Nemsokára indulnak a szuperszonikus gépek tesztjei: gyakrabban repülhetnek szárazföld felett is
2021 / 01 / 15 / Bobák Zsófia
Nemsokára indulnak a szuperszonikus gépek tesztjei: gyakrabban repülhetnek szárazföld felett is
Az Egyesült Államokban nem törölték el az 1973 óta érvényben lévő tiltást, de megkönnyítették, hogy tesztrepüléseket ne csak az óceánok felett lehessen végezni.

Donald Trump 2018 október 5-én írta alá a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) újraengedélyeztetéséről szóló törvényjavaslatot (Reauthorization Bill), amely sok más témakör (drónok integrációja, repülésbiztonság) mellett magában foglalta a civil szuperszonikus repülőgépek engedélyeztetéséhez szükséges követelmények kidolgozását is. A környezetvédelmi szervezetek már augusztusban, az intézkedések bevezetését megelőzően tiltakoztak a javaslatok ellen és kinyilvánították nemtetszésüket a Szenátus előtt is, de a 2023-ig tartó időszakra vonatkozó Reauthorization Bill megszületett, a Légügyi Hivatal pedig megkezdte munkáját, hogy biztosítsa, hogy a hangsebességnél gyorsabb repülők tanúsítványt kaphassanak és visszatérhessenek az Egyesült Államok légterébe.

Azt már tavaly áprilisban lehetett tudni, mikor az adminisztráció benyújtotta javaslatait, hogy a hetvenes évek óta érvényben lévő szabályt, miszerint szuperszonikus gépek nem szállhatnak szárazföld felett, nem fogják átírni, de az még nem volt világos, milyen változások érkeznek a felszállást/leszállást illetően. Mikor 1978-ban először felmerült az ötlete, hogy a hangsebesség felett repülő gépeket is bevegyék a légi járművek maximalis zajszintjét előíró 14 CFR (Code of Federal Regulations) 36 kereteibe, még csak az Aérospatial/BAC által gyártott Concorde és a szovjet Tupoljev Tu–144-es felelt meg ennek a kritériumnak.

Akkor még teoretikus lehetőségként merült fel az ötlet, hogy előbb-utóbb több szuperszonikus jármű is szeli majd az eget a jövőben, így az akkori szabályozás nem állapított meg semmilyen zajszintre vonatkozó határértéket.

Mivel "a technológiai kivitelezhetősége ezeknek a sztenderdeknek jelenleg ismeretlen". Vagyis nem tudták, hogy a jövő gépeinek felépítése hogyan is fog kinézni. A mostani gépek azonban, látszólagos hasonlóságuk ellenére, már nagyon különböznek elődeiktől, a gyártás menetében, a tesztelések kivitelezésében és az elérhető alkatrészekben is. Blake Scholl, a Boom Supersonic alapítója szerint nem érdemes a Concorde-ot mintául venni, a mai gépek már sokkal jobban teljesíthetnek köszönhetően a szoftveres tervezésnek, az ultrakönnyű, 3D nyomtatással készült alapanyagoknak vagy az új típusú, zajt redukáló és kevésbé üzemanyag-éhes motoroknak.

"A legnagyobb kihívás nem a technológia, nem is az, hogy az emberek nem akarják. És arról sincs szó, hogy nincs rá elég pénz. Hanem a komplex kivitelezés, és az, hogy rávegyük a megfelelő embereket, hogy megcsinálják, építsenek startupokat egy olyan iparban, ahol általában nincsenek startupok."

- nyilatkozta Scholl.

