A Csendes-óceán kellős közepén található, 1156 kisebb-nagyobb szigetből álló ország elsősorban arról ismert, hogy az Egyesült Államok a hidegháboú évei alatt itt végezte el az atomkísérletek igen jelentős részét: 1946 és 1958 között 67 atombombát robbantottak fel a szigeten, emellett az atomkísérletek leállítása után ide szállították a nevadai robbantások után maradt 130 tonnányi nukleáris hulladékot is. A sugárzó törmeléket aztán betonba keverték, belerakták az egyik bombakráterbe, és lezárták egy 46 centiméter vastag falú betonkupolával. Csakhogy a Los Angeles Times oknyomozó riportja alapján a Runit Dome-on már megjelentek az első repedések, a hőmérséklet és a tengerszint emelkedésével pedig a helyzet egyre csak súlyosabb lesz. A Kolumbia Egyetem kutatói által idén publikált tanulmány szerint a szigetek egyes részein olyan mértékű sugárzást mértek, mint Csernobil és Fukusima környékén.

A Marshall-szigetek az Egyesült Államoktól próbált segítséget kérni, ők azonban elhárították a problémát azzal, hogy mivel a dóm a Marshall-szigeteken van, így ez a szigetek kormányának a felelőssége. Az USA-t hivatalosan valóban nem is terheli felelősség egy 1986-ban aláírt megállapodás miatt (Compact of Free Association), aminek értelmében a Marshall-szigetek nem támaszthat további igényeket az Egyesült Államokkal szemben.

Csakhogy mint később kiderült, a megállapodás aláírásakor az USA sok mindent eltitkolt, nem szóltak például a Nevadából oda szállított nukleáris hulladékról, mint ahogy arról sem, hogy a szigeteken halálos biológiai fegyvereket is teszteltek. Hogy az Egyesült Államokat mennyire érdekli a szigeteken élők sorsa, arra jó példát szolgáltat az USA által valaha tesztelt legnagyobb atombomba, az 1954-es Castle Bravo kísérlet: az amerikai hadsereg jelentősen alulbecsülte a 15 megatonnás bomba hatását, a robbantásról pedig előzetesen nem is szóltak a Rongelap-atoll lakóinak, akik közül több mint hatszázan szenvedtek sugárfertőzést, mire a hadsereg két nappal később elkezdte a kitelepítést.

Az USA-t amúgy egy 1988-ban hozott nemzetközi bírósági döntés kötelezi 2,3 milliárd dollár értékű jóvátétel megfizetésére, ezt azonban a kongresszus nem hagyta jóvá, az LA Times által átnézett dokumentumok alapján mindössze 4 millió dollárt fizettek a Marshall-szigeteknek. Karen Stewart, a szigetek amerikai nagykövete szerint a visszatelepítésre, rehabilitációra és a sugárzással kapcsolatos egészségügyi ellátásokra már így is 600 millió dollárt költöttek, ami az inflációt is belekalkulálva közel jár az egymilliárd dollárhoz.

(Borítókép: Víz alatti atomrobbantás a Bikini-atoll mellett 1946-ban/Getty, Fotó: Wikimedia Commons)