Vagyis mihamarabb cselekedniük kell, mielőtt túl késő lesz. Lorenzo Fioramonti oktatásért felelős miniszter, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) politikusa ezért nagyobb hangsúlyt fektetne a tanulók környezettudatos nevelésére. A miniszter a Reuters-nek nyilatkozott terveiről:

"Eltökélt célom, hogy az olasz oktatási rendszer a világon elsőként építse be tantervébe az emberek környezetre gyakorolt hatását." Hozzátette: a 2020/21-es tanévtől kezdve a növendékek évi harminchárom, vagyis hetente egy órán keresztül tanulnak a klímaváltozásról.

Mivel az olasz kormány 2020-as költségvetésében olyan környezetvédelmi intézkedések is helyet kaptak, mint a műanyagok és a cukros üdítők megadóztatása, Fioramonti a klasszikus reáltantárgyakat, így a matekot, a fizikát és a földrajzot is megreformálná, és azokat a fenntartható gazdaság elve alapján  magyarázná a nebulóknak.

A politikus mindemellett megjegyezte, hogy közvélemény-kutatások szerint az olaszok hetven-nyolcvan százaléka támogatja a cukros üdítők és a repülés megadóztatását, a célzott adóztatás pedig egyrészt lehetővé teszi a környezettudatosabb fogyasztási szokások kialakítását, másrészt forrásokat jelenthet az iskolák, a szociális problémák megoldása vagy az adócsökkentés számára.

Mindeközben az USA-ban

Talán nincs még egy olyan szeglete a világnak, ahol a klímaváltozás kérdése olyan megosztó lenne, mint az Amerikai Egyesült Államokban. Hiszen utóbbi tankerületei még egy adott államon belül is hatalmas eltéréseket mutathatnak, ahogy a tanárok is szabadon eldönthetik, mit tanítanak -vagy éppen mit nem- a jelenségről. Glenn Branch, a nonprofit National Center for Science Education (NCSE) igazgatóhelyettese szerint mindez az USA "rendkívül decentralizált oktatási rendszere miatt" van, melynek keretében az iskolák saját képükre formálhatják a tanítási irányelveket.

2013-ban ugyan megpróbálták bevezetni az úgynevezett "Eljövendő Nemzedék Tudományos Szabványát" (NGSS), ami kimondja, hogy 'bizonyos emberi tevékenységek, mint például a fosszilis tüzelőanyagok égetése hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásához'. Ám ezt csupán harminchat állam vette át, tízben csak lehetőségként, nem pedig tényként kezelik az emberiség közbenjárását, míg négy államban egyáltalán nem ismerik el a klímaváltozás jelenségét. Branch szerint a problémát tetézi, hogy

a tanárok sokszor saját bizonytalanságuk, vagy kellő ismereteik hiányában utasítják el a klímaváltozás tanításának lehetőségét.

Öt évvel ezelőtt, ezerkétszázkilencvenkilenc középiskolai tanár részvételével az NCSE kérdőívet készített; az akkori eredmények szerint a tanárok hetvenegy százaléka foglalkozott óráin a globális felmelegedéssel, de csak ötvennégy százalékuk értett egyet az emberi tényező fontosságával. Sőt, talán olyan ország sincs több, ahol a fosszilis-tüzelőanyagokra épülő ipar szereplői ilyen mértékben igyekeznének hamis illúziókba ringatni az embereket. Példának okáért 2017-ben, a Heartland Institute (alapítói között szép számmal akadnak olajmágnások) kiadott egy tanároknak szóló könyvet "Miért nem értenek egyet a tudósok a globális felmelegedéssel?" címmel. De a Heartland Institute-tal kapcsolatban álló politikusok is kiveszik részüket az ámításból, és minél inkább szabályoznák, hogyan 'tálalják' a tanárok a klímaváltozást.

Talán mégis van remény egy szebb jövőre

Az NGSS szabványt átvett államokban ezzel szemben a hallgatók a reáltantárgyakkal foglalkozó órák több mint harminc százalékában a klímaváltozásról és következményeiről tanulnak, Washington vezetése pedig négy millió dollárt költött a tanárok felzárkóztatására. Még nagyobb előrelépést jelent bolygónk jövőjéért azon iskolák törekvése, ahol egyébként állami szinten tagadják az ember környezetromboló szerepét.

Ilyen például a lincolni gimnázium (Nebraska államban), ahol Mary Morrow, földrajzoktató komolyan foglalkozik a témával. Helyzete nem könnyű, mivel a legtöbben eleve úgy érkeznek az órára, hogy pusztán kitalációként kezelik a klímaváltozást. Morrow ezért tényekkel és adatokkal igyekszik alátámasztani mondandóját. Erőfeszítéseit siker koronázta, ugyanis egyre kevesebben dőlnek be az olaj- és gázszolgáltatók propagandájának. Míg a Masschusetts államban tanító Eric Fishman a Rethinking Schools magazin munkatársának arról beszélt, hogy miután megmutatta növendékeinek a Heartland Institute klímaváltozást tagadó könyvét, egyikük fogta, és átírta a címet erre: Ostoba Félrevezetések Könyve.

(Forrás: Study International, Study International, The Washington Post, Reuters, Fotó: Needpix, The Washington Post)