Ahhoz azonban, hogy a zajszintet redukáló technológiák eredményességét a valóságban is tesztelhessék, a gyártó cégek élesben is ki kell, hogy próbálják a gépeket. Eddig erre a célra leginkább az óceán feletti repülést választhatták, mivel a szárazföld felett betiltották a szuperszonikus repülést a hangrobbanás kellemetlen hatása miatt, ami már a Concordnál is gondokat okozott, bár kisebb területeken, főleg sivatagi környezetben néhányan eddig is kísérleteztek a hangrobbanás hatásainak felmérésével. A január 6-án kiadott új, végleges szabályozás nem törölte el a régi tiltásokat, de tisztázta a szárazföldi tesztekhez szükséges engedélykérés mikéntjét, így azok a cégek, melyek valamely okból nem tudnak óceán feletti próbát tartani, most megfelelő indoklással kérelmezhetik a teszthelyszín megváltoztatását. Ugyan vannak olyan érdekelt felek, akik nem értenek egyet azzal, hogy indokláshoz kötik a nem-óceán-feletti próbákat,

a Boom szerint "a nem megfelelő biztonsági indoklás miatti elutasítás tragikus módon életekbe is kerülhet."

Az FAA-nak viszont kötik a kezét a környezetvédelmi aggodalmak, melyeket nem hagyhat figyelmen kívül. Egy 2019 januárjában megjelent tanulmányban a Nemzetközi Bizottság a Tiszta Közlekedésért elképzelt egy olyan szimulált jövőt, melyben egy kétezer járműből álló szuperszonikus flotta szállítja a lakosságot ötszáz város között 2035-re. Az ebből eredő környezeti károk szerintük jelentősek lennének, arról nem is szólva, hogy az útba eső országok, Kanada, Írország, Törökország, Románia vagy Irak rendszeresen hangrobbanásnak lenne kitéve, a sűrű járatok útvonala alatt fekvő régiók akár naponta száz-kétszáz alkalommal is. Az ilyen jövőképeket elkerülendő, a hatóságok nem akarnak túlságosan eltávolodni a meglevő, óvatosan kijelölt határoktól.

A kijelölt pályákon való tesztek közben a cégek osztozhatnak a területen, így lehetőség nyílik rá, hogy egy-egy tesztpályán több gép is repüljön. Közben kötelesek zajszint méréseket végezni, ami segíti, hogy a jövőben pontosabb határokat szabhassanak a szuperszonikus közlekedés szabályozása során.

Noha az Egyesült Államok elégedetlen volt az Európai Unió szuperszonikus közlekedés iránt tanúsított negatív hozzáállásával a 2019-ben tartott International Civil Aviation Organization (ICAO) gyűlésén, de az EU-nak is megvannak a maga projektjei, mely a hangsebesség feletti járművek hatását vizsgálja. A tizenegy millió euróból finanszírozott, 2017-től 2020-ig tartó RUMBLE (RegUlation and norM for low sonic Boom LEvels, Szabályozások és Normák az Alacsony Hangrobbanás Szintekhez) program a tudományos háttér megalapozására törekedett, mely alapján el tudják dönteni az illetékesek, hogy mi az elfogadható határa a kibocsátott zajnak és hogy milyen az emberek reakciója, ha egy szuperszonikus gép húz el a fejük felett. Ezt nem csak szimulációkkal, hanem valódi tesztekkel is kipróbálták, laboratóriumi körülmények között, valamint Európa több pontján az épületekre ható energiákat is vizsgálták és az első nyolc tesztrepülést is elvégezték már 2017-ben Oroszország felett. A RUMBLE december 31-én befejeződött, a szabályozások megszületésére viszont egyelőre még várni kell.

(Fotó: Pixabay, Flickr/h2opoloplyr_11)

Ez is érdekelhet:

Már jövőre levegőbe emelkedhet a következő szuperszonikus utasszállító prototípusa Az Overture-rel New Yorkból Londonba mindössze három és fél órába fog telni az út, és a gyártó szerint környezetkímélőbb lesz, mint a hagyományos utasszállítók.
A Virgin Galactic most egy olyan szuperszonikus utasszállítót tervez, ami a hangsebesség háromszorosával fog repülni És kétszer olyan magasan, mint a normál utasszállítók.
30 év után itt a NASA első új kísérleti szuperszonikus repülőgépe, az X-59 Hamarosan lakott területek felett tesztelik a NASA új szuperszonikus technológiáját, amely szétoszlatja a hangrobbanás hangját.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.