Neandervölgyi gének is növelhetik a koronavírus okozta halál kockázatát

2020 / 07 / 07 / Justin Viktor
Neandervölgyi gének is növelhetik a koronavírus okozta halál kockázatát
Egy publiklás és a tudományos közösség általi ellenőrzés előtt álló tanulmány azt állítja, hogy a neandervölgyi embertől örökölt génszekvenciák hozzájárulhatnak a koronavírus okozta betegség súlyosabb lefolyásához, és akár a beteg halálához.

Súlyos örökség

Németországi és svéd kutatók nem kevesebbet állítanak, mint hogy azoknál az embereknél nagyobb a koronavírus okozta betegségben történő halál kockázata, akik bizonyos neandervölgyi embertől származó génkészletet hordoznak.

A kutatás során 3199 olasz és spanyol koronavírusos kórházi beteget vizsgáltak meg, és felfedezték, hogy egy bizonyos genetikai aláírás súlyosabb betegséghez kapcsolódik. Hugo Zeberg professzor és Dr. Svante Pääbo rájöttek, hogy a 60 ezer évvel ezelőtt élt neandervölgyiektől örökölt génvariáció befolyásolja az immunrendszer válaszát, és túlzott reakciót okozhat a Covid-19 betegségben. Így a génvariációt hordozó emberek nagyobb valószínűséggel lesznek súlyos betegek, vagy halnak meg.


A súlyos COVID-19 kockázatát hordozó neandervölgyi maghaplotípus földrajzi eloszlása. Az üres körök azokat a populációkat jelölik, ahol hiányzik a neandervölgyi haplotípus. Az 1000 genom projekt adatai. (Kép: Hugo Zeberg, Svante Pääbo)

Nem mindenki rendelkezik ezekkel a génekkel - leggyakrabban a dél-ázsiai etnikumú emberekben fordulnak elő, ott is nagyjából a lakosság kb. egyharmadánál. A génvariáció kevésbé gyakori Európában, ahol az emberek nagyjából nyolc százaléka hordozza. 

Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy ezek a gének növelik a halál kockázatát - mondták a kutatók, figyelmeztetve, hogy kutatásuk jelenleg „tiszta spekuláció”.

Párhuzamos vérvonal

A neandervölgyi ember olyan faj volt, amely több tízezer évvel ezelőtt, a mai ember mellett élt, megjelenésükben és méretükben is nagyon hasonlóak voltak hozzánk, de általában erősebbek és izmosabbak voltak nálunk. A neandervölgyi ember mintegy 100 000 évig élt együtt a modern emberrel, mielőtt kb. 40 ezer évvel ezelőtt kihalt.


A neandervölgyi maghaplotípust lefedő filogenetikus fát érintő DNS szekvenciák. A színes négyzet a neandervölgyi és a súlyos COVID-19 haplotípust jelöli. A filogenitákat a maximális valószínűség és a Hasegawa-Kishino-Yano-85 modell felhasználásával állították elő. A fa gyökere a ma emberének következtetett ősi szekvenciája (Ensembl). Ebben a régióban nincs heterozigóta pozíció a három neandervölgyi genomban. (Kép: Hugo Zeberg, Svante Pääbo)

Zeberg professzor a németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetből és Dr. Pääbo a svéd Karolinska Intézetből arra jutottak tanulmányukban, hogy a harmadik kromoszómában található neandervölgyi genetikai szekvencia, „a súlyos SARS-CoV-2 fertőzés és kórházi ápolás fő genetikai kockázati tényezője”.

Ez a specifikus genetikai szekvencia valószínűleg 40 ezer és 60 ezer évvel ezelőtt került be az emberi vérvonalba, amikor fajunk kereszteződött a neandervölgyiekkel. Először egy kb. 50 ezer évvel ezelőtt, Horvátországban élt neandervölgyi ember maradványaiban találták meg, és még ma is kimutatható a modern emberek millióinak DNS-ében.  

Zeberg professzor és Dr. Pääbo elmondták, hogy a neandervölgyi gének leggyakrabban a Dél-ázsiai etnikumból is a bangladesi emberekben fordulnak elő, a népesség több mint fele, 63 százalékuk hordozza a variánst.

A vértípust meghatározó gének hatása

Egy másik genetikai különbség, amely az embereket nagyobb kockázatnak teszi ki a súlyos koronavírus okozta betegség kialakulását tekintve, a személy vércsoportját határozza meg, írta egy tanulmány júniusban. A 23andMe genetikai tesztelő cég kutatói azt találták, hogy a nullás vércsoportú embereknek akár 18 százalékkal is kevesebb esélyük volt a megbetegedésre. A kutatáshoz a csoport több mint 750 ezer résztvevőt toborzott, köztük 10 ezer olyan embert, akik elkapták a Covid-19 fertőzést.

A nullás típusú vérrel végzett 23andMe vizsgálatban résztvevők körülbelül 1,3 százaléka lett koronavírusos, összehasonlításképpen, az A vércsoportúak 1,4 százaléka, a B vagy AB vércsoportúak 1,5 százaléka kapta el a vírust.

A vírusnak nagyban kitett nullás vércsoportú, frontvonalbeli egészségügyi dolgozók, 13–26 százalékkal kevésbé voltak hajlamosak megfertőződni.

A kutatók azonosították az ABO gén egy olyan változatát, amely felelős a különféle vércsoportokért, és amely alacsonyabb megfertőződési kockázattal járt. Ezeket a megállapításokat, még szintén nem vizsgálta meg alaposan a tudományos közösség, illetve nem tették közzé egy orvosi folyóiratban sem. 

Eltérő arányok

A Zeberg professzor és Dr. Pääbo által feltárt „tragikus következményű” genetikai különbségnek nincs azonos hatása az összes rasszra - jegyezték meg a tudósok. Dél-Ázsia egészében - ideértve Indiát, Srí Lanka-t, Nepált és Pakisztánt - a génvariáció elterjedtsége körülbelül 30 százalék, az európai népek körében a már említett nyolc, az amerikaiak körében négy százalék, a Távol-Keleten pedig még alacsonyabb szintre csökken. 

Az Egyesült Királyságból származó adatok is azt mutatják, hogy a bangladesi származású férfiakat fenyegeti leginkább a koronavírus okozta halál, ám azt az orvosok még mindig nem tudták kideríteni, hogy ez miért van így. Az angol közegészségügyi (PHE) jelentés rámutatott, hogy a bangladesi etnikumú britek körülbelül kétszer akkora kockázatot hordoznak, mint az európaiak a koronavírus fertőzés okozta halál tekintetében. 

Egyesek úgy gondolják, hogy ez legalább részben a 2-es típusú cukorbetegség - ami önmagában is egy Covid-19 súlyosságát befolyásoló kockázati tényező - magasabb arányával függ össze a dél-ázsiai háttérrel rendelkező embereknél. A neandervölgyi gén hozzájárulhat ehhez ha a kutatás eredménye igaznak bizonyul, ám ez önmagában nem magyarázza meg a fekete bőrű emberek magasabb halálozási kockázatát.

Sötétebb bőr = súlyosabb lefolyás

Tovább árnyalja a képet, hogy bár Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is, a fekete háttérrel rendelkezők magasabb halálozási arányokat mutattak a Covid-19 járványban, ám Zeberg professzor és Dr. Pääbo kutatásai szerint a neandervölgyi gének szinte teljesen hiányoznak az afrikai populációkban. 

Az etnikai kisebbségek magasabb halálozási aránya az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban nagyobb valószínűséggel a történelmi faji egyenlőtlenségeknek tudható be, melyek ezeket az embereket szegényebbé, rosszabb általános egészségi állapotúvá teszik, miközben amúgy is sűrűn lakott területeken élnek, és ezáltal hajlamosabbak elkapni a vírust. 

Azt a kutatók egyelőre nem tudták megmagyarázni, hogy a neandervölgyi genetika miért növeli a halálozás kockázatát, ha valaki elkapja a Covid-19-et, de valószínű, hogy hajdanán ez a génvariáns segíthette az immunrendszer szabályozását a régi vírusok ellen, ma viszont túlzott immunreakcióba hajszolja a testet.

Zeberg professzorék szerint: „Jelenleg nem ismeretes, hogy a neandervölgyi szekvencia mely tulajdonságai hordozzák a súlyos Covid-19 kockázatát, és hogy ennek a tulajdonságnak vannak-e hatásai a jelenlegi koronavírusokra vagy akár más kórokozókra. Miután ezeket tisztáztuk, lehetséges lesz a “neandervölgyi érzékenység” tisztázása a releváns kórokozókkal szemben. A jelenlegi világjárványban azonban egyértelmű, hogy a neandervölgyi eredetből származó génáramlás tragikus következményekkel jár." A tanulmányt a bioRxiv weboldalon tették kközzé, melyen ellenőrzés előtt álló tudományos cikkeket publikálnak a kutatók.

(Forrás: BioRxiv Képek: Pixabay, Wikimedia)


Hello Szülő! Ha a gyereked nem tud valamit, akkor téged fog kérdezni. De ha te szülőként nem tudsz valamit, akkor kihez fordulsz?
A digitális kor szülői kihívásairól is találhattok szakértői tippeket, tanácsokat, interjúkat, podcastokat a Telekom családokat segítő platformján, a https://helloszulo.hu/ oldalon.
Hogyan válasszunk külföldi egyetemet? És mennyibe fog ez kerülni a családnak?
Hogyan válasszunk külföldi egyetemet? És mennyibe fog ez kerülni a családnak?
Repül már a vén diák. Hová? Hová?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogy áll a magyar lakosság generációkra bontva a kiberbiztonsághoz? – Erről szól az ESET rendkívül átfogó felmérése, amelyből olyan meglepő eredmények is kiderülnek, hogy kik a romantikus csalások legfőbb célpontjai, miközben az adott csoport nem is nagyon ismeri ezt a fenyegetést.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.