wired cikke végül Douglass Rushkoff médiateoretikust idézi – Rushkoff komolyan kritizálja azt a gondolkodásmódot, amely eredménye, hogy a rendkívüli gazdagság és a technológia elszigeteljen bizonyos egyéneket azon kihívásoktól, melyekkel a társadalom kénytelen lesz szembesülni. Rushkoff külön kitér Mark Zuckerberg hawaii telepére – szerinte az ilyen erődített komplexumok felhúzásával a leggazdagabbak a szilícium-völgyi startupok kilépési stratégiáját alkalmazzák magára a civilizációra, hatékonyan elszigetelve magukat a szélesebb társadalmi problémáktól. Mint írja:

“Ha valakinek van elég pénze ahhoz, hogy megvédje magát a társadalomnak okozott károktól, az pontosan Zuck. Szóval erről van szó. Miután lerombolta a kormányt és a társadalmat, most már mehet Hawaiira és építhet egy erődöt.”

(Kép: Leave the World Behind/Netflix)


Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Disztópia, újfajta szórakozás, a technológia térnyerése vagy egy eszköz, ami sok problémát meg tud oldani - a szexuális célokra szánt emberszerű gépeket nagyon eltérő szemszögekből lehet nézni, de egy biztos: a robotok készülnek és egyre emberibbé válnak. Legújabb sorozatunkban partnerünkkel, Magyarország legnagyobb felnőtt áruházával, a Vágyaim.hu csapatával együtt kutatjuk, merre tart az emberiség a szexualitás egyre digitálisabb ösvényein...
Izomból nekiugrik a Samsungnak a Xiaomi
Izomból nekiugrik a Samsungnak a Xiaomi
A Samsung Galaxy S-széria legerősebb változatának, az Ultrának évek óta nem volt komolyan vehető versenytársa Európában az androidos telefonok között, most viszont a Xiaomi megtörte a jeget a Xiaomi 14 Ultrával.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.