Egy új tanulmány szerint az apró fekete lyukak, amelyek valószínűleg az Ősrobbanás utáni első pillanatokban keletkeztek, akár évtizedenként áthaladhatnak a Naprendszerünkön – írja a Science Alert. Ezek az úgynevezett ősi fekete lyukak (PBH) – ha valóban léteznek – akár megegyezhetnek azzal, amit eddig sötét anyagnak neveztünk – a titokzatos matériával tehát, amely az univerzum tömegének a jelentős részét alkotja, ám a gravitációs hatásán kívül más módon nem észlelhető.

Az elméletek szerint a PBH-k rendkívül sűrűek, tömegük hasonló lehet az aszteroidákéhoz, de mindezt egyetlen atomi méretben összpontosítják. Bár közvetlenül nem láthatók, gravitációs hatásuk nyomot hagyhat maga után. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói kiszámították, hogy ha egy ilyen fekete lyuk körülbelül 450 millió kilométerre haladna el a Mars mellett, a bolygó enyhe ingadozást mutatna a pályáján. Ez az ingadozás apró lenne, és nagyjából egy méternyi elmozdulást eredményezne egy évtized alatt. Azonban maga a mozgás jól mérhető, mivel a Mars helyzetét a Földhöz képest akár 10 centiméteres pontossággal is tudjuk követni. Ha a csillagászok ilyen elmozdulást észlelnének, az annak a jele lehetne, hogy egy PBH haladt át kozmikus szomszédságunkban.

A tanulmány vezető szerzője, Tung Tran, egy játékos kérdésből indult ki: Mi történne, ha egy ősi fekete lyuk elhaladna valaki közelében? Tran számításai szerint a fekete lyuk gravitációs ereje elég erős lenne ahhoz, hogy egy másodperc alatt több méterrel is arrébb lökjön egy embert, bár egy ilyen találkozás rendkívül valószínűtlen.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a PBH-k hogyan hathatnak a bolygókra és holdakra, ezért szimulációkat készítettek arról, mi történne, ha egy ilyen objektum elhaladna a Merkúr, a Vénusz vagy a Mars mellett. A Mars jól megfigyelt pályája lehet egy ilyen esemény legszembetűnőbb “bűnjele” a fentebb részletezett okok miatt.

Felmerült az is, hogy hasonló hatásokat az aszteroidák is okozhatnak, amikor elhaladnak a bolygók közelében. A PBH-k azonban sokkal gyorsabban mozognak, mint az aszteroidák, akár 200 kilométert is megtehetnek másodpercenként, így könnyebben megkülönböztethetők az űr ezen hétköznapibb objektumaitól.

Bár a PBH-k létezését még nem sikerült megerősíteni, a fentieknek megfelelően egy marsi pályaingadozás észlelése lehet a kulcs az univerzum egyik legnagyobb rejtélyének – a sötét anyag természetének – a megfejtéséhez.

(Kép: művészi illusztráció egy ősi fekete lyukról (balra), amint elsuhan a Mars mellett, forrás: Benjamin Lehmann, a SpaceEngine @ Cosmographic Software LLC segítségével készült)