Tudás

Valószínűtlen részecskére bukkantak, ami pusztán az erős kölcsönhatást képviselő részecskékből áll

Az erős kölcsönhatásban szerepet játszó gluonokból felépülő gluoniumot fél évszázada megjósolták, de csak most találtak rá.
Tudás

Újabb határt léptek át a kvantumos kísérletekben, hogy megismerjék az anyag egzotikus állapotát

Sikerült olyan közel helyezni egymáshoz atomokat, ami új jelenségek megfigyelését tette lehetővé.
Techno

A valaha mért legrövidebb plazmonhullámot mutatták ki egy nanoopotikai eszközben

Az eszközt magyar kutatók segítségével fejlesztették és a fényalapú áramkörök fejlesztésében játszhat nagy szerepet.
Tudás

Félreérthettük eddig a fizika egyik alapvető, 300 éves törvényét

A félreértést ez esetben szó szerint kell érteni, mert a Newton által eredetileg latinul írt szöveg angol változatába bekerülhetett egy fordítási hiba, ami 300 évig nem tűnt fel senkinek.
Tudás

Antibuborékokat készítettek véletlenül a kutatók

Az antibuborékok a buborékok inverzei: gázból álló vékony, gömb alakú rétegek, amelyek folyadékot zárnak magukba. A jelenséget természetes körülmények között nehéz megfigyelni, de már gyakorlati alkalmazási módszereket is találtak nekik a kutatók.
Űr

Miként festene a fizika alapján egy realisztikus űrcsata?

Túl sok köze nem lenne a filmek világához – annál egyrészt kevésbé látványos, másrészt sokkal iszonyatosabb lenne a valóságos háború az űrben. Két esetet is vizsgálunk: egy nemzetek közötti űrháborút, és egyet, amit az idegenekkel vívnánk.
Tudás

Beperelték a céget, ami azt állítja a serpenyőjéről, hogy nagyobb hőmérsékleten gyártják, mint amilyen a Nap felszíne

A SharkNinja úgy reklámozta egyik tapadásmentes termékcsaládját, hogy azt több mint 16 ezer Celsius-foknak teszik ki a gyártás során. Ez azt jelentené, hogy az edények a Nap felszínénél nagyobb hőmérsékleten készülnek, ami a vád szerint ellentmond a fizika és a termodinamika törvényeinek.
Tudás

A Nobel-díjat érő ultragyors lézerfizikai kutatások rejtelmei - interjú Dombi Péter fizikussal

Hogyan lehet megfigyelni a világ leggyorsabb történéseit? Dombi Péter fizikus, Krausz Ferenc tanítványa és munkatársa avat be minket az attoszekundumos megfigyelések részleteibe és abba, hogyan lehet a maiaknál több ezerszer gyorsabb számítógépeket építeni a kutatásoknak köszönhetően.
Tudás

Fizikai Nobel-díjat kapott Krausz Ferenc

A fizikus a rövid impulzusú lézerek területén végzett úttörő munkájáért kapta meg az elismerést Pierre Agostinivel és Anne L'Huillierrel együtt.
Űr

A Kerr osztályú fekete lyuk felgyorsíthatja egy új fizika bevezetését

A kutatók rájöttek, hogy az extrém Kerr-fekete lyukak, a fekete lyukak egy egyedülálló osztálya, váratlan jellegzetességeket produkál az eseményhorizont közelében, ami akár egy új fizika bevezetésével is járhat.
Tudás

Az idő lényegében egy tárgy fizikai kiterjedéssel, és nem puszta illúzió

Az összeállítási elmélet (assembly theory) egészen máshogy kezeli az időt, mint a hagyományos fizika – vagyis egy olyan alapvető jellemzőként, amely az evolúciós folyamatok során keletkezett objektumokhoz kapcsolódik, és amely így fizikai kiterjedésként mérhető.
Tudás

Ahol a protonvonatok robognak és ütköznek - a Nagy Hadronütköztető színfalai mögé néztünk

Hogyan állítják elő az LHC protonsugarait? És hogyan állítják le őket? Hogy néz ki egy óriásdetektor és miért tartanak a CERN Vezérlőközpontjában sok-sok üveg pezsgőt a kutatók? Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet magyar résztvevőitől kaptunk válaszokat, miközben bepillantást nyertünk a távolból az ALICE és CMS kísérletek színhelyére is.
Tudás

Leonardo majdnem megfejtette Newton előtt a gravitáció működését

Az itáliai művész és tudós gravitációval kapcsolatos ismeretei évszázadokkal előzték meg a kortársait – derül ki egy új, Leonardo jegyzetei alapján végzett kutatásából.
Tudás

A fizikai törvények valójában nem léteznek – mondja az elméleti fizikus

A fizika sosem lesz lezárt tudomány, és előbb-utóbb a kvantummechanikát is felválthatja valami, a törvényeink pedig valójában a tudomány legfrissebb modelljét tükrözik mindössze.
Tudás

Forró elektronok rejlenek a fémekben és már azt is tudjuk, hogyan keletkeznek

Az anyagtudomány forró kérdéseire találtak válasz magyar kutatók egyedülálló kísérletükben.
Tudás

A kvantumfizika úttörői kapták az idei fizikai Nobel-díjat

Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger a fotonösszefonódásokkal kapcsolatos kísérleteikért, a Bell-egyenlőtlenség sérülésének bizonyításáért valamint a kvantuminformatika fejlődését elősegítő úttörő munkájukért kapták meg a tudományos vilag legrangosabb díját a Svéd Királyi Tudományos Akadémiától.
Tudás

A fiú és az ő atomja: a világ legkisebb filmjének főszereplője néhány tucat szénmonoxid-molekula

Az IBM kutatói kilenc éve alkották meg a történelem első moziját, melynek főszereplője mindössze néhány darab atom. A film a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült.
Tudás

A Higgs-mező legegyszerűbb magyarázata politikusokat is tartalmaz és mindenki számára érthető

Tíz éve találták meg a régóta keresett Higgs-bozon részecskét, aminek működése elválaszthatatlan a Higgs-mezőtől. A bonyolult fizikai képleteket végletekig leegyszerűsítve született meg 1993-ban a legközérthetőbb magyarázat a jelenségre, aminek modernebb változata egy fontos kérdést feszeget: mi történik, ha egy adóbehajtó egy teremnyi tudós közé vegyül egy koktélpartin?
Tudás

Miért épp a 137-es szám a fizika egyik legnagyobb rejtélye?

A Nobel-díjas Richard Feynman ezt a számot a fizika egyik legnagyobb rejtélyének nevezte, egy „varázsszámnak”, amelyet az ember meg sem érthet, más kutatók szerint ezt a számot kellene sugároznunk földönkívüli civilizációknak. De miért?
Tudás

A korai univerzum dinamikáját leíró régi teória nyerhet újabb bizonyítást

A Kibble-Zurek mechanizmus eredetileg a korai univerzum defektjeinek, például a kozmikus húroknak a kialakulását modellezte, de a benne leírt fázisátmeneteket laboratóriumi kísérletekben is gyakran megfigyelték már.
Tudás

Egy friss kutatás újraírhatja a fizika eddig ismert szabályait

A illinois-i Fermilab kutatóinak minden eddiginél pontosabban sikerült megbecsülniük a gyenge kölcsönhatásban alapvető fontosságú W-bozon tömegét, amiről kiderült, hogy nehezebb, mint a korábbi kísérletek alapján gondolták. Ha a mérések pontosságát sikerül igazolni, az alapvetően írhatja újra a részecskefizikában régóta alapvetőnek tekintett standard modellt.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.