1972-ben a fizikusok olyan szokatlan eltérést fedeztek fel egy gaboni uránércben, ami alapjaiban rengette meg mindazt, amit a természetes urán összetételéről addig szentírásnak hittek. A mintában az urán-235 aránya a megszokottnál alacsonyabb, mindössze 0,717% volt. Ez elsőre apróságnak tűnhet, de a kutatókat mélyen megdöbbentette: a Föld kéregének bármely pontjáról, a Holdról származó mintákból vagy akár a tengervízből kinyert természetes uránban ez az érték kivétel nélkül, hajszálpontosan 0,720%.

Emberi beavatkozás vagy a természet műve?

Az urán a Föld egyik legnehezebb természetes eleme, amely a bolygónk kérgében meglepően elterjedt – nagyjából olyan gyakori, mint az ón, a wolfram vagy a molibdén. Két fő izotópja közül a 99,28%-ot kitevő urán-238 nem hasadóképes, míg a csupán 0,720%-ban jelen lévő urán-235 a nukleáris láncreakciók kulcsa. Amikor a maghasadás során a neutronok széthasítják a sűrű atommagot, hatalmas hőenergia és újabb szabad neutronok keletkeznek, miközben az urán-235 aránya folyamatosan csökken.

A fizikusok először mesterséges, emberi beavatkozásra – vagyis egy illegális vagy eltitkolt reaktorra – gyanakodtak. A részletes vizsgálatok azonban hamar kiderítették, hogy a kőzet teljesen természetes eredetű, mégis összetéveszthetetlen maghasadási termékeket tartalmaz. A kutatók így kénytelenek voltak elfogadni az egyetlen lehetséges konklúziót:

az oklói urántelep több mint 2 milliárd évvel ezelőtt, teljesen egyedülálló módon, természetes atomreaktorként működött a vadonban.

Víz nélkül nem indult volna be az ősi reaktor

Ahhoz, hogy ez a képtelenségnek tűnő folyamat beinduljon, két nagyon konkrét feltételnek kellett egyszerre teljesülnie. Egyrészt a lelőhelynek el kellett érnie a kritikus tömeget, amit a rendkívül vastag és nagy kiterjedésű urán-235 rétegek biztosítottak. Másrészt jelen kellett lennie egy moderátor anyagnak is. A mesterséges reaktorokban a túl gyorsan száguldó neutronokat vízzel, gázzal vagy grafittéglákkal lassítják le, hogy beindulhasson a láncreakció, az ősi Oklo esetében pedig a sziklák közé szivárgó talajvíz látta el pontosan ugyanezt a feladatot.

Bár nem kizárt, hogy a Föld történetében máshol is történt már hasonló, az oklói az egyetlen természetes atomreaktor, amelyet az emberiségnek eddig sikerült azonosítania. A felfedezés pedig nemcsak átírta a geológia történetét, de bebizonyította azt is, hogy a természet már milliárd évekkel előttünk megvalósította azt a technológiát, amit mi a 20. század egyik legnagyobb vívmányának hittünk.

(Forrás: IFL Science, fotó: US Department of Energy)

Ez is érdekelhet:

Az élet építőkockáira bukkantak az űrben lebegő Szabadság-szoborban A déli égbolt egyik legdúsabb csillagképző régiójában nemcsak születő és pusztuló óriáscsillagok formálják a látványos gázfelhőket, hanem az élet szempontjából kulcsfontosságú szerves molekulák is keletkeznek.

Az alvilág aranykapuja: aranykristályokat lövell ki az Antarktisz vulkánja, és a kutatók sem értik teljesen A Föld legdélebbi aktív tűzhányója, a Mount Erebus naponta 80 gramm aranyport fúj a fagyos levegőbe, a jelenség pontos oka azonban harminc éve rejtély a geológusoknak.

A földi málna édességét adó cukorra bukkantak a Tejútrendszer közepén Spanyol csillagászok a földi málna édességét adó eritrulóz nyomaira bukkantak a galaxisunk központjához közeli porfelhőben, ami új megvilágításba helyezi az élet földi kialakulásának kémiáját.