A csillagászok egy különös, gyors rádiókitörést (FRB) észleltek, amely egy olyan galaxisból származik, ahol évmilliárdok óta nem születnek új csillagok. Az erről szóló két tanulmányt a The Astrophysical Journal Letters folyóiratban tették közzé, és az eredmények azért fontosak, mert ellentmondanak annak az uralkodó elképzelésnek, miszerint az FRB-k – vagyis az intenzív, rövid rádióhullám-kitörések – főként a fiatal csillagokban gazdag régiókból származnak.
A felfedezés különösen izgalmas, mert az FRB 20240209A jelű kitörés meglepő helyről érkezett: a kutatók megállapították, hogy a kibocsátó galaxis pereméről, mintegy 130 ezer fényévnyire a központtól, egy olyan térségből sugárzott, ahol csak öregedő csillagok találhatók, amelyek életük végéhez közelednek.
„Ez egyszerre meghökkentő és rendkívül érdekes, mivel az FRB-ket általában a galaxisok belsejében, csillagképző területeken várnánk”
– mondta Vishwangi Shah, a McGill Egyetem csillagásza és az egyik tanulmány vezető szerzője.
„Az, hogy egy ilyen erőteljes jelenség egy olyan régióból érkezik, ahol nem keletkeznek új csillagok, arra utal, hogy az FRB-k eredetét még mindig nem értjük teljesen.”
Bár az FRB-k csupán ezredmásodpercekig tartanak, rendkívüli mennyiségű energiát bocsátanak ki – többet, mint amennyit a Nap egy egész év alatt sugároz. A pontos eredetük továbbra is rejtély, de a tudósok eddig úgy vélték, hogy magnetárokból – vagyis rendkívül erős mágneses mezővel rendelkező neutroncsillagokból – származhatnak, amelyek hatalmas csillagok összeomlásával jönnek létre.
Ez az új felfedezés azonban megkérdőjelezi ezt az elméletet. Az FRB 20240209A forrásául szolgáló galaxis ugyanis 11,3 milliárd éves, és nincs benne olyan fiatal, nagy tömegű csillag, amely nemrég magnetárrá válhatott volna. Ez felveti a kérdést: milyen más folyamat lehet képes ilyen intenzív rádiókitörések létrehozására? Egyébként nem ez az első alkalom, hogy FRB-t találnak egy váratlan helyen. 2022-ben a csillagászok egy hasonló kitörést észleltek, amely a Messier 81 galaxis pereméről indult – egy olyan régióból, ahol szintén nem zajlik aktív csillagképződés.
„Ez az eset arra késztetett bennünket, hogy újragondoljuk az FRB-k eredetével kapcsolatos hagyományos elméleteket”
– mondta Wen-fai Fong, a Northwestern Egyetem asztrofizikusa és a tanulmány társszerzője.
„Kezdetben azt hittük, hogy egy egyedi jelenségről van szó – egészen mostanáig.”
A rejtély megoldásához a csillagászok a James Webb Űrteleszkóp segítségével részletesen megvizsgálják az FRB 20240209A forráskörnyezetét, abban a reményben, hogy további nyomokat találnak e titokzatos jelenség eredetével kapcsolatban